Kedves Istenhívő Emberek, az élet viszontagságaiban éreztétek már, hogy elfáradtatok, és nem úgy imádkoztok, nem tudtok úgy szeretet teljesen fordulni a világ felé, ahogyan azt kell?

Szia

Fogadd részvétemet. Túl sok általad szeretett embert vesztettél el rövid idő alatt. Ezért vannak benned ezek az érzések. Még nem múlt el a gyász, és figyeld meg, hogy hullámokban törhet rád ez a kellemettlen negatív hangulat. Én az anyukámat vesztettem el már egy éve. És egy hang, egy illat, egy emlék újból a "padlóra" küld jó időre hangulatilag:-(

Olyankor hatalmas terhet érzek a mellkasomon, és nem tudok szabadulni tőle.

Nekem az a reménységem, hogy újra találkozhatok az anyukámmal, amikor Krisztus az ő királyságában feltámasztja a halottakat. De a jelenlegi hiányt, amit naponta érzek, nehezen élem meg.

Olyan ez, mintha távolra utazik valaki, akiről tudod, hogy jó ideig nem találkoztok...akkor is éreznél hiányt (már ezt is átéltem).

Ne engedd, hogy a negatív érzések eluralkodjnak rajtad, próbáld meg ilyenkor valami olyasmivel lefoglalni a gondolataidat, ami korábban fel tudott vidámítani. Nekem a legjobb gyógyszer ilyenkor az ima. Mindent meg tudok beszélni Jehovával, mert ő az egyetlen, aki teljes mértékben tisztában van azzal, amit átélek, érzek. Mindig ő a kapaszkodó :-)

Elnézésed kérem kedves kérdező, de most a

10-es hsz-hoz szólok pár szót.

Fájdalmas volt még olvasni is az eseményeket, amelyek veled történtek az évek alatt :-(

Ez öszetörheti az embert szellemileg, lelkileg, még fizikailag is. Hizen ez történt az anyukáddal is.

Viszont vígasztaló az, hogy vallásodban csalódtál, illetve a tanításaikban, és örülök, hogy nem veszíttetd el teljesen az Istenbe vetett hitedet. Istennek semmi köze azokhoz a tragédiákhoz, amelyek beárnyékolták az életedet, és tényleg azok akkor is bekövetkezhettek volna, ha egyáltalán nem hiszel Istenben...mert ha a testvéreddel nem történik tragédia, lehet az édesanyád élete is másként alakul.

Az én életem is tragédiák sorozata, csakhogy az enyém kicsi gyerekkoromban kezdődött...mindig kerestem a miért?-re a választ. Én sem értettem azt, ha létezik Isten, akkor miért engedi meg ezeket a mérhetetlen szenvedéssel járó dolgokat?

Én nem a vallásban, magában a Bibliában találtam meg az összes MIÉRT?-re a válaszokat.

Ami tragédia ma sújtja az embereiséget nem Istentől ered, nem ő az oka, bár megengedi - okkal!

Az én sebeim annyira mélyek, és fájóak voltak, hogy nem élhettem a terheivel, ha nem ismerem fel az okát. Ha nem ismerem meg a Teremtőmet, és azt, mennyire szeret, támogat, segít, vígasztal és felemel ahányszor elesem - már régen nem élek.

Ha Isten békéjével szeretnél rendelkezni, amely elsősorban az Istennel ápolt közeli kapcsolatra(es nem félelemre) épül,akkor naponta olvasd a Bibliát úgy, hogy előtte kérjed Tóle a segítségét, hogy adjon neked éleslátást és bölcsességet, és támogatást ahhoz, hogy megértsd azt, amire tanítani akar Téged a szaván keresztül.

„Állandóan kérjetek, és adnak nektek” – mondta Jézus. ’Ha ti tudtok jó ajándékokat adni a gyermekeiteknek, akkor az égi Atya mennyivel inkább ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt!’ Lukács 11:9, 13. Jehova szívesen ad a szent szelleméből azoknak, akik őszintén kérik tőle. A tevékeny ereje segíthet, hogy megértsd ihletett szavait, melyeket több ezer évvel ezelőtt íratott le a Bibliában. Isten szelleme bölcsességet is tud adni neked, hogy hasznot tudj meríteni a Biblia erőteljes üzenetéből.

Hogy gyógyulhason a sebed, és a gyermekedet egészséges érzelemmel és gondolkodással nevelhesd fel, Isten támogatásával.

" A nagy bizonyosság, hogy nincs Isten, kétkedéssé változott, elképzelhetőnek tartom, hogy van." - talán ez lehet a kiindulópontod

Megkérdezhetem tőled?, hiszel a feltámadásban?

Üdvözöllek.