A középkorban mi értelme volt misére járatni az emberek, amikor semmit se értettek, mert úgyis latinul ment?

Katolikusoknál a misének nem az igehirdetés a lényege, hanem a szentség kiszolgáltatása.

De mivel az egész liturgiából egy kukkot nem értettek, igehirdetés meg nem igazán volt, így tényleg nem volt valami jó ötlet így csinálni.

Nyugodj meg, nekem 8 évig volt kötelező járni templomba a sulim miatt, és hiába magyarul volt, mégsem értettem a lényegét. :D

De legalább elérték, hogy úgy viszolyogjak a maga a vallástól, mint macska a víztől. :)

Szerintem némileg tudtak ők latinul, annyi mise végigülése után.

Ha mást nem, legalább addig is pihentek és utána megint ki a földekre dolgozni..

Picit jobban tájékozódj, mielőtt valami nagyot akarsz mondani. A prédikáció az mindig anyanyelven folyt, lényegében ez a tanító rész, ezt kellett, hogy értsék és értették is. (Persze miután lettek magyar papok.)

A másik része a misének az áldozat liturgiája, ahol nem az a legfontosabb, hogy pontosan mit jelent az adott szöveg, hanem hogy mi történik és tudják, hogy a szentáldozásban Krisztussal egyesülnek.

Másrészt a latin szöveg is tanulható, miért gondolod, hogy csak ültek a padban, mint a kukák és nem kapcsolódtak be az imádkozásba, az énekekbe stb....? Attól mert középkor, nem kellene az akkori embereket ennyire lenézned és úgy gondolni rájuk, mintha Hodor lenne mind. No meg nem árt tudni, hogy nem csak a középkorban, de az újkorban is sokáig a latin volt a hivatalos nyelv Európa szerte.

Egyébként szerintem jó dolog volt/lenne a latin nyelvű mise, mert ez is kifejezte az Egyház egyetemességét. Bárhova ment az ember Európában, vagy később a világban, bekapcsolódhatott a misébe.

"Ráadásul, ha jól tudom, a 20. század előtt a katolikus miséken a pap még csak rá sem nézett az emberekre, hanem egész idő alatt az oltár felé volt fordulva és úgy darálta a szöveget. Így aztán nagyon megérte..."

Nos ez így nem teljesen igaz, de kezdjük a hátat fordítós résszel.

Ha egy picit jobban belegondolnál, akkor értenéd az okát. Leegyszerűsítve a kérdést, sokáig az határozta meg, hogy a pap Istennek (Eukarisztiának) legyen háttal, vagy az embereknek. Úgy voltak vele, hogy inkább Istent illeti meg a nagyobb tisztelet. Viszont a prédikációt ekkor is egy fenti szószékről tarttták, amit az emberek felé fordulva mondtak.

Szóval ***nem*** fordítottak végig hátat az embereknek, majd a teljes ige liturgia az emberek felé fordulva történt.

"Viszont szerintem jogos a kérdés, hogy mégis mi értelme volt a papnak ilyen sok évszázadig olyan nyelven tartani a misét, amit a padban ülő hívő nem is ért."

Miért gondolod, hogy nem értett? Olyan mintha azon képből indulnál ki, hogy Kr.u. 1000-ben vagyunk Szent István felveszi a kereszténységet, elrendeli a templomba járást, majd mindenki bámul mint Rozi a moziban. Amiben lehet igazad is van, nem néztem utána, de ez mindössze néhány éves időtartam, nem több. Azért az évek, évtizedek alatt megtanulták az emberek. Tudták, hogy a "Pater Noster" a Miatyánk, hogy a te példáddal éljek.

Igazából melyik része nem tetszik, a keresztény térítés vagy a latin nyelv? Mert a nyelvet hoztad fel példának, de valamiért úgy érzem, hogy neked a fő probléma a templomba járás itt.

Prédikáció, az énekek, a bibliai rész felolvasása népnyelven vagy népnyelven is történt. Ami pedig latinul folyt, az gyakorlatilag mindig szóról szóra megegyezett, így aki nagyon akarta, az megtanulhatta a jelentését az évek folyamán. A könyvnyomtatás korában pedig két nyelvű misekönyvek voltak azon hívők részére, akik aktívan kívántak belekapcsolódni a misébe.

Egyébként a falusi világi (tehát nem szerzetes) papság maga is meglehetősen alul képzett volt a tridenti zsinat előtt, nem valószínű sokkal többet tudott latinul, mint a hallgatósága.