Kitől lettek gyermekei Káinnak és Ábelnek?

Ábelnek nem voltak gyermekei, mert mielőtt családot alapított volna, Káin megölte.

Káin pedig az egyik unokatestvérét vette el feleségül.

olvass utána a Bibliában.

(1Mózes 5:1–5) 5 Ez Ádám történetének a könyve: Amely napon Isten megteremtette Ádámot, Isten hasonlatosságára alkotta őt. 2 Férfinak és nőnek teremtette őket. Majd megáldotta és embernek nevezte el őket a teremtésük napján. 3 Ádám százharminc évet élt, és akkor nemzett egy fiút az ő képmására és hasonlatosságára, akit Sétnek nevezett el. 4 És Ádám napjai, miután Sétet nemzette, nyolcszáz évet tettek ki. Időközben nemzett még fiúkat és lányokat. 5 Ádám életének napjai összesen kilencszázharminc évet tettek ki, majd meghalt.

Erre több magyarázat is van.

Az egyik szerint NEM Ádámék voltak ez első emberpár, csak az első kiválasztottak. Addigra már bőven éltek mindenhol emberek, lásd: Káin hosszú vándorlás után népes falvakat talál. A népes falvak nem csak fiatalokból állnak, nem 5 perc alatt alakulnak ki, és Káin volt a legidősebb gyereke Ádáméknak (Ábel után).

Valójában a Biblia első emberpárként emlegeti mindenhol Ádámékat, nem az egyetlenként. Semmi se zárja ki hogy ne lehettek volna még mások is rajtuk kívül.

Valójában Living Witness által hozott igék is pont ugyanezt látszanak alátámasztani, ami azt állítja hogy Séth után lányokat is nemzett Ádám, csakhogy Káinnak már Séth előtt volt felesége.

Kérdésre: Ábelnek senkitől, Káinnak pedig Ádám és Éva leszármazottainak egyikétől

"Káin hosszú vándorlás után népes falvakat talál"

Annyit ír a Biblia, hogy Nod földjén, azaz a Vándorlás földjén telepedett le. Ez nem egy falu volt, hanem egy földrajzi hely. Nod pedig nem egy személy. Ilyen helyiség volt pl. Éden is.

1 Mózes 4,16 És elméne Kain az Úr színe elől, és letelepedék Nód földén, Édentől keletre. Ebből kihozni a népes falvakat ...:)

Nos: eleve szüksége volt védelemre, hogy ne öljék meg a környéken.

"Környék" alatt értsünk pl. egy 50 km-es körzetet, ahol SOKAN voltak, mert 5-10 ember nem lett volna gond neki: akár elbújni, vagy elkerülni, vagy visszaverni a nála SOKKAL fiatalabb támadókat.

Ezután NAGYON messzire ment - ezt vegyük pl. 100 km-nek. Minimum.

Ő akkor úgy 20 év körül lehetett.

A leendő felsége szintén. Mondjuk ez azért is érdekes, mert Ádámék első lánya kb. ekkor születhetett.

Szóval, 100 km-re MÁR EKKOR élt elég ember elég ideje ahhoz, hogy legyen belőlük egy vele egykorú felesége (aki ott ugye feleslegben volt, nem volt jegyese).

Nyilván nem csak egy irányban, hanem mehetett volna másfelé is.

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy „Kain ismerte az ő feleségét...” (1Móz 4,17). 1Móz 5,4-ben azonban már azt olvassuk, hogy „Ádám... nemzett fiakat és leányokat”.

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását, tudniillik a férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre értékeli. (Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert volt.)

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vér szerinti testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat (lásd pl. „Átkozott legyen a föld temiattad... Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked...” 1Móz 3,17-18). Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak (a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc), minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol „minden igen jó” volt, illetve amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben.

Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - ie. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert (3Móz 18:6,9). Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Üdv. Péter

Ez maszatolás, Péter.

El sem olvastad az előtted írót, csak bemásoltad azt a sablon szöveged, amit már régebben is kitettél máshova.

Persze nem is tudsz válaszolni arra, amit előtted írtak.

"a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély"

Kedves Péter!

Azt vajon hogyan magyarázod, hogy már a majmok között is tiltott a testvérházasság? Ez úgy néz ki, hogy akikkel együtt nevelkedtek, azt automatikusan testvérnek tekintik, és NEM SZEXELNEK VELE.

Vagy úgy gondolod, hogy ezt az elmúlt 4000 évben tanulták valamikor?

Emiatt - normális embernek - az is egyértelmű, hogy a testvérházasság már az előemberek és az ősemberek között is tiltott volt, 1 millió éve éppúgy, mint 100000 éve vagy akár 10000 éve.

Tehát igencsak jócskán a Biblia előtt.