Bűn vagy bűnös elítélése: valóban van különbség érdemben?

"A Biblia szerint a bűn zsoldja a halál. És hát értesüléseim szerint a halált eddig még senki sem kerülte el (még Jézus sem! Csak ő visszajött). Szóval akkor most Isten szemszögéből nem az van, hogy teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, mert úgy is meghalsz? És ha ez büntetés, márpedig a Biblia szerint az, akkor Isten minden esetben az embert ítéli halálra, és nem a bűnt."

Tudom, hogy nem érdekel, de meg kell különböztetni a testünk és a lelkünk megváltását. Az előbbi még nem történt meg. Bár a lelkem tiszta, de a testem szennyes a bűntől, így az meghal, de a lelkem új testet kap feltámadáskor. Ekkor történik a testünk megváltása.

Tehát Isten engem nem ítél halálra, hanem csak a testem, ez pedig nem érdekel. Az én személyen pedig a lelkem, az nincs halálra ítélve. Majd kapok új, sokkal jobb, romolhatatlan testet.

Te egybemosva kezeled, ezért ütközöl ellentmondásba magaddal

Jézus nem a bűne miatt (nem volt Neki), hanem a megváltás miatt halt meg. Az én bűneim miatt. Ezért nem ítélnek el engem, ezért nem hal meg a lelkem, és ezért fogok új testet kapni és ezért élek örökké

Szia

Van különbség. Isten azt mondja, hogy gyűlöljük azt, amit ő gyűlöl, a Példabeszédek 6:16–19 felsorol néhány olyan dolgot, amelyet Isten rossznak ítél: „E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének: a kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, a hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!”

Figyeld meg, hogy itt a helytelen tetteket ítéli el, és nem azt, aki műveli - ezzel lehetőséget ad az embernek a változtatásra. Az ember a bűnt Ádámtól örökölte, Sátán viszont mint "ordító oroszlán" tettekre ösztönzi az embert. De minden embernek lehetősége van a változtatásra, és aki ma "gyűlölt" dolgokat tesz, az holnap kiigazíthatja a saját gondolkodását és felhagy "gyűlöletes" tettekel - Isten megbocsát neki.

"De abból a szempontból mindegy, hogy nem kerülöd el a halált. Pedig ez lenne a lényeg, megúszni, nem pedig elszenvedni, és utólag kárpótlásért folyamodni. Nem így látod?" - ez részben igaz. Ma még nem kerülhetjük el a halált. De ez nem jelenti azt, mindegy milyen életet élünk. Ha így lenne, miért volt hűséges a rengeteg Istenhez ragaszkodó ember, mint Ábel, Noé, Ábrahám, Jákób...Dávid....Jonathán....

Ezek az emberek mindannyian hittek abban, hogy Isten helyreállítja azt a "hibát" amelyet Ádám hozott ránk, és feltámaztja őket, miután a "mag"(aki Krisztus) által mindent helyrehoz, visszaállít eredeti állapotában itt a földön.

Ha az életünkkel azt bizonyítsuk, hogy a Teremtőnk oldalán állunk(a keskeny úton járunk) halljuk a mögöttünk kiáltó szót, „Ez az út. Ezen járjatok!” Ézsaiás 30:21, akkor ennek az a lényege, hogy megússzuk a halál fogságát, amely jelenleg fogva tarthatja az embert...ez a kárpótlás, amiről írtál, és amelyért odaadta Krisztus az életét, hogy minden embernek megadja a lehetőséget az örök életre.

De ennek valóban az is a feltétele, gyűlöljük a bűnt - minden problémánk forrását. Amit útálunk, azt általában el is kerüljük.

Külömbséget tesz a Biblia az igazak és bűnösök halála között.

Pál azt írja, hogy amikor az igaz meghal, akkor a földi sátorháza elbomlik (a biológiai testet nevezi sátorháznak), és Istennél a mennyben nem kézzel csinált épületbe költözik. Vagyis nem lát halált és fájdalmat hanem amit Jézus megigért az fog történni:

Ján 8:51 Bizony, bizony mondom nektek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké.

Ján 14:2 Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem [volna], megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek.

Míg a hitetlen halált lát. Az ószövetségben az Ezékiel könyve mondja a bűnösök itéletére Isten, hogy "halálnak halálával halsz meg..."

A bünös a halálakor Isten ellenségének a kezében marad a bűnei miatt a végső itéletig. Halállal hal meg azt jelentheti, hogy meglátja a halál gonosz angyalát, vagy annak a szolgáit akik viszik a börtönbe. (pokol)