Valóban a jobb módú és a szerényebb sorsú emberek között ekkora lenne a különbség?
Van egy ismerősöm,aki az Elmünél dolgozott mint számladíj beszedő és ő mesélte,hogy amikor fizették neki a villanyszámlát,akkor az volt a tapasztalata,hogy a szerény körülmények között élő családok,nyugdíjasok adtak neki borravalót,de a tehetősebb családok legtöbbje semmit sem adott neki. Természetesen senki sem köteles adni senkinek borravalót,mindenki maga dönti el,hogy ad vagy nem ad,de ez mégiscsak furcsa.
Én úgy gondolom,hogy most a jelenlegi válságban a tehetősebbet jobban megviseli a válság mint a szerényebb anyagival rendelkező családokat,hiszen köztudott,hogy mindig az sír a legjobban,akinek van.
De erre is van egy példám. A volt szomszédunk tehetős üzletember volt és mindig panaszkodott nekünk,hogy neki milyen rossz,de nem vette észre magát,hogy talán nem nekünk kéne sírni,aki közel nem élt úgy mint ő,hanem egy nálánál sokkal gazdagabb embernek kellett volna,hogy sajnáltassa magát. Mi sem mentünk egy hajléktalanhoz panaszkodni,hogy ó de rosszul élünk mert az igaz,hogy van hol lakni,van munka,de rosszabbul élünk mint te,kedves hajléktalan. Mert ezt kaptuk meg a szomszédtól,hogy higyjük el,nekünk sokkal jobb mint neki. De amikor rákérdeztem,hogy akkor cserélünk életet,anyagiakkal stb,de erre már rögtön meghátrált. Persze ilyenkor rögtön nem,de sírni azt tudnak a gazdagék.
válasza: válasza:Csak a kérdésed egyik felére válaszolok.
Én sem adok soha borravalót, postásnak, díjbeszedőnek.
Nyújt egy szolgáltatást, kap fizetést, a boltban sem fizetek többet mint amit a pénztárgép mutat.
Ha végzett valami pluszmunkát nekem (pl visszajött hétvégén) akkor nem borravalót adtam, hanem megfizettem a fáradtságát.
Viszont nagymamámmal sok vitám volt emiatt, aki állította, hogy a nyugdíjért 300 Ft-ot "szokás" adni a postásnak, mert a szomszéd és a MAri néni is ennyit ad. És nem tudtam megértetni vele, hogy ne adjon, mert egyrészt kiszámoltam neki, hogy ez a postás körzetében lévő nyugdíjasok számával szorozva egy újabb havi fizetés a postásnak, pedig csak a munkáját végzi, másrészt legjobb tudomásom szerint ezt sehol nem írja elő törvény.
Azt mondta, hogy "mit fog akkor szólni a postás" és amikor mondtam, hogy a lehető legkevésbé sem érdekel, hogy mia véleménye rólam a postásnak, akkor azt mondta, hogy "de lehet, hogy elmeséli a faluban".
Tehát ez egy régi megszokás és az új felfogás összeütközése.
Ha valaki fizetésért végez nekem valamit, annak nem adok semmit, ha pluszmunkát csinál nekem, akkor azt megfizetem.
Én az orvosnak se fizetek "zsebbe", ha extra szolgáltatást kérek (pl. a gyerekeknél, hogy éjjel nappal álljon a rendelkezésemre, műtétnél külön szoba, más ellátás) akkor megkérdezem, hogy ez így mibe kerül és fillérre megkapja ezt az összeget.
válasza:Érdekes kérdést tettél fel. Én amúgy egyetértek a második hozzászólóval. Ha te pl. bolti eladó vagy vagy tanár, senki sem ad neked borravalót. Szerintem egy díjbeszedő semmi olyan plusz szolgáltatást nem nyújt, ami ne tartozna a munkakörébe. Egyébként a szüleim is vállaltak pár éve díjbeszedést és mondták, hogy az 1 Ft-ot sem adtak sehol borravaló gyanánt (nem panaszképpen mondták).
Jó, tudom, nem ez volt a kérdés lényege, hanem, hogy a gazdagok zsugoribbak meg ők panaszkodnak. Ez tény és való a legtöbb esetben. Azon gondolkodtam, hogy sok ember nem épp azért gazdagabb, mert ennyire megnézi, hogy hová teszi a pénzét? Azt gondolná az ember, hogy egy kis borravaló nem sokat számít, de ha te rendszeresen több helyen adsz borravalót, nagyon összeadódik. Aki meg szegényebb, az lehet, hogy nemcsak azért szegényebb, mert jelentősen kevesebb a fizetése, hanem, mert több apró dologra költ, amit észre sem vesz, de ha összeadnánk, meglepően nagy összeget kapnánk ezekből az apróságokból. Mondok egy példát. Én sok szegényebb helyen láttam már, hogy a legújabb DVD lejátszó, Hifi meg plazma TV van a házban és ált. nem is egy. Gazdagéknál meg lehet, hogy TV sincs vagy max. 1. Ilyen tételeknél kezdődik a különbség.
válasza: válasza:Én második
Továbbgondolnám a harmadik hozzászóló válaszát, mert nagyon egyetértek vele.
(Nem tartom magunkat gazdagnak, de amire szükségünk van arra jut és a bankban is van pénz, ha történik valami.)
Ismerősök munkatársak körében nagyon gyakran tapasztalom, hogy hitelre vásárolgatnak össze-vissza, aztán panaszkodnak, hogy ahogy megkapják a fizetést már el is ment törlesztésre.
azt hiszem sokan egyszerűen nem érzik meddig nyújtózkodhatnak. Félreértés ne essék, az én gyerekeim is járnak, lovagolni, sportolni, elmegyünk nyaralni, de nekem pl. egy 7 éves telefonom van és nagyon meg vagyok vele elégedve, a gyerekeknek sincs meg a leutolsó modell. Ha mosogépet veszek, akkor inkább megvárom míg meg tudok venni egy jó minőséget, ami sok évig jó lesz és nem a legolcsóbbat hitelre. Vehetnék új kocsit, de minek, amikor még megy a régi is.
Hitelre akkor veszek valamit, ha van annyi pénzem a bankban, hogy a kamatokból tudjam törleszteni, így ha bármi történik, nem állok ott megfürödve.
Ezzel szemben másoknál látom (ahogy a második említette), hogy olyanoknál, akiknél tudom, hogy nem engedhetik meg maguknak, új telefonjuk van fél évente, amikor a hétvégi bevásárlást intézzük én 5 személyre egy kocsiba vásárolok, mások pl. 3 személyre 2 kocsit vonszolnak maguk után. Nálunk egy-egy könyv, a karácsonyi ajándék, mások több százezer forintot költenek olyan dolgokra, amire igazából nincs szükségük, csakhogy megmutassák, "adtak" valamit.
Kicsit elcsúsztak az értékrendek azt hiszem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!