Melyiket választod-választanád? Bűnösként kerülsz a mennyországba vagy erényesként a pokolba?

Nincs ilyen választás.

Halála után mindenki a pokolba kerül, ahol NEM szenved, hanem csak nyugszik.

Aztán a feltámadás után jön az ítélet, ahol lehet majd választani (persze már nem neked), hogy a mennybe, vagy a megsemmisülésbe mész.

Szóval EZ az igazi választás, ezt kellene kérdezni.

Ha a bűnösség a mennyben is megmarad, az mit jelent ott?

Egyébként ilyen nincs, mert a bűnös nem kerülhet a mennybe.

A lepontozóknak meg üzenem, hogy a pokol nem olyan jó hely!

Az ember a Földből származik, és oda is tér vissza.

A mennybe nem mehet ember, ahogy nem is volt tervben az ember halála, az engedelmesség feltétele mellett.

Isten kijelentette, ha az ember vétkezik, akkor meghal, vagy is oda tér vissza ahonnan vétetett.

Így már érthetőbb! Bocs a korábbiért, félreértettem.

A kérdésfelvetésed a hibás, mivel egy abszolútumot próbálsz bagatelizálni. Mintha a levegőre azt mondanád, hogy tételezzük fel, hogy az nem gázból, hanem kőszénből van. Csakhogy a menyország és pokol kapujában ott van egy abszulútum, és azé a döntés, nem pedig egy emberi bíróságé. Ezt az abszolút Istent nem kerülheted meg, és az ő döntése sem rajtad múlik.

Ha eljátszunk a gondolattal, hogy mi számít jócselekedetnek vagy bűnnek, abból nagyon kedves tanmesék születhetnek, de nem több. A minap hallottam egy ilyen tanmesét. Jézus oda megy a menyországban egy szomorkodó emberhez, és megkérdi, hogy miért szomorkodik. Az elmondja, hogy látja, hogy sajnos az anyósa a pokolban szenved. Jézus átnézi az anyós életét, és talál egy esetet, mikor az anyós tényleg szívből, érdek nélkül adott egy hagymát a szomszédnak. Gyorsan küld is egy angyalt, hogy a hagymával húzza ki az anyóst a pokolból. Az angyal oda is repül, megtalálja a nőt, lenyújtja neki a hagyma fejét, ő maga meg a szárat fogva húzni kezdi az asszonyt, de nehezen megy neki. De minél feljebb jut, annál könnyebben repül a hagymával. Lenéz, és látja, hogy egyre több szabadulni akaró lélek kapaszkodik az asszonyba. De ezt az asszony is észreveszi, és elkezdi magáról lerugdosni magáról a lelkeket, és közben kiabáll rájuk: "Takarodjatok! Ez az én hagymám!" Minél több lelket szaggat le magáról, annál nehezebb lesz az angyal számára a repülés, és mikor egyedül marad a hagymán, a hagyma szára nem bírja a terhelést, és leszakad, az asszony pedig visszahull a pokolba.

Ez mivel tanmese, sokféleképpen lehet értelmezni. De többek közt arra is rámutat, hogy a tudatlanságunk és bűnösségünk taszít igazán a pokolba! Tehát magunk is megerősítjük Isten ítéletét, és pont ez bizonyítja, hogy ez az ítélet jogos és abszolút, és nem véletlenül megfellebbezhetetlen.

"Melyiket választod-választanád? Bűnösként kerülsz a mennyországba vagy erényesként a pokolba?"

Ha Isten szemszögéből nézzük ezeket, akkor mindkettő lehetetlen.

Bűnösként nem üdvözülhetsz, ha pedig erényes vagy Isten szemében (azaz Jézus vére megtisztított), akkor nem kárhozhatsz el