Ha valaki rosszat cselekszik, de abban a tudatban él, hogy jót cselekszik, akkor bűnt követ el vagy nem? Pokolra fog jutni?

"Én ugyan nem vagyok keresztény de mostanában beszélgettem egy kereszténnyel ezen az oldalon és az a helyzet hogy ha az illető megbánja a tettét akkor a keresztény vallás szerint a mennyországba kerül, mert Jézus előre megváltotta ezt a bűnt is"

Ez csak az újjászületett keresztényekre érvényes. Egy pogány bármit is megbánhat, ettől még elkárhozik

"Mindenkiben ott az Istentől kapott lelkiismeret, mindenki különbséget tud tenni jó és rossz közt."

Ennyire azért a világ nem fekete és fehér. A legtöbb döntés nem egyértelműen jó és rossz, legfeljebb jobb vagy rosszabb mint egy másik döntés. És ráadásul ez is csak a körülmények ismeretében eldönthető.

Ismered Philippa Foot villamos dilemmáját? Ha nem, nézz utána, érdekes!

És bár maga az ottani példa nem túl reális, de azt elég jól szemlélteti hogy vannak olyan helyzetek, ahol egyszerűen nincs jó döntés, legfeljebb rossz és kevésbé rossz, bármilyen jó szándék is vezérel.

Amúgy kérdező, szerintem jól gondolkodsz. Még ha a konkrét példád enyhén szólva túlzás is :D De a szándék, ah indok a tett mögött rengeteget számít.

Mondjuk valaki megöl egy embert, mert kell neki az az 1500 forint a pénztárcájából.

Másvalaki pedig az éjszaka közepén nekiáll a betörővel dulakodni hogy ahogy tudja, védje a gyerekei életét, és közben véletlen megöli a betörőt.

Végső soron a tett ugyanaz volt mindkét esetben, a szándék a tett mögött viszont ég és föld. Vajon lehet-e ugyanúgy bűnösnek nevezni mindkettőt?

Szerintem aligha.

Jézus maga is dícsérettel illette hitéért a századost, aki foglalkozásából eredően nyilván kioltotta már pár ember életét. Mégsem ezt rótta fel neki Krisztus, hanem azt állította, ilyen őszinte hittel még nem is találkozott, mint a katonáé.

#11 Így van, hiszen nem hisz abban, aki megbocsátaná a bűnét!

Kérdező! Attól, hogy van egy célod, ami jó cél, attól még nem követhetsz el bűncselekményt! Mert attól még továbbra is bűncselekményt követtél el!

"Ismered Philippa Foot villamos dilemmáját? Ha nem, nézz utána, érdekes! "

Ismerem. Ismered Jézus Krisztus tanítását? Ha nem, nézz utána. Érdekes!

"Ennyire azért a világ nem fekete és fehér. A legtöbb döntés nem egyértelműen jó és rossz, legfeljebb jobb vagy rosszabb mint egy másik döntés. És ráadásul ez is csak a körülmények ismeretében eldönthető. "

A kérdésben megfigyelted azt, hogy keresztényekhez intéződött a kérdés, és vallási rovatban vagyunk, nem világi, pszichológiai rovatban? Már ha érted, hogy mire akarok célozni.

Szóval bizony a dolog ebben a kérdésben eléggé fekete-fehér. elég Pál vagy Jézus tanítását tanulmányozni. Ha világi kérdés lenne és világi lennék, egyetértenék veled, így nem.

" ahol egyszerűen nincs jó döntés, legfeljebb rossz és kevésbé rossz, bármilyen jó szándék is vezérel"

így van. Erre is Jézus adja a tökéletes megoldást. Ha hívő lennél, értenéd, amiről beszélek. Világiként nem hiszem, hogy értenéd

"Ismerem. Ismered Jézus Krisztus tanítását? Ha nem, nézz utána. Érdekes!"

Hogyne ismerném? Évek óta gyakorló keresztény vagyok.

"Szóval bizony a dolog ebben a kérdésben eléggé fekete-fehér. elég Pál vagy Jézus tanítását tanulmányozni."

Éppen Jézustól hoztam példát annak bizonyításra, hogy a világ rendszerint nem fekete-fehér.

mindenkinek, kivélt Nyctea Albának még egyszer: Olvassátok már el Dosztojevszkíj Bűn és bűnhődését! ÉS ha már: A Karamazov testvéreket is. Ezek nem fórum-szinten, hanem mélyen boncolgatják a témát a nagy lélekismerőtől.

(Nyctea Alba: A katona harcol - ezt semmiképp nem lehet egy szándékos bűntényhez, gyilkossághoz hasonlítani! Ez egész más. Pontosan a harcos harcossal harcol életre-halálra. Ha polgári lakosságra, gyerekre, öregre támad - az már nem az eredeti értelmében vett harc- hanem egy aljas gaztett.)

A Karamazovban a Sztarec azt tanítja: "Szeresed a bűnös embert!"

Miért? mert úgy tudsz neki segíteni megszabadulni a bűntől. És mert egymás számára segítőként kell lennünk. vagy ahogy Szent János evangélista a szentlelket nevezi:

Vígasztalóként (παράκλητος)

A kérdező roppant szerencsétlen példájánál az embert írtja, hogy "megtisztítsa a Földet". Vegyük úgy, hogy csak néhány, vagy élesre állítva: CSAK egy embert "írt" öl ez ügyben!!

Ez egy ádáz gyűlölet és ítélkezés semmiképp nem nevezhető (és ha nem elmebeteg, akkor tudja is) "igaz" "jó" tettnek - természetesen a pokol legmélyebb bugyrába való - minden világvallás szerint.

Dosztojevszkíj a Bűn és bűnhődésben szépen leírja a folyamatot - ahol Raszkolnyikov MAGA JÖN RÁ a szelíd Szonjával való beszélgetés révén, hogy szörnyű bűnt tett. Ezzel elindul a tisztulás felé... Minden gyilkosságban saját magát öli meg a gyilkos, mert az áldozat felmagasztosul, a gyilkos viszont elmerül a bűnben.

A pétervári diák az emberiségnek akart jót tenni, de pénze nem volt, ezért egy gonosz, a világ számára fölöslegesnek és rossznak vélt öregasszonyt a pénzéért agyonvert. Jellemző a szándék rá irányult - de megzavarta egy fiatal gyermeket váró lány - és őt is megölte.

Amikor bűnével viaskodik nem a lányra gondol, azzal nem is foglalkozik - hanem kizárólag az előre megfontolt szándékkal "az emberiség jótevőjeként" "segítőjeként" végzett öregasszonnyal kapcsolatban döbben rá, hogy mit tett...

Tulajdonképpen ez a dilemmája az Ószövetségnek,melyre Jézus adta meg a korrekt választ.

Az ószövetségi ember NEM ISMERTE ISTENT.

Az istenismeret fokozatosan feledésbe merült,s mire Jézus megszületett,csak 3 ember ismerte fel benne az Istent.(Péter,a jobb lator,és a keresztre feszítését levezénylő római százados.)

Jézus határozottan visszautasította,amikor gyilkosságra próbálták kényszeríteni az üzenetét visszautasító samáriai falu,vagy a rajtakapott parázna nő esetében.

SEMMILYEN CÉL NEM SZENTESÍTI AZ ESZKÖZT!

A szentségtelen eszközök NEM SZOLGÁLNAK SZENT CÉLT!

A római katonát Jézus, hite miatt dicsérte meg,s nem katonai sikereiért,ahogyan Zákeust sem a korábban elkövetett ügyes sikkasztásaiért

Szervusz!

Értem a kérdésedet, és válaszolok is rá.

Mindjárt egy példával kezdem. Pál apostollal. Pál apostol eredeti neve Saul volt. Ő egy nagyon gazdag zsidó család sarja volt, az akkori leghiresebb iskolában részesült oktatásban. Teljes szivvel szolgálta Istent. Éppen ezért amikor a keresztények elkezdtek szaporodni, Ő ádázul üldözte őket, sőt, sokakat halálra adott közvetve.

Azt gondolta, hogy ezzel is Istent szolgálja.

Amikor azonban megjelent neki Jézus, és azt kérdezte tőle, hog: "Saul, Saul, miért üldözöl engem"? Saul megtért. Megkereste a keresztényeket, és csatlakozott hozzájuk. Ekkor kapta a Pál nevet. Mindazon ellenére, hogy előzőleg üldözte a keresztényeket, Ő lett a nemzetek apostola.

Ő azt gondolta, hogy jót cselekszik, tehát az indittatása tiszta szivből jött.

Tehát ha valaki abban a tudatban él, hogy jót cselekszik, de valójában bünt követ el, nem büne az annak. De semmiképp sem fog a 'pokolra' jutni, mivel a tüzes pokol mint a gyötrelem helye nem létezik. Ha erről többet szeretnél tudni, nagyon szivesen válaszolok, de akkor irj privátba. Üdv: Judit!