Hogy kell elképzelni a megváltást?

Lázár példázata, nem egy létező kínhelyet ábrázol.

Egyébként is a példázatban szereplő események nem lehetnek valóságosak több okból sem, de nem részletezem ki, mert feleslegesnek tartom, sokszor kitárgyaltuk már ezt.

téves nézet, hogy a gazdag emberről és Lázárról szóló szemléltetés egy példa, hogy a halál után jutalmat vagy büntetést kap az ember.

A farizeusok szeretik a pénzt, ezért nem kétséges, hogy ki a szemléltetésben szereplő „gazdag ember”. Sőt, az is jellemző ezekre a zsidó vallási vezetőkre, hogy szeretnek drága, különleges ruhákba öltözködni. És függetlenül attól, hogy a valóságban mennyire gazdagok, úgy tűnik, számos kiváltságuk van, és élvezik az ezzel járó lehetőségeket. Az, hogy a férfi bíborba öltözött, a kiváltságos helyzetüket, a fehér lenvászon pedig az önelégült gondolkodásukat jelzi

Hogyan tekintik az átlagembereket és a szegényeket ezek a gazdag és büszke vezetők? Lenézően

Ezt jól tükrözi a Lázár nevű koldus helyzete, aki „szeretett volna jóllakni azzal, ami a gazdag asztaláról lehullott”. Lázárt, akit fekélyek borítanak, lenézik. Hozzá hasonlóan a közembereket is lenézik, mintha ők sem élveznék Isten helyeslését.

Jézus hallgatói tudják, hogy Ábrahám már régen meghalt, és hogy a sírban van. Az Írások világosan feltárják, hogy a sírban, vagyis a seolban senki sem képes látni és beszélni, Ábrahám sem

Jézus most emelt ki egy változást, amikor azt mondta, hogy a „Törvény és a Próféták [Keresztelő] Jánosig voltak”, de „attól kezdve Isten királyságát hirdetik mint jó hírt”. Tehát János és Jézus Krisztus prédikálása által mind Lázár, mind a gazdag ember jelképesen meghal az addigi életkörülményeit tekintve, és mindketten merőben új helyzetbe kerülnek Isten előtt.

Különösen a szegény sorban sínylődő, alázatos emberek élnek régóta vallási elnyomás alatt. De segítséget kapnak, és jól reagálnak a királyságról szóló jó hírre, amelyet először Keresztelő Jánostól, majd pedig Jézustól hallanak

Velük ellentétben a gazdag és befolyásos vallási vezetők elutasítják a királyságról szóló üzenetet, amelyet János bejelentett, és amelyet Jézus még most is országszerte hirdet

Sőt, dühíti és gyötri őket ez az üzenet, amely Istentől jövő tüzes ítéletet tartalmaz

Valódi megkönnyebbülést jelentene ezeknek a pénzszerető vallási vezetőknek, ha Jézus és a tanítványai felhagynának Isten üzenetének a hirdetésével.

Ám nem számíthatnak enyhülésre. A vallási vezetők többsége nem fog megváltozni. Nem figyeltek „Mózesre és a Prófétákra”. Ezeknek az ihletett írásoknak arra kellett volna őket indítaniuk, hogy elfogadják Jézust mint Isten által kinevezett Messiást és Királyt

Az igazság kérdésében Jézus tanítványai egyszerűen nem alkudhatnak meg, és nem is hígíthatják fel az üzenetüket csak azért, hogy kedvezzenek a vallási vezetőknek, vagy hogy enyhülést szerezzenek nekik. Ezt a helyzetet jól kifejezi az, amit a szemléltetésben „Ábrahám” mond a gazdag embernek:

„Gyermekem, ne felejtsd el, hogy neked sok jóban volt részed az életedben, Lázárnak viszont sok rosszban.

Ez a változás még nyilvánvalóbb lesz pár hónappal később, amikor a törvényszövetséget felváltja az új szövetség

A Káldi-fordítás lábjegyzete elismeri: „Tekintetbe kell venni, hogy az itt következő elbeszélés példabeszéd, melynek részletét nem kell szószerint venni, csak tanulságát keresni.” Betű szerint értve azt jelentenék Jézus szavai, hogy Isten összes kegyeltje elférne egyetlen személy, Ábrahám keblén; hogy az ujjhegyen levő víz nem párologna el a hádesz tüzében; hogy egyetlen csepp víz enyhülést szerezne egy ott szenvedőnek

Honnan ered a tüzes pokol tanítása?

Az ókori babilóniai és asszír vallásokban „az alvilágot . . . a borzalmak helyének ábrázolták, amely igen hatalmas és ádáz istenek és démonok uralma alatt állt” (The Religion of Babylonia and Assyria. Boston, 1898, Morris Jastrow, Jr., 581. o.). A kereszténységben vallott pokol tüzes voltára utaló korai bizonyítékok az ókori Egyiptom vallásában találhatók (The Book of the Dead. New Hyde Park, N. Y., 1960, E. A. Wallis Budge előszavával, 144., 149., 151., 153., 161. o.). A buddhizmusban, amely az i. e. VI. századig nyúlik vissza, az idők folyamán kialakultak mind a forró, mind a hideg pokolról szóló elképzelések

Az olaszországi katolikus templomokban ábrázolt pokoljelenetek az etruszkokhoz vezethetők vissza (La civiltà etrusca. [Milánó, 1979] Werner Keller, 389. o.).

Nem tagadom meg Jézust azért, mert félre értitek a szemléltetését.

Isten soha nem hozott létre és nem is működtet tüzes kínhelyet az élők számára, ha rosszat követnének el.

Ádámnak is elmondta, hogy ha hibázik visszatér oda ahonnan vétetett, és ennyi, nem küldi a tüzes pokolba, hogy további büntetést kapjon, mert emberi élőlényként nem felelt meg az elvárásoknak.

A zsidók is nagyon jól tudták, hogy Jézus szemléltetése a gyehenna tüzéről, nem egy szó szerinti pokol létezéséről szól.

Ez egy szemét égető telep volt a Hinnom völgyében,amit kénnel tápláltak, hogy folyamatosan égjen, ide öntötték a szemetet, és azokat a halottakat is akik nem voltak méltóak a tisztességes temetésre.

A tűz a Bibliában az örök megsemmisülést jelenti, amiből nincs feltámadás, nem méltó az életre, akire ezt a szemléltetést használják.

Ugyanakkor, a jelenések könyvében leírtak szerint, fogalmakat is ide vetnek, mint a halál, vagy a pokol.

(Jelenések 20:14) 14 A halált és a hádeszt pedig a tűz tavába vetették.. . .

hogyan lehet fogalmakat ide dobni ha létező kínhelyről van szó?

Az hogy a halál és a pokol ide lesz vetve, azt jelenti, hogy a halál nem lesz többé, így temetés sem, vagy is vissza áll az eredeti szándéka Istennek, hogy az emberek örökké éljenek.

ebből is jól látszik, hogy nem egy létező kínhelyről van szó.