Nem gondoljátok hogy a csecsemők megkeresztelése erőszakos vallási térítés?!

Minden szülő (már mint a jó szülő) a LEGJOBB tudása szerint jót akar a gyermekének. Nem azért kereszteli meg csecsemőként, mert rosszat akar neki hanem, mert nem ismeri Isten igéjét.

A Biblia azt mondja "Isten a tudatlanság idejét elnézi" és mindenkit a megismert és megélt világossága alapjan ítél meg.

Mert Számára a szív indítékai a fontosak és nem a cselekedet. "Isten nem azt nézi ami a szeme előtt lát, hanem azt ami a szívben van."

Mert sajnos sok keresztelés vagy csak a család hagyománya miatt történik, vagy a szertartás szépsége miatt (és nincs igazi lelki tartalma a jövőre nézve).

Ez természetesen SENKIT nem ment fel az alól, hogy kutassa az Igét és aszerint éljen.

Én is meglettem csecsemőként keresztelve, még némi tanítást is kaptam egészen a bérmálásomig. De Isten megmutatta a helyes utat és mostmár felnőttként, SZABADAKARATBÓL azt követem.

Mert nem hivatkozhatok arra mi történt velem, mit tanitottak gyerek koromban.

Mindenki önmagáról kell számot adjon.

Rm.14:10-12.

Ilymódon a csecsemő keresztség ugyan nem szabadakaratból történik, de nem nevezném erőszakos vallási térítésnek.

Csak egy helytelen tanítás követelésének.

Tévedsz, mert a karácsony az ajándékokról is szól keresztény szemmel. Na nem a legatyásodásról, hanem a szívből jövő ajándékokról, legyen az bármilyen kicsi pénzben mérve. Ahogy a névnapi köszöntés is egyértelműen keresztény hagyomány. Sajnos a csúnya keresztények mindezt ráerőszakolják gyermekeikre.

Remélem neked boldog gyermekkorod volt, nem kaptál se karácsonyi, se névnapi köszöntést és ajándékot.

Szia Kérdező!

Te, hogy gondolod, milyen események mennek végbe egy csecsemő lelki, mentális világában egy keresztelő alkalmával? Indukál e valamilyen vissza nem fordítható, végleges változást a keresztelő?

Ha elfogadjuk azt az értelmét az "erőszaknak",hogy valamit tenni vele,amit nem akar az ember,akkor a csecsemő megkeresztelése erőszak,bár annak enyhe fajtája.(Ehhez hasonló mértékű erőszak,amikor elvesszük tőle azt,amivel telepakolta a gatyáját,hisz általában ezt sem akarják a gyermekek(bébik) egy bizonyos korig.)

A legnagyobb problémát a csecsemő,illetve gyermek megkeresztelésében,a saját döntés szükségtelenségében érzem.

Az a felnövő gyermek,aki Krisztus mellett kívánna dönteni,és személyes döntését,egy keresztséggel szeretné nyilvánvalóvá tenne,azt mondják neki:Neked már nem kell döntened,nem kell szövetséget kötni Krisztussal,hisz szüleid,már megtették ezt helyetted.

(Ez olyasmi,mint két szerelmes ember esetében,akik össze kívánnának házasodni,azt mondanánk:Ez teljesen felesleges!Csecsemőként,már régesrégen összeadtunk titeket!Netán óvnánk őket:Nem,nem!Előbb el kell válnotok attól,akivel csecsemőként összeházasítottunk titeket!)

#27

Ezzel nem tudok egyetérteni, ismerhetnéd legalább annyiban a ref. teológiát, ha már lelkészük vagy, hogy nem írsz ilyen butaságot.

Igen, valóban a szülő, még inkább a keresztszülő hozza meg a döntést a keresztelt gyermek helyett, de egyúttal vállalja, hogy a krisztusi útra neveli. Ott szokott félrecsúszni a dolog, ha ez utóbbit elhanyagolják.

Továbbá tudnod kéne, hogy a konfirmáció egyben a keresztség megújítása is, tudatos elköteleződés Isten mellett. Ahogy a katolikusoknál a bérmálás is. Így az utolsó bekezdésed ahogy van hülyeség.

Illetve tudnod kéne, hogy a keresztények keresztsége nem egy jelképes, bűnbánati cselekedet, hanem valós sákramentum (ha így jobban ismered esetleg), vízből és Szentlélekből való valós újjászületés, mely által Isten gyermeke lesz a megkeresztelt. A keresztség ezen felül Isten kegyelmét közvetíti és eltörli a bűnöket.

De olvasd el a Helvét Hitvallást, amit elvileg elfogadsz. Nem valami katolikus oldalról írtam, hanem a Helvét Hitvallás és a ref. káté alapján.