Mit jelent az, hogy Kegyelem?

A legtöbb magyar bibliafordítás többnyire a „kegyelem” szóval adja vissza a görög khaʹriszt kifejezést.

Ám a „kegyelem” szó, melynek számos jelentése van, az olvasók többségének nem adja vissza azokat az árnyalatokat, melyek a görög szóban rejlenek.

R. C. Trench tudós a Synonyms of the New Testament c. műben azt mondja, hogy a khaʹrisz arra utal, hogy „egy személy magától tesz szívességet, anélkül, hogy valaki megkérné rá vagy viszonzást várna – így a szó. . . újfajta hangsúlyt kap [a Keresztény Görög Iratokban]. . ., hogy megláttassa, Isten az emberek iránt teljes mértékben és abszolút értelemben önszántából mutat szerető-kedvességet. Ennélfogva Arisztotelész a [khaʹrisz] meghatározásánál teljes egészében azt nyomatékosítja, hogy ezt a tulajdonságot valaki saját jószántából mutatja ki, nem vár érte viszonzást, és az illető indítéka kizárólag a bőkezűség és a nagylelkűség” (London, 1961, 158. o.).

Joseph H. Thayer a lexikonjában ezt írja: „A [khaʹrisz] szó azt a gondolatot hordozza, hogy a kedvesség olyasmit adományoz valakinek, amire az illető nem szolgált rá. . . az Út. [Újtestamentum] írói mindenekelőtt úgy használják a [khaʹrisz] szót, hogy arra a kedvességre vonatkozik, amellyel Isten gyakorol kegyet még az arra méltatlanok iránt is, megbocsátja a bűnösöknek a vétkeiket, valamint felkínálja nekik a Krisztus általi örök megmentés lehetőségét” (A Greek-English Lexicon of the New Testament. 1889, 666. o.). A khaʹrisz szó nagyon közel áll egy másik görög szóhoz, mégpedig a khaʹri·szma szóhoz, melyről William Barclay az A New Testament Wordbook c. (1956, 29. o.) művében kijelenti: „A [khaʹri·szma] szó legalapvetőbb jelentése ingyenajándék vagy ki nem érdemelt ajándék, valami olyan, amit érdemtelenül kap meg valaki úgy, hogy nem a munkájával szerezte meg.”

Szia!

A kegyelem az a szabadítás, amit az Isten elvégez az emberért, szeretetből:

"Nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen Bárányén, a Jézusén." (1Péter 1,18–19)

Krisztusnak, aki – mint Isten Fia és az ember Teremtője – ezt a helyettesítést vállalta, olyan kínhalált kellett elszenvednie a földön, amely a legbűnösebb ember büntetésének is megfelel, amely teljesen kielégíti a bűn igazságos megbüntetését kívánó jogosság követelményét. Így Isten megerősíti az igazság érvényességét, miközben kegyelmet gyakorol.

Isten meg akarja győzni az embert a maga változhatatlan szeretetéről, amely az ember elesése, lázadása ellenére is létezik és vágyakozik az elveszett teremtmények megmentésére. Isten jellemének a felfoghatatlan nagysága nyilatkozik meg abban, hogy Ő a kezdeményező, Ő igyekszik "megbékéltetni magával" az embert (2Korinthus 5,19), aki ellene fordult és vétkezett Teremtője és Gondviselője ellen. Krisztus áldozata által egyszerre látja meg az ember a bűn borzalmát, Isten erkölcsi ítéletét rá nézve, valamint Isten igazságának és szeretetének szépségét.

Ez a Kegyelem!

Üdv. Péter

Hétköznapi értelemben,kegyelmet az gyakorol,akinek van hatalma,de nem él azzal,az általa képviselt törvények megszegői ellen.

Kegyelmet,egy hatalmi válságban nem szoktak gyakorolni.(Ezért nem volt amnesztia 1986 óta az USA-ban.)

Isten kegyelmi hozzáállását nem befolyásolja Lucifer lázadása,hisz a jelen,múlt,és jövő,mind ismert számára.

Ki nem érdemelt jóindulat és/ vagy ajándék.

A legnagyobb kegyelmi ajándék a bűnök bocsánata.

Ha felnézek a keresztre, egy embert látok ott, akinek a testét a korbácsolás felismerhetetlenné tette, akinek szögeket vertek át a kezén és lábán, át az idegeken, amelyek pokoli kínokat és állandó fulladozást okoznak. Én érdemelném, nekem kellene ott lennem. Ő semmi rosszat nem tett.

A kegyelem pedig az, hogy egy kényelmes fotelban, fűtött szobában üldögélek, és még éhes sem vagyok...

A kegyelem-bibliai értelemben-Istentől való,kiérdemelhetetlen,cselekedetekkel meg nem szerezhető jóindulata,kedvezése az emberek felé,de természetesen ezt röviden nem lehet leírni.

Számomra pedig emellett a kegyelem maga Jézus Krisztus személye,hiszen róla mondja János,hogy teljes volt kegyelemmel és igazsággal.(Ján 1:14)