Ki irta és hányba fejezte be a Jelenések könyvét?

– Jelenések könyve

Író: János apostol

Írás helye: Pátmosz

Írás befejezése: i. sz. kb. 96

Na, ez egy érdekes kérdés, leírom, amit tudok.

Amennyire én körbejártam a Jelenések témáját, azt vettem észre, hogy a modern bibliatudományban nincs egzakt álláspont arra vonatkozóan, hogy ki írta a könyvet.

Már eleve ott kezdődnek a gondok, hogy a Jelenések apokalipszis. Ez most egy laikusnak semmit nem mondd, de aki ismeri a műfajt, az tudja, hogy apokalipsziseket - amelyeknek virágzása kb. Kr.e. 200 - Kr.u. 100 - rendszerint álnéven írták. Sőt, abban a korban valójában ez a tevékenység nem csak az apokalipszisekre korlátozódott, a kutatás alapján az újszövetségi levelek szerzősége is kétséges [a szakirodalom ezeket "pszeudonimnak" nevezi].

Az ókori keresztény egyházban nem volt egységes álláspont a könyv szerzőségét illetően. Eredeti címét illetően a könyv végig "János apokalipszise" névvel szerepelt a szent könyvek között, azonban hogy ez a János kicsoda, az már az ókorban is vita tárgya volt. Zebedeus fián kívül még ott volt János presbiter is. Emlékszem arra, amikor a bibliai göröggel foglalkoztam, akkor olvastam arról, hogy nyelvtani szempontból a Jelenések könyve a legrosszabb. Ha ez igaz, és ugyanaz lenne a szerzője, mint a többi jánosi iratnak, akkor elvárható lenne, hogy azok is hasonló gyenge göröggel legyenek megírva, erről azonban nem tudok. A jánosi szerzőség ellen való érv még az is, hogy a kutatás alapján a könyvet valószínűleg kétféle forrásból szerkesztették össze, az 1-3. fejezetben szereplő "levelek" létezhettek önálló módon is. Ha tehát redakcióról van szó, akkor - legalábbis teljes egészében lehetetlen Jánosnak tulajdonítani a könyvet, főleg akkor, ha elfogadjuk azt a későbbi hagyományt is, miszerint az apostol az i.sz. 40-es években mártírhalált halt. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy Egyház csak apostoli iratokat kanonizált, ami azt jelenti, hogy legkésőbbi az 5. század végére mindenkinek el kellett fogadni a jánosi szerzőséget.

A keletkezési időre vonatkozólag nincs kielégítő válasz. Az elterjedt 90-es évekbeli keletkezés mellett a 60-as évekre is lehet datálni a könyvet, vannak amellett is érvek, és ez egyébként az exgézisre is hatással van, mert a preterizmus felé dönti a mérleget. Azonban a bibliatudomány a keletkezést kitolja a 2. század elejére is, legkésőbb tehát ekkor íródhatott.

Személyes véleményem szerint pszeudonim alkotás, de mert János apostol hatása tagadhatatlan, ezért mindenképp az ő környezetében, vagy iskolájában keletkezett. Megírása idejét a 2. század elejére tartom valószínűnek.

Üdvözlettel,

Dante

Dante-t kiegészíteném azzal, hogy amiket írt kicsit beigazolja amit korábban írtam, sokminden amit leír abból számos más következtetést is lehet levonni, ez már attól függ kritikusabb akarsz lenni vagy megengedőbb, de ugyan ez igaz a levelek szerzőiségére is, sokszor még egy laikus is könnyen talál érvet hogy az adott "támadást" cáfolja

ez azért nehézkes mert valóban 1-1 tényből akár azt a következtetést is le lehet vonni hogy az adott szövet más írta vagy nem egészen ez volt korábban stb stb, ugyan akkor ha mindent ilyen szemmel vizsgálnánk akkor a történelem nagy része kevésbé hiteles mint a biblia, egyszerűen arról van szó hogy van akinek fontosabb hogy a biblia tévedjen vagy kétségbevonható legyen mint mondjuk a magyarság őstörténete vagy Cesar élete, vagy hogy egész pontosan azt mondta e Napóleon amit manapság olvasunk

mondok egy példát is, Jézus hegyi beszéde nem biztos hogy úgy abban a formában hangzott el ahogy olvassuk, a szöveg persze az volt amit mondott, csak részletekben, és később egy összegyűjtött szöveget adtak a szájába, ez azért lehet így mert más helyeken a bibliában számos olyan szöveget találunk ami a hegyibeszédben is megvan vagy legalább is hasonlót, de nem így egybe, máris lehet károgni hogy a biblia pontatlan és kamu és egyebek, vagy mégsem? Jézus valószínűleg sokszor sok helyen elmondta ugyan azt vagy valami hasonlót, manapság is egy ember akinek van egy ügye kb ugyna azt mondja el mindenhol(nézz csak meg pár Zacher előadást pl), holott ma ezeket rögzítik is és elvileg ami egyszer elhangzott azt mindenki mindenhol láthatta, hallhatta, Jézus kortárasinak viszot csak a hallott és írott szó volt, tehát minden bizonnyal sokszor el kellett mondania(tartalmában) ugyan azt

"Igazából mindegy ki írta, Isten általi, csak mondjatok egy olyan próféciát belőle, amit nem nostredamuszi belemagyarázással lehet bizonyítani hogy megtörtént."

A közhiedelemmel ellentétben a Jelenések nem klasszikus prófétai könyv, hanem apokalipszis. Ezeknek az apokalipsziseknek soha nem az volt a céljuk, hogy "megprófétálják" a jövőt, hanem hogy eligazítást nyújtsanak a hallgatóknak rendszerint egy szorongatott történelmi helyzetben, tartalmuk pedig ugyanaz: a gonoszság egyre jobban terjed, de végül Isten fog közbeavatkozni, és ítéletével helyre tesz mindent. A történelmet mindössze nyersanyagként használja, sok esetben nem is a jövőt, hanem a jelent és a múltat elmesélve szimbolikus formában de úgy, hogy a jövő időt használja. Ez minden apokalipszisre érvényes. A tudományos szakirodalomban ezt vaticinium ex eventu-nak nevezzük. Éppen ezért a könyv futurista megközelítése, ami manapság annyira elterjedt, tulajdonképpen téves. A Jelenések célja tehát az őskeresztények megvigasztalása volt, nem pedig a nostredamusi jóslatok megírása.

Az előző válaszoló felvetésére pedig:

Az evangéliumok Jézus beszédeit egészen biztosan nem szó szerinti, hanem tartalmi hűség szerint adják vissza. Egyrészt azért, Jézus arámul mondta el a beszédeit, az evangéliumokban viszont már koiné görög nyelven szerepel, ami egy fordítás, tehát nem lehet teljesen ugyanaz. Másodszor az evangéliumok keletkezési ideje és Jézus tevékenysége között eltelt egy kis idő. Ő maga a 30-as években tevékenykedett, viszont a bibliatudomány a 80-as évekre tolja ki például a Máté szerinti evangélium keletkezését. De ha a korai időpontot fogadjuk el, és a 40-es vagy 60-as évekre datáljuk, akkor is kétséges lehet a szó szerinti hűség, hiszen egy teljes dialógust kb. 10 év elteltével teljes egészében visszaadni nem lehet. Szent Jusztinusz szerint az "apostolok emlékiratairól" van szó, tehát azt írták le, amire visszaemlékeztek [már ha elfogadjuk az apostoli szerzőséget, mert ma egyesek kétségüket fejezik ki]. Harmadszor az ókori irodalomban a történetírás - legalábbis bizonyos esetekben - másmilyen volt, mint most. Ma rendszerint tényeket rögzítünk, de abban az időben legendás elemeket és túlzásokat is hozzá kapcsolatok a könyvekhez, más szóval kicsit kiszínezték őket. A görög történetírásban megfigyelhető ez a jellegzetesség és nem elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy a Lukács evangélium annak hatása alatt íródott.

Üdvözlettel,

Dante

Szia!

Az irat önvallomása szerint János apostol jegyezte le, de az Úr Jézus Krisztus kijelentése (apokalipszis görög szó jelentése: kinyilatkoztatás, felfedés, feltárás).

A szerzőjének és keletkezésének időpontjára nézve biztos forrás Eusebius, aki az egyháztörténetének a 114. oldalán leírja, hogy János apostol volt az, akit Páthmos szigetére száműztek, kényszermunkára, Domitiánus császár ideje alatt.

Fontos bizonyíték még a szerzőségre nézve az azonos fogalmak használata a Jánosi evangélium és Jelenések könyve tekintetében, és ez egyértelműen egy szerzőre utal:

“Az élet vizéről” - lásd: Jel. 21,6. 22,17. Ján. 4,10. 7,38

“Aki szomjúhozik jöjjön el” - lásd: Jel. 22,17. Ján. 7,37.

“Látszat” vagy “orca” szavakat egyedül János használja az evangéliumában és a jelenésekben, lásd: Ján. 7,24. 11,44. - Jel. 1,16.

A látomásokat Páthmos szigetén kapja az apostol, a könyv megírására azonban valószínű, hogy csak 98 táján kerülhetett sor Efézusban.

Valószínű tehát, hogy nem ott a szigeten írta meg a könyvét, vagyis nem ott, ahol a látomást kapta.

A látomásra múlt időben és más tartózkodási helyre utalóan emlékezik vissza. “Voltam ott” 10. vers

Domitiánus utóda Nerva hazaengedte az igazságtalanul száműzötteket. Valószínű, hogy ezzel az alkalommal szabadult meg az apostol is. (Ókeresztény írók: Eusebius 117. old.) Szabadulása után az efézusi keresztények püspöke lett, és ekkor volt lehetősége a látomást leírni.

Üdv. Péter