Megéri a buddhizmus?

na, ezt akartam irni csak nem sikerült XD

pedig ez a korábbi :$

Túlonjutott testébe csatlakoztatva folyamatosan helytállnak az élet nehéz, mindennapos pörgésében. Nagyon szeretik őt, a múltban elteltek vele, és a jövőben is el akarnak, ezért nem unatkoznak. Hinniük kell, hogyha a Túlonjutott gondolatolvasással meglátja őket, akkor rendkivül nagy csoda történik velük. mindig, és minden kinyilik körülöttük akkor. és sosem tudnak csalódni benne mert biznak benne, megértik a rossz dolgokat is. Valojában az olyan hogy gravitációval direkt távol tart mindent ami nem kell, az anyag felületén, mindenen csak a jót, a müvészetet látod meg, csak azt veszed észre mert annál is sokkal erősebb, erőszakos, és ők hallgattak erre, hallották már, szinte meggyógyultak tőle. Késöbb sajnos annál rosszabbak lesznek a rossz dolgok is, minden hiányozni fog, és mindig azt csinálnak vele amit akarnak. Egyébként meg egy csomó jó dolog meg sem történhet velük, sok büntetést kapnak, miképpen a Túlonjutott is, ami részben még most is tart... hogy elötte szenvedhessenek és megmenekülhessenek, látva a bizonyságot és ilyenek. na sok sikert

Nem vagyok buddhista, de néhány dologban talán tudok jó válaszokat adni. Egyébként nehéz erről beszélni, mert a buddhizmusnak sokféle ága van, és kikerülhetetlen az, hogy az ember belevigye a személyes látásmódját.

Sokféle vallásos emberrel beszélgettem, volt köztük több buddhista is, és azt figyeltem meg, hogy aki nem találja a helyét ebben a világban, aki nem érzi magát otthon, az vagy csatlakozik egy náci csoporthoz, vagy ufóhívő lesz, vagy vallásos :)

Ilyen emberektől kérdezed te most, hogy ha nem találod a lelki békéd sehol sem, akkor értelmes cél-e megtalálnod azt a vallásban?

Meg kell érteni, hogy aki a "semmi boldogságát" komolyan szeretné, az valószínűleg sok helyen kereste már a boldogságot, de nem találta sehol sem, ezért neki nem sokat érnek a dolgok, események, élmények - így végül arra jutott, hogy feláldozná mindezeket és bármit, cserébe a boldogságért. Neki nyilván megéri.

Ezt szerintem csak akkor érti meg és érzi át az ember igazán, amikor már annyira nincs megelégedve a saját életével, hogy kész szenvedésnek éli meg. Ez egy nagyon erős vágyat eredményez arra, hogy bármit feláldozva keresse a nirvánát.

Aztán biztos van olyan, akit csak a dolog metafizikai része érdekel.

Aki viszont megvilágosodott, az valószínűleg furcsán nézne rád, ha azt mondanád neki, a "semmi boldogsága". Mégis mi van ezen kívül? Mi lehetne ennél több? Neked a semmi egy üres állapotnak tűnik, nekik viszont a semmi a tökéletes szabadság.

Mesterséges trenírozás?

A buddhisták tudják, hogy minden történés, minden fizikai létezés, minden tárgy, minden érzelem és gondolat folyamatosan jön és megy. Nem inkább az a mesterséges, hogy ezekben a jövő-menő dolgokban keresi az ember a boldogságot? Az egész élet mesterséges trenírozás, legalább is olyan messze áll a természetes spontaneitástól, mint a csuda.

A buddhisták ezekről a dolgokról épp fordítva gondolkodnak, mint te. Számukra a vágyak, az önzés, a mohóság, a dolgok tulajdonlása ill. azokhoz való ragaszkodás a mesterséges (korlát a kiteljesülésben), mindezek eltávolításával érhető el az igazi boldogság. Egyes nézetek szerint mindezek a jövő-menő dolgok csupán illúziók. Ha egy ilyen embernek azt mondod, a "semmi boldogsága", azt fogja kérdezni, "Van-e ezen a semmi kívül bármi is, ami nem illúzió?".

Személy szerint én is nagy igazságnak tartom azt, hogy a vágy a szenvedés oka.

(Mit mond egy mohó, hataloméhes kapitalista? "Akinek semmije sincs, az annyit is ér!".

Mit mond egy szádhu (hívő aszkéta)? "Akinek semmije sincs, annak mindene megvan. Hisz attól már nem lehet elvenni semmit sem, legfeljebb az életét, de az neki már úgysem jelent sokat.")

Akkor lehet értelmes cél,ha már annyi dolgot megtettél,annyit szenvedtél,hogy tényleg eleged van belőle.Mert ha csak menekülni akarsz valami elől,a rózsaszín ködbe akkor újra visszazökkensz az elnyomott vágyaidba,amik persze a szenvedésnek az okozói is lehetnek egyben.

Én legalábbis az utóbbit tapasztaltam.Persze felesleges így sem volt az egész,tehát semmivel sincs baj.