Jèzus mikor ülte meg az elsö karácsonyját?

Jézus zsidó volt, nem állított fenyőfát, annak nem tulajonított természetfeletti erőt, ahogy a germánok tették.

A germánok abban hittek, hogy a fenyőfa elűzi a gonosz lelkeket/szellemeket, ezért állítottak örökzöldet a lakásukba a 16. századtól, azóta elterjedt az egész világon ez a szokás.

[link]

"

A karácsonyfa egy karácsonykor felállított és feldíszített,általában a fenyőfélék közül választott örökzöld növény. Hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék, amelyet először Németország területén díszítettek fel karácsonykor a 16. században. A karácsony ugyan egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek a hívek, de elvilágiasodott formájában és szokásaiban is közkedveltté vált az évszázadok alatt kialakult karácsonyi ünnepkör adventtől vízkeresztig.

"

[link]

"

Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el, fenyőfát először Németország területén díszítettek valamikor a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben.

"

Jézus nem a fenyőfáknak, hanem az apostoloknak és a tanítványainak adott hatalmat, hogy démonokat űzzenek, és betegeket gyógyítsanak.

Továbbá Jézus nem december 25-én született, ráadásul ebben az időpontban a nép között népszerű pogány ünnepek is voltak, így az ünnep duplán is hamis. Ha hozzávesszük, hogy a zsidók számára nem az volt fontos, hogy mikor születtek, honnan jöttek, hanem az, hogy hová mennek (tehát nem nagyon szülinapoztak), akkor már tripla csavar van a dologban.

Régen számomra az ilyenkor szokásos hóesés, és gyermekként az ajándék kapás öröme tette boldoggá ezt az ünnepet.

Manapság hóesés csak a TV karácsonyi reklámjaiban van, a mai gyermekek többsége pedig - tőzsdei kifejezéssel élve - előre beárazza a nívósabb ajándékok valószínűsíthető érkezését (iPhone telefon, playstation, stb.), így egy szép sálnak, vagy sült gesztenyének már nem tudnak őszintén örülni (kaja, ruha nem ajándék, kütyü kell!).

A vasárnapi keresztények azok, akik minden Vasárnap délelőtt keresztények, a hét többi részében pedig pogányok.

A "másnapos" keresztények pedig, akik minden "másnap", húsvét és karácsony másnapján mennek templomba (lehet, hogy másnaposan), most ihletet éreznek arra, hogy másodszor is ellátogassanak a templomokba. Az ott látottak alapján a többség úgy dönt, hogy "egy időre ez a liturgia letudva, leghamarabb húsvétkor jövünk".