A FLOW élmény, ill. annak előidézésére való törekvés és a keresztény tanítás mennyire fér össze? Egy keresztény törekedhet a FLOW élmény elérésére?

"A flow-élmény az elme működésének egy olyan állapota, melynek során az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől örömmel töltődik fel, abban teljesen feloldódik, minden más eltörpül mellette, bármi áron folytatni törekszik. (...) A tudós szerint a flow-élmény egy teljesen összpontosult, a motivációt a maximumig fokozó élmény, melynek során az ember képes teljesen egy dologra figyelni, és megfelelően átélni saját érzelmeit a legjobb teljesítmény, vagy tanulás végett. A flow-élmény egyik legbiztosabb jele, hogy ösztönösen, akár kitörő örömöt érzünk, miközben egy adott feladatot oldunk meg, de a flow-t úgy is le szokták írni, mint egy lebegést, amikor csak az adott feladatra fókuszálunk."

Ha tényleg van olyan, aki ezt soha nem élte át, azt nagyon sajnálom. Szerintem földi életünk egyik értelme, annak a jele, hogy célunk van az életben, hogy jól megy, amit csinálunk. Nem vagyok keresztény, de ez hogy lehet Istennek nem tetsző?

Remek, hogy kitörölték a válaszom a #15-nek.

Az égvilágon semmi szabályellenes nem volt benne.

"amikor Istenhez imádkozunk, akkor nem hozzá imádkozunk, hanem az agyunkhoz?"

Leírtam: az isten ÉRZETE azért van, mert az agyadban van egy áhítatközpont. Azt hogy ez az isten létezik-e, ez nem érinti.

Értő olvasás!

Ja, és még azt írtam: az, hogy 0%-ra lepontozták az írásomat, azt jelenti, hogy mindenki úgy gondolja: a kérdezőnek nem kell hálásnak lennie azért, ha itt a szabad időnkből, a saját tudásunkból segítünk?

Hívőknek is ez a véleménye?