Érvényes-e a Tízparancsolat? Megváltoztatható vagy elhagyható-e annak egyetlen pontja is?

A Tízparancsolat, mint az egész Biblia is, nem a zsikóknak íródott, hanem az egész emberiségnek. A zsidók csak kiválasztott nép volt, hogy Isten törvényeit a többi nemzetnek is átadja, amit persze nem végzett el. Egyedül a Tízparancsolat az az egész Bibliában, amit Isten saját ujjával írt kőtáblákba, az összes többi részt úgy íratta le erre alkalmas emberekkel. A szombatból pedig soha semmiképpen nem lehet vasárnap. Eredetileg ez volt a hetedik nap, amikor Isten megnyugodott a teremtés után és megszentelte azt. Azt is mondta, hogy ez legyen jel közöttem és népem között. A teremtés emlékünnepe ez a nap. És az újjáteremtés emlékünnepe is, hiszen Jézus szombaton nyugodott meg sírjában, miután azt mondta, elvégeztetett.

És mennyire szeghető meg ez a törvény, mert a Biblia szerint is meg szabad törni a szombatot. Szombaton sem állhat le az élet, de a cselekedetekből, melyek mindennapos törekvéseink közé tartoznak, hogy fenntartsuk magunkat és egyéb más dolgokból, munkálatokból meg kell nyugodni. Mindent előző nap, azaz pénteken kell kitermelni, ami biztosítja a szombati ellátottságunkat is. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a szombat van az emberért és nem az ember a szombatért. Ez ahhoz is hasonlítható lenne, hogy a munka van az emberért, nem az ember a munkáért.

Na de ha úgy nézzük, hogy én elhatározom, hogy pl. a csütörtököt teszem meg a hét első napjának, akkor akkor meg a szerda lenne a hét utolsó napja.

De azért majd elböngészek abban a naptárban.

És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. Ha ebből indulunk ki, akkor a hébereknek tudniuk kellett a hónap nap ciklusokat. Mondjuk abban nem vagyok tudós, hogy hogyan lehet az égitestekből tudni mindenféle hónap nap év és ünnepek megállapítását, ebbe még nem mentem bele mélyebben. Mondjuk a nap az egyértelmű, mert amikor lemegy a nap, akkor vége a napnak. A hónapot úgy tudom, hogy újhold által határozták meg. A heteket mag talán Ádámtól és Évától számolhatták, mert ott meg kellet hogy legyen határozva az első szombat. Gondolom, akkor még nem kellet naptár. Aztán a babiloni bölcsek meg papok foglalkozgattak az asztrológiával, meg a naptárkészítéssel, de hát ott 60-as számrendszer volt, ezért is lett 60 perc egy óra. Ezt tőlük vettük át. Meg idáig úgy hallottam, hogy a zsidóknál 360 nap egy év és 30 naposak a hónapok. Ezekről a dolgokról nem tudok, hogy Gergely pápa milyen számításokat vett alapul, meg a mai tudomány is 365 napra teszi a föld körbeforgását a nap körül. Szóval ez nekem bonyolódik, ezt nem értem, sose ástam bele magam. Csak gyanakodni tudok arra, hogy a napokat csak egy féle képpen lehet számon tartani, aminek kiindulópontja csak a legelső szombat lehetett, vagyis Ádám és Éva öntudatra ébredésének második napja. És ők még kapcsolatban voltak Istennel, aki bizonyára elnevezte számukra az a hat napot, míg teremtett, és a hetediket szombatnak nevezte, nyugalomnapnak. Innentől kezdve apáról fiúra kellett, hogy szálljon ez a hetes időbeosztás, aminek igazából nem lehetne több félének is lennie csak azért, mert több időszámítás és naptárbeosztás is született sokszor pogány népek által. Ráadásul ez nem befolyásolhatta a hét napjait, hogy azok helyenként eltérhessenek. Tehát ha mondjuk ma kedd van, akkor Izráelben is meg az egész világon is nem kedd lenne?

Nem lehetetlenség a Tízparancsolatot betartani, csak önerőből nem megy. Csak ha valaki eljut arra a szintre, hogy tökéletesen bűngyűlölő lesz és igazságtisztelő, akkor fog menni.