Mikor lesz második eljövetel?

KRISZTUS MÁSODIK ELJÖVETELE

- Célja: Isten igaz akkor is, amikor kinyilatkoztatja önmagát: a tanítás, mely Istentől jön, "az igazság Törvénye" (Mal 2,6). Amikor a világba küldi Fiát, "tanúságot tesz az Igazságról" (Jn 18,37): "És mi tudjuk, hogy Isten Fia eljött, és megadta nekünk az érzéket, hogy megismerjük Őt, aki igaz" (1Jn 5,20). [Vö. Jn 17,3.] Az Ige testté lett, hogy minket Istennel kiengesztelve üdvözítsen: "Isten szeretett minket és elküldte Fiát engesztelésül a bűneinkért" (1Jn 4,10). "Az Atya elküldte a Fiút a világ Üdvözítőjéül" (4,14). "Ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket" (3,5): Orvosra volt szüksége természetünknek, mely betegségben sínylődött. Fölemelőre szorult az ember, aki elesett. Elevenítőre szorult az, aki kiesett az életből. A jóhoz visszavezető szorult az, aki elveszítette a jóban való részesedést. A világosság jelenlétére szorult az, akit sötétségbe zártak. Megváltót keresett a fogoly, támaszt a megbilincselt, szabadítót az, akit a rabszolgaság igája görnyesztett. Vajon értéktelen és jelentéktelen dolgok-e ezek, melyek arra indították Istent, hogy leszálljon emberi természetünk meglátogatására, amikor az emberiség oly nyomorúságos és szerencsétlen állapotban volt? Az Ige testté lett, hogy így mi megismerjük Isten szeretetét: "Az Isten szeretete abban nyilvánult meg bennünk, hogy Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk" (1Jn 4,9). "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen" (Jn 3,16). Az Ige testté lett, hogy bennünket az "isteni természet részeseivé tegyen" (2Pt 1,4): "Isten Igéje azért ember, és aki Isten Fia, azért lett az ember fiává, hogy az ember Isten Igéjével egyesülve és a gyermekké fogadást fölfogva Isten fiává legyen". Ő azért lett emberré, hogy mi istenekké váljunk. Isten egyszülött Fia, mert istenségének részesévé akart tenni minket, magára vette természetünket, hogy emberré lévén az embereket istenekké tegye. Jézus a próféták [Vö. MTörv 7,10; Jo 3--4; Mal 3,19.] és Keresztelő János [Vö. Mt 3,7--12.] után prédikációjában meghirdette az utolsó nap ítéletét. Akkor napvilágra kerül majd minden egyes ember élete [Vö. Mk 12,38--40.] és a szívek titkai. [Vö. Lk 12,1--3; Jn 3,20--21; Róm 2,16; 1Kor 4,5.] Akkor elítéltetik a bűnös hitetlenség, mely semmibe vette az Istentől fölajánlott kegyelmet. [Vö. Mt 11,20--24; 12,42--42.] A felebarátok iránti magatartás fogja megmutatni a kegyelem és az isteni szeretet elfogadását vagy elutasítását. [Vö. Mt 5,22; 7,1--5.] Az utolsó napon Jézus fogja mondani: "Amikor egynek a legkisebb testvéreim közül megtettétek, nekem tettétek meg" (Mt 25,40). Krisztus az örök élet Ura. Az emberek cselekedetei és szíve fölötti végső ítélet teljes joga Őt illeti mint a világ Megváltóját. E jogot keresztje által "szerezte meg". Az Atya is "minden ítéletet átadott a Fiúnak" (Jn 5,22). [Vö. Jn 5,27; Mt 25,31; ApCsel 10,42; 17,31; 2Tim 4,1.] A Fiú azonban nem azért jött, hogy ítéljen, hanem hogy üdvözítsen, [Vö. Jn 3,17.] s hogy ajándékozza az életet, mely Őbenne van. [Vö. Jn 5,26.] A kegyelem visszautasítása által ebben az életben mindenki már elítéli önmagát, [Vö. Jn 3,18; 12,48.] cselekedetei szerint kapja meg jutalmát [Vö. 1Kor 3,12--15.] és örökre elkárhoztathatja magát a szeretet Lelkének visszautasításával . [Vö. Mt 12,32; Zsid 6,46; 10,26--31.] Az ítélet napján, a világ végén Krisztus el fog jönni dicsőségben, hogy beteljesítse a jó végső győzelmét a rossz fölött, melyek mint búza és konkoly a történelem folyamán együtt nőttek föl. A dicsőséges Krisztus, amikor az idők végén eljön ítélni eleveneket és holtakat, nyilvánvalóvá fogja tenni a szívek titkos gondolatát és meg fog fizetni minden egyes embernek cselekedetei szerint és aszerint, ahogyan elfogadták vagy elvetették a kegyelmet.

- Jelentősége: A mennybemenetel óta Krisztus dicsőséges eljövetele a küszöbön áll, [Vö. Jel 22,20.] de "nem ránk tartozik ismerni az időket és a pillanatokat, melyeket az Atya a maga hatalmában elhatározott" (ApCsel 1,7). [Vö. Mk 13,32.] Ez az eszkatologikus esemény bármely pillanatban beteljesedhet, [Vö. Mt 24,44; 1Tesz 5,2.] jóllehet mind az eseményt, mind az azt megelőző végső megpróbáltatást valami "késlelteti". [Vö. 2Tesz 2,3--12.]

- Vágya és reménye: Krisztus országa azonban, mely az Egyházban már jelen van, még nem teljesedett be "hatalommal és nagy dicsőséggel" (Lk 21,27) [Vö. Mt 25,31.] a Király eljövetelével a földre (nehezen kivehető a mondat értelme így!). Az Országot a gonosz hatalmak még támadják, [Vö. 2Tesz 2,7.] jóllehet gyökerében Krisztus húsvétja már legyőzte őket. Amíg minden alá nem vettetik neki, [Vö. 1Kor 15,28.] amíg nem lesz új ég és új föld, melyekben igazságosság lakik, addig a zarándok Egyház szentségeiben és intézményeiben, melyek ehhez a történelmi időhöz tartoznak, ennek a világnak alakját hordozza, mely elmúlik, és maga is ott él a teremtett dolgok között, melyek mindmáig sóhajtoznak és vajúdnak, és várják Isten fiainak megnyilvánulását. Ezért imádkoznak a keresztények, főképpen a szentmisében, [1Kor 11,26.] sürgetvén Krisztus visszatérését, [Vö. 2Pt 3,11--12.] mondván: "Jöjj el, Urunk!" (Jel 22,20). [Vö. 1Kor 16,22; Jel 22,17.]

- és a rekapituláció: Az idők végén Isten Országa el fogja érni a maga teljességét. Az egyetemes ítélet után a testben és lélekben megdicsőült igazak örökké uralkodni fognak Krisztussal, és a világmindenség is megújul: Akkor az Egyház a mennyei dicsőségben be fog teljesedni, amikor az emberi nemmel együtt az egész világ is, mely bensőségesen kapcsolódik az emberhez és általa halad a célja felé, tökéletesen helyreáll Krisztusban. A Szentírás ezt a titokzatos megújulást, mely átalakítja az emberiséget és a világot, nevezi "új égnek és új földnek" (2Pt 3,13). [Vö. Jel 21,1.] Ez lesz Isten tervének végső megvalósulása: "összefoglalni mindeneket Krisztusban, ami a mennyben és a földön van" (Ef 1,10). Az Úr imájában elsősorban Isten országának végső, Krisztus visszatérésével történő eljöveteléről van szó. [Vö. Tit 2,13.] De ez a vágy az Egyházat nem téríti el küldetésétől e világban, sőt még inkább kötelezi. Pünkösd óta ugyanis az ország eljövetele az Úr Lelkének a műve, aki Krisztus művét folytatja a világban és minden megszentelést teljessé tesz.

- és a végítélet: Az összes halottak, "az igazak és a gonoszok" (ApCsel 24,15) föltámadása megelőzi az utolsó ítéletet. Ez lesz az "az óra, amikor a sírokban mindnyájan meghallják Isten Fiának szavát. Akkor előjönnek, akik jót cselekedtek, az élet föltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet föltámadására" (Jn 5,28--29). Akkor majd eljön Krisztus "a maga dicsőségében és Vele mind az angyalok (...). És összegyűjtik elébe az összes nemzetet; és elkülöníti őket egymástól, miként a pásztor elkülöníti a juhokat a kosoktól, és a juhokat a jobbjára, a kosokat pedig a baljára állítja. (...) És elmennek ezek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre." (Mt 25,31--33.46) Krisztus színe előtt, aki az Igazság, véglegesen nyilvánvalóvá válik majd minden egyes ember igazi kapcsolata Istennel. [Vö. Jn 12,48.] Az utolsó ítélet föl fogja tárni végső következményeiig mindazt a jót, amit bárki tett vagy elmulasztott földi életében: Őrzik mindazt, amit a gonoszok tesznek -- és ők ezt nem tudják -- arra a napra, amikor eljön a mi Istenünk nyilvánvalóan, és nem fog hallgatni (Zsolt 50,3) (...). Ezután odafordul azokhoz, akik a balján vannak: Elhelyeztem kicsinyke szegényeimet számotokra a földön. Én mint a Fő -- mondja -- a mennyben ültem az Atya jobbján, de tagjaim a földön küszködtek, tagjaim a földön nélkülöztek. Tagjaimnak adhattatok volna és a Főhöz jutott volna, amit adtok. És megtudnátok, hogy amikor kicsinyke szegényeimet elhelyeztem számotokra a földön, hordáraitokká tettem őket, akik cselekedeteiteket a kincstáramba hozták volna. De ti semmit nem adtatok a kezeikbe, ezért nem találtok nálam semmit. Az utolsó ítélet Krisztus dicsőséges visszatértekor fog történni. Egyedül az Atya ismeri a napot és az órát, egyedül Ő dönt az Ő eljöveteléről. Akkor fogja kimondani Fia, Jézus Krisztus által végső szavát az egész történelemről. Meg fogjuk ismerni a teremtés egész művének, valamint az üdvösség egész rendjének végső értelmét, megértjük majd a csodálatos utakat, amelyek által gondviselése minden dolgot elvezetett végső céljához. Az utolsó ítélet meg fogja mutatni, hogy Isten igazságossága győz minden igazságtalanság fölött, amit teremtményei elkövettek, és hogy az Ő szeretete erősebb, mint a halál. [Vö. Én 8,6.]

- és az Egyház: Az Egyház csak a mennyei dicsőségben válik majd tökéletessé, Krisztus dicsőséges eljövetelekor. Addig az Egyház zarándokútját járja a világ üldözései és Isten vigasztalásai közepette. Itt a földön tudja, hogy számkivetésben van, távol jár az Úrtól, és az ország teljes eljövetelére vágyakozik, az órára, amikor Királyával a dicsőségben egyesül. Az Egyház és általa a világ beteljesedése a dicsőségben csak nagy megpróbáltatások árán valósul meg. Akkor majd az összes igazak Ádámtól, az igaz Ábeltől az utolsó választottig mind összegyűlnek az Atyánál az egyetemes Egyházban.

- és az Egyház végső megpróbáltatása: Krisztus eljövetele előtt az Egyháznak át kell mennie egy utolsó próbatételen, mely sokak hitét meg fogja ingatni. [Vö. Lk 18,8; Mt 24,12.] Az üldözés, mely kíséri az Egyház földi zarándokútját, [Vö. Lk 21,12; Jn 15,19--20.] fölfedi a "gonoszság misztériumát" egy vallási megtévesztés formájában, mely az embereknek problémáik látszólagos megoldását kínálja föl cserében azért, hogy elpártolnak az igazságtól. A legnagyobb vallási megtévesztés az Antikrisztusé, azaz egy ál-messianizmusé, amelyben az ember önmagát dicsőíti Isten és az Ő testben eljött Messiása helyett. [Vö. 2Tesz 2,4--12; 1Tesz 5,2--3; 2Jn 7; 1Jn 2,18.22.] Ez az antikrisztusi megtévesztés a világban mindannyiszor föltűnik, amikor a messiási reménységet a történelemben akarják beteljesíteni, ami csak a történelmen túl, az eszkatologikus ítélet által teljesedhet be; az Egyház az eljövendő ország ezen meghamisítását "millenarizmusnak" nevezett enyhébb formájában is, és főként a "belsőleg romlott" szekularizált messianizmus politikai formájában elutasította. Az Egyház az Ország dicsőségébe csak ezen utolsó Húsvéton át léphet be, melyben követi Urát halálában és föltámadásában. [Vö. Jel 19,1--9.] Az Ország tehát nem az Egyház történelmi diadala által fog beteljesedni [Vö. Jel 13,8.] állandóan növekvő fejlődés útján, hanem Istennek a gonosz utolsó támadása fölötti győzelme által, [Vö. Jel 20,7--10.] melynek következtében Menyasszonya alá fog szállni a mennyből. [Vö. Jel 21,2--4.] Istennek a gonosz fölforgatása fölötti győzelme az Utolsó Ítélet formáját fogja ölteni [Vö. Jel 20,12.] e mulandó világ végső, kozmikus összeomlása után. [Vö. 2Pt 3,12--13.]

Senki sem tudja!Például Charles Taze Russell( a jehova szekta megalapitója)-Ő volt az első, aki világméretű hírverést tudott csinálni a parausia időpontjának megjósolásával. Mivel nem következett be az armageddoni csata '74-ben, módosította az elméletét; az eljövetel láthatatlanul történt meg és a világ vége csak később, folyamatosan fog bekövetkezni, amelyre egyre több és több világban bekövetkező esemény, katasztrófa mutat majd rá.

Szóval bárki bármit mond,senki nem tudhatja!És azt sem,hogy el-e jön,vagy csak etetés az egész!!

Nem ő volt az első, mert a milleriták és az adventisták és dobálóznak az évszámokkal. Belőlük szakadtak ki az Őrtornyisták is, onnan örökölték meg a számolgató-spekulálgató hülyeségüket.

Jézus visszatérése eleve nem kiszámítható (Lk 17:20, Mt 24:44, Csel 1:7). Az i. e. 607-es dátumot a történettudomány cáfolja (i. e. 587). Jézus első "jelenléte" látható volt, a második is az lesz (Jel 1:7, Mt 24:15,27,30, Csel 1:9-10 stb.). A katasztrófák a vég előjelei, nem egy elnyúló vég utójelei (Mt 24:3,14), türelemre is csak az Úr visszatéréséig van szükség (Jak 5:7). Nem 1914, hanem az 1. század óta igaz, hogy az utolsó napokban élünk (1Jn 2:18), Krisztus uralma nem látható (Zsid 2:8), de az övé (Mt 28:18), láthatatlanul velünk van (Mt 18:20, Mk 16:20). A "pogányok ideje" még tart (ld. Közel-Kelet).

Én ebben a kérdésben Ady véleményét osztom:

"Őutána már nem jöttek fölkentek. Jöttek, jöttünk amolyan keresztelő Jánosok. Prédikáltunk, erőlködtünk, bolondoskodtunk. De annyi hit egyikünkben sem volt, hogy megfeszíttessünk. Nekimentünk a koponyánkkal a falnak. Vagy megszédítettük, vagy beszakítottuk. Lettek belőlünk mártírok, keresztes vitézek, égetnivaló poéták, elátkozott bölcseskedők, kisded reformátorok, mi egyebek. Messiás nem lett egyikünk sem. Nem is lesz soha…"

[link]

Szerintem azt nem mondta Jézus, hogy amikor újra eljön, akkor pont ugyanúgy fog kinézni, mint pl. a kereszten.

Lehet, hogy már rég eljött.

Lehet, hogy most is itt van közöttünk (ilyet is mondott), csak sokkal óvatosabb, bölcsebb. Ki tudja?

Amikor megjelenik Illés, a próféta. Olvasd át a jelenések könyvét. A Föld 4,5 milliárd éves, az ember kb 60 millió évvel ezelőtt jelent meg. A zsidóknál a jelenkor kb 4 ezer évvel előrébb van mint nálunk. A majáknál 2012. december 21 lesz a világvége és előtte van az eljövetel. Minden vallásban van egy ember aki Isten fia, akkor melyikben higgyek.

Az egyiptomiak szerint a Teremtő az Orion csillagrendszerben, a Szíriusz egyik bolygóján lakik és majd onnan jön el legközelebb. Mivel 8,6 fényév távolságra van, tehát ha elindul még jócskán várni kell, hogy ideérjen.

A gyenge alapokon lévő hívőket kell megerősíteni, ha erős a hited akkor mindent meg tudsz oldani!

Egyébként miért lenne az baj, ha az emberek széles köre más megváltóban hisz mint Jézus.