Miért vagyunk megváltva, hogy Jézus meghalt értünk a kereszten? Nem értem a cselekedetet. Megfeszítették és ezzel miért tett jót nekünk? Meghalt értünk, de miért? Jézus az Isten, emberi formában. Az ember megöli Őt. Miért váltja meg ezzel a világot?
Szia!
Sokféle szabadító ígéretben és személyben hittek az emberek a történelem folyamán. Jézus Krisztus személyéhez azonban olyan szabadításnak az ígérete kapcsolódik, amit rajta kívül senki más nem kínált fel embereknek. Ez pedig a bűn lelki betegségéből való szabadítás, amely a Biblia szerint az egyetemes emberi nyomorúságnak és minden rossznak a gyökere, mind az egyes ember, mind pedig az emberi közösségek és a történelem esetében.
Az Úr Jézus Krisztus így szólt küldetéséről földi életében: "Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, aki a bűnt cselekszi, szolgája a bűnnek. Azért ha a Fiú (önmagára utalt ezzel a megjelöléssel, mint Isten Fiára) megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek" (János 8:34,36).
Azt kérdezted, hogy mit takar a megváltás fogalma. Az ókorban ismerős dolog volt a rabszolgák váltságdíjért való kiváltása. A Biblia szól arról, hogy Jézus is "váltságdíjat" fizet az ember megszabadításáért, mégpedig sohasem hallott, soha senki által nem fizetett, döbbenetes váltságdíjat: "Nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen Bárányén, a Jézusén" (I. Péter 1:18–19).
Hallomásból ismerős a kereszténység környezetében élő, nem vallásos embereknek is, hogy a kereszténység fő tanítása Jézus Krisztus "keresztáldozata, váltsághalála". Egy egész sereg kérdés vár azonban megválaszolásra ezzel kapcsolatban.
A Biblia szerint az ember a bűn ösztöneinek és elvakultságának, valamint a bűn szerzőjének, Sátánnak fogságában van a bűneset óta. A következő okokból kellett "váltságdíjat" fizetni az ember szabadításáért:
– Isten nem adhat bűnbocsánatot az embernek úgy, hogy bűnei büntetlenül maradjanak, mert ez nem a megmentését eredményezné, hanem a bűnben való megkeményedését. Azt a csodálatos megoldást választotta ezért Isten, hogy az ember bűneit nem hagyja büntetlenül, de a büntetést maga veszi magára. Ő maga szenvedi el azt a vétkes ember helyett. Úgy marad igazságos, hogy közben ingyen bocsánatot is ad. Krisztusnak, aki – mint Isten Fia és az ember Teremtője – ezt a helyettesítést vállalta, olyan kínhalált kellett elszenvednie a földön, amely a legbűnösebb ember büntetésének is megfelel, amely teljesen kielégíti a bűn igazságos megbüntetését kívánó jogosság követelményét. Így Isten megerősíti az igazság érvényességét, miközben kegyelmet gyakorol.
– Isten meg akarta győzni az embert a maga változhatatlan szeretetéről, amely az ember elesése, lázadása ellenére is létezik és vágyakozik az elveszett teremtmények megmentésére. Isten jellemének a felfoghatatlan nagysága nyilatkozik meg abban, hogy Ő a kezdeményező, Ő igyekszik "megbékéltetni magával" az embert (II.Kor. 5:19), aki ellene fordult és vétkezett Teremtője és Gondviselője ellen. Krisztus áldozata által egyszerre látja meg az ember a bűn borzalmát, Isten erkölcsi ítéletét rá nézve, valamint Isten igazságának és szeretetének szépségét. Jézus tehát nem a rabszolgatartónak fizet váltságdíjat. Nem száll vitába és nem alkudozik Sátánnal. Az ember miatt kell "váltságdíjat" fizetni. Ára van annak, hogy megtörjön az ember lelkében a bűn elvakultsága és hatalma.
A magyar bibliafordítások engesztelő áldozatnak mondják Krisztusnak az emberért való helyettes szenvedését a golgotai kereszten. Az "engesztelés" szó azonban nem szerencsés visszaadása az eredeti bibliai kifejezéseknek, amelyekben az "elfedezés vagy befedezés" (az ószövetségi szavaknál) és az "irgalmasság és könyörület" (az újszövetségi szavaknál) foglaltatik benne. Istent nem lehet "engesztelni" – azaz érzelmi alapon engedékenységre bírni – a bűnnel szemben, mert ismeri a bűn gonosz természetét. Éppen ezért engesztelhetetlen a bűngyűlölete, nemcsak igazsága, hanem szeretete révén is. A bűnös emberrel és emberiséggel szemben pedig nem kell engesztelni, mert az Atya és a Fiú egyaránt meg akarja menteni az embert. Krisztus helyettes halála tehát befedezi az embert a törvény igazságos ítéletével szemben, és meg nem érdemelt szeretetet fejez ki az ember iránt, mind az Atya, mind a Fiú részéről.
"Krisztus engesztelő áldozatára nem azért volt szükség, hogy az Atyát szeretni kényszerítse, mintha egyébként gyűlölte volna az embert. Nem az volt a rendeltetése, hogy korábban még nem létező szeretetet fakasszon. Az engesztelés éppen annak a szeretetnek a kifejezése, amely már ott rejlett Isten szívében… Isten nem a nagy engesztelő áldozat következtében szeret bennünket, hanem ellenkezőleg: azért hozta ezt az áldozatot, mert szeret bennünket: »Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen« (János 3:16)." (Ellen G. White: Jézushoz vezető út, I. fejezet)
Sokan azonban megfoghatatlannak tartják Jézus halálát, amit józan értelemmel nem lehet komolyan venni. Így érvelnek: "Isten nem tud szenvedni. Ha Jézus Isten Fia volt, nem is halt meg és nem is szenvedett valóságosan". Az a kijelentés, hogy Isten nem tud szenvedni, emberi filozofálás. Aki szeret és szereti a bűnösöket is, az nagyon is ismeri a szenvedést. A Szentírás világosan és megindítóan szól Istennek az emberrel való együttszenvedéséről: "mert minden szenvedésüket ő is szenvedte" (Ésaiás 63:9).
Világos a Szentírásból az is, hogy Jézus "megüresítette magát" az isteni hatalomtól és a halhatatlan isteni élettől földi élete idejére. Bármikor visszavehette volna ezeket, de ő "megalázta magát egészen a keresztfa haláláig", tehát önként alávetette magát az erőtelen és halandó emberi életformának. Ebből következik, hogy nem istenként, hanem emberként élte át a halált! Bizonyság rá legutolsó megszólalása a kereszten: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet" (Lukács 23:46). Életét Atyja hűségére bízta, ugyanúgy, ahogy minden hívő ember teszi halálakor.
Sőt, Jézus halála kifejezhetetlenül súlyosabb volt, mint más halandóé. Míg az igaz emberek és mártírok vigasztalást és reménységet nyertek Isten jelenlétében a halállal szemben, neki ezzel éppen ellenkező tapasztalaton kellett átmennie. Az Atya valóságosan elhagyta őt. Szembe kellett néznie a semmivel, a "külső sötétséggel", az Istentől való elítéltség és magárahagyatottság állapotában: Jézus a kárhozat félelmét és szenvedéseit, az ún. második halál lelki gyötrelmét szenvedte el az ember helyett.
Üdv. Péter
Sziasztok!
Kedves Kérdező, itt előttem már páran leírták a lényeget de remélem nem baj ha én is írok pár sort.
Miért kellett Jézusnak meghalnia?
Kedves Kérdező, ha valaki egy nagyon nagyon nagy bűnt követne el ellened te megtudnál neki bocsátani?
És szerintem az egész megváltásnak ez a veleje, mert a megbocsátás azt jelenti, hogy mi magunk törlesztjük le a bűn árát ahelyett, hogy az elkövetőtől hajtanánk be.
A megbocsátás tehát azt jelenti,hogy mi magunkra vesszük a bűn terhét. Bárki aki nagy gonoszságokat bocsát meg, meghal és feltámad, vér verejték, szögek és könny lesz az osztályrésze.
Miért lenne meglepő, hogy Isten amikor elhatározta, hogy megbocsát nekünk, Jézus Krisztus személyében a kereszt kínszenvedésében a halált vette magára?
A rossz fölött csak úgy lehet győzedelmeskedni ha magunkra vesszük a megbocsátással járó szenvedéást, és nem kell meglepődni azon,hogy ez sokkal inkább igaz Istenre nézve akinek mint a rossz legyőzésére igazságos indulata és szeretete és megbocsátás iránti vágya jóval nagyobb a miénknél!
Mivel mi keresztények Jézus Krisztust Istennek tekintjük, így tudjuk, hogy Isten nem másnak okozott szenvedést, hanem a kereszten éppenséggel saját magára vette a világ fájdalmát erőszakosságát és gonoszságát. Épp ezért a Biblia Istene nem olyan mint a "primitív istenek" akik haragjuk csillapításáért a mi vérünkte követelik. A mi Istenünk olyan aki emberré lett, és saját vérével fizetett azért,hogy egy napon minden rosszat é gonoszat elpusztíthasson anélkűl, hogy bennünket is elpusztítson.
Gondolj csak bele, az életet értelmetlenül eldobni nem, hogy nem csodálatra méltó hanem helytelen is. Jézus halála csak akkor tekinthető jó példának, ha nem csak példa volt hanem abszolút szükséges az ember megmentéséhez. És az is volt!
Akkor miért kellett Jézusnak meghalnia ahoz,hogy megbocsásson nekünk?
Ki kellett fizetni az "adósságot"-Isten ezt kifizette!
El kellett hordozni a büntetést-Isten elhordozta!
A megbocsátásnak mindig szenvedés az ára!
John Stott-nak van egy értékes gondolata ami amilyen rövid, annyira tömör;
"A bűn lényege az,hogy helyettesíteni próbáljuk Istent, míg a megváltás lényege az, hogy Isten helyettesít minket. Mi (emberiség) az egyedül Istent megillető helyre állítottuk magunkat; Isten oda állította magát, ahol nekünk lenne a helyünk." :)
Üdv
Azért halt meg értünk és helyettünk, hogy vére által üdvösségünk legyen, azaz örök életünk. Lesz feltámadás és örök élet, de csak annak, aki hisz benne és elfogadja Őt.
A bűn büntetése a halál - ezért kellett neki meghalnia, hogy ne nekünk kelljen meghalnunk (az örök halált értem itt most alatta).
Emberi formában halt meg, ezt jól írod, kérdező, azért lett ember, ez volt a célja, hogy helyettünk meghaljon.
Engedjetek meg, hogy helyesbítsünk. Nehányan azt írjátok, Jézus az Isten.
Nos nem.
Ő Isten Fia.
3" Ha azonban feltámadtatok a Krisztussal, továbbra is az odafent levő dolgokat keressétek, ahol a Krisztus az Istennek jobbján ül" Kolossé 3:1
Valaki nem ülhet a saját jobbján.
Két, különböző személyról beszél a Biblia.
Azt többen is jól írták, hogy azzal, hogy Jézus eljött, majd meghalt értünk, mintegy kifizette a bűnért járó halálos ítéletet. Ezért hamarosan minden hűséges ember valóban örökké fog élni, és helyreáll a földi Paradicsom.
Ha Jézus ezt nem vállalta volna, az emberiség néhany évtized múlva tönkretenné a földet, és az emberiség jövője úgy alakulna, amerre most nyilvánvalóan látszik.
Ámde " Isten elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják" Jelenések 11.fejezet
Így, minden feltétel adott már ahhoz, hogy Isten elhozhassa " Királyságát" és " Meglegyen az akarata mint az égben, úgy a földön is.."
Ez pedig az, hogy az igazságos, békés emberek örökké éljenek egy földi paradicsomban. Ezt tanítja a Biblia. Ezért halt meg Jézus.
Sziasztok!
Érdekes helyesbítési kísérlet volt Karesz 2 próbálkozása. Talán Isten Fia nem Isten? Természetesen két különböző személy, ez nem is kérdés. A valódi kérdés az, hogy mi teszi Istenné az Úr Jézus Krisztust? Vagy úgy is kérdezhetném, hogy miért ne lenne Isten?
A Szentírás ugyanis egyértelművé teszi, hogy a zsidó vezetők éppen azért akarták megölni az Úr Jézus Krisztust, mert "egyenlővé tette magát Istennel" (Jn. 5:18). Sőt azt is egyértelművé teszi, hogy az Úr Jézus Krisztus Földre jövetele előtt "Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő." (Fil. 2:6).
Ráadásul "élete van önmagában" (Jn. 5:26) - vagyis halhatatlan, ami egyedül Istené (I.Tim, 6.20), Örökkévaló (Ésa. 9:6), mindenható (Jel. 1:8), vagyis minden isteni tulajdonsággal rendelkezik.
Üdv. Péter
Isten (Aki nem mellesleg három külön álló személy) Atya, Fiu, Szentlélek) alkotott egy tökéletes világot, világegyetemet. Benne mindenféle teremtményt.
De a legfontosabb, hogy minden teremtmény szabadakarattal rendelkezett, hogy ne a beléjük táplált engedelmességgel engedelmeskedjenek, hanem szabadakaratból.
Ne robotként szeressék Őt, hanem igazi szeretetből szabad akaratból.
Viszont ezel a szabadakarattal az akkor még Lucifel (Fényhordozó) vissza élt és szembefordult Istennel. Így lett Sátán (ellenség). A tökéletes lények nem értették miért rossz ez, mert akkor még nem mutatkozott meg a valódi szembenállás mikéntje.
Isten miután megalkotta az embert mindenre megtanította, felkészítette, de sajnos az ember engedett a kísértőnek (Sátánnak) és ők is szembeszálltak Istennel. (Ja még csak annyit, hogy mindegyikre van bibliai ige, de szerintem így is hosszú lesz. Viszont, ha igényled később megkereshetem és le írhatom neked).
Isten megmondta, hogy a bűn (lázadás, Istennel szembe helyezkedés) nem maradhat a tökéletes világegyetemben ezért adott egy lehetőséget az embernek (mivel már addigra Sátán makacsul ellen állt és nem csak magát, de az angyalok egyharmadát is bűnbe vitte), hogy kap egy menekülési lehetőséget.
A felkészítés során Isten meg mondta, hogy a lázadóknak halál a büntetése. Nem azonnal haltak meg, de ez csak egy kis haladék a megtérésre. Viszont a bűn büntetését valakinek meg kellett fizetnie.
Mint ahogy a rabszolgát úgy lehetett felszabadítani, hogy valaki kifizette az árukat. Ez volt a váltság. Valaki hatalmas árat fizetett értük, majd felszabadította.
Ezt csak az érhetőség kedvéért írtam.
Isten Sátán által azzal lett vádolva, hogy önkény Úr. A törvényei tarthatatlanok és nem is a szeretet Istene.
Ugye, ha egy embert megvádolnak valamivel akkor neki magának kell védekeznie és bizonyítani ártatlanságát.
Na itt is ugyan ez a helyzet.
Isten lett megvádolva, tehát neki kellett bizonyítani ártatlanságát és kifizetni az váltság árát.
Mivel korábban valaki már írta és igaza van, hogy ISTEN NEM TUD MEGHANI ezért meg kellett születnie emberként (Ő volt Jézus), hogy megtudjon. Így Ő maga fizette le azt az árat amit az embernek kellene.
Jézus MINDEN emberért, ember helyett meghat, lefizette a váltságot.
Nekünk csak egyetlen feladatunk van, hogy ELFOGADJUK!
Sajnos nagyon sokan nem kérnek belőlle, de vannak akik igen és azok a megváltottak.
Azok kapnak örök életet.
Eza föld és minden gonoszság ami rajta van tűz által meg lesz tisztítva. Újjá lesz teremtve és soha többé nem fog létezni a gonosz. Az újjá teremtett földön élnek majd akik elfogadták Jézus váltságát.
Most két hatalom küzd az emberért. Egyik oldalon Isten, hogy azoknak akik Őt választják örök, boldog életet adhasson. A másik oldalom Sátán küzd, hogy minél több embert vihessen magával a megsemmisülésbe.
Mi magunk a szabadakarat használásával döntjük el kinek az oldalára állunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!