A nagy történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus) mit tanítanak az ember halhatatlanságáról? Azt tudom, hogy az ember fizikai teste meghal, de van-e olyan része az embernek, amely túléli azt, halhatatlan?

Nagy vonalakban megpróbálom összefoglalni:

ez a három történelmi egyház ugyanúgy tanítja a lélek halhatatlanságát. A halállal a test és a lélek szétválik, a testben folytatódnak a lebomlás folyamatai, a lélek azonban Istenhez kerül és érdemei szerint vagy kárhozat vagy üdvösség (illetve a katolikusoknál lehet még a purgatórium). Mivel a tudat megszűnik a halállal, ezért ezt egy lelki állapotnak lehet felfogni, egészen a feltámadásig. Mert akkor a lélek újból egyesül a megdicsőült testtel. Ekkor már lesz újra tudat is.

" Pár napja egy másik kérdés alatt még az ateistákat próbálta gyalázni."

Nem gyalázás volt ott!!

"Itt meg hirtelen a keresztények lettek az alávaló gyilkosok..."

Nem hirtelen lettek, a történelem bizonyitja és nem keresztények hanem állkeresztények

"Én azt mondanám, ignoráljuk, hadd főjön csak a saját levében!"

Akár hogy próbálsz vergődni ez nem fog menni kis evolucionista.

Azért lettek a katolikusok is evolucionisták mert ugyanaz a szellem és hajtóerő az alapja.

Egyébként meg a katolikusok szellemiségböl indult ki az evolucio elmélet nem is csoda hogy egymásra találtak.

Egy igazi keresztény számára se egyiknek se a másiknak a dogmái meg a megtévestései

semmitmondóak.

Akik gyilkoltak Isten nevében azok azt hitték hogy jol cselekednek nem is a katolikustagokkal van a baj hanem a dogmákkal meg a dogmák eröltetöivel.

Na ilyen szellemiségnek a bölcselkedése meg mint az evolucionisták bölcselkedése a Bibliábol csak megtévesztés és hazugság.

Had tudják azok akik Istent keresik és legyenek résen mikor támad a kígyó fajzat.

A katolikus tanítás szerint, az emberben van valami hallhatatlan, ami biztosítja az önazonosságát. A testünk folyamatosan cserélődik és változik, a pici magzat egészen más, mint a 30 éves felnőtt, mégis van valami közös bennünk, ami alapján ugyanarról a valakiről van szó. Az ember meghal, de hisszük, hogy feltámad, s a feltámadt test egészen más szerű, mint a meghalt test, de mivel a lelke egy és ugyanaz, ezért a feltámadt testű ember ugyanaz az ember, mint amelyik meghalt.

A halhatatlan lélek azonban nem jelenti automatikusan, hogy az öntudatunk is halhatatlan és elpusztíthatatlan. Hiszen amikor alszunk vagy ájultan fekszünk vagy maradandóan sérül az értelmünk, akkor is van halhatatlan lelkünk csak öntudatunk nincs.

Az megint más kérdés, hogy halálunk után, de a feltámadásunk előtt, mennyire van tudatos énünk. A katolikus teológia mindig állította, hogy a halál után egyesekre kisebb-nagyobb, rövidebb-hosszabb büntetés vár. Ez a büntetés egészen enyhe esetben lehet akár több-kevesebb alvás is. Se az Ó se az Újszövetség nem tanítja, hogy a halál után teljes megsemmisülés vagy tökéletes alvás lenne. Akik alszanak, azok is olykor-olykor úgymond felriadnak, szomorkodnak, keseregnek egy keveset, tehet nincs teljes megsemmisülés, mint azt ahogy Jehova tanúi állítják. Jézus Krisztus azonban azt is egyértelművé tette, hogy többekre jóval nagyobb büntetés vár, mint egy kis alvás némi kesergéssel. Tűz, fájdalom, gyötrelem sírás és fogcsikorgatás, amely lehet örök (kárhozat) vagy ideiglenes (tisztítótűz). Ez utóbbit sok felekezet tagadja, pedig egész jól ki lehet következtetni a szövegekből.

A katolikus egyház mindig is tanította, hogy a Krisztusban elhunyt szentéletűekre hatalmas dicsőség vár, Krisztus hatalmában való részesedés és uralkodás rögtön a halál után. Hogy lehetséges ez a feltámadás előtt? Nos ezt valóban mindezidáig csak a lélek halhatatlanságával tudták magyarázni. Manapság azonban egy új irányzat kezd egyre nagyobb elfogadottsággal bírni, miszerint aki meghalt az kilép az idő megszokott múlásából és Isten időtlen életéhez kerül közelebb, aki teljesen átlátja és ismeri az egész emberi történelmet az elejétől a végéig. Aki meghalt az tulajdonképpen azonnal feltámad az utolsó napon, de Isten időtlenségének segítségével megismeri a régmúlt eseményeket is.

Szia

Ha érdekelne mit ír a Biblia a kérdéseddel kapcsolatban, szívesen hozzászólok én is.