Az egyháznak mi a problémája Krisztus utolsó megkísértése című filmmel?

Az ortodox egyházban nem a film, hanem jóval korábban (1950-es évek) már a regény nagy vitákat okozott. Az 1988-as film vitái ehhez képest már nem hoztak fel újabb érveket egyik oldalról sem.

Azt alapjában véve mindenki elismeri, hogy a film fő mondanivalója, az, hogy Krisztus TUDATOSAN és ÖNKÉNTESEN vállalta a megváltó keresztáldozatát, ez teljes mértékben ortodox keresztény tanítás.

A vita tárgyát az képezte, hogy ezt a keresztény tanítást lehet-e, szabad-e határozottan nem ortodox keresztény eszközökkel kifejezni, lásd például azokat a részletek, amiket az előttem szólók említettek.

A legnagyobb problémát az jelentette, hogy Jézus filmbéli/könyvbéli ábrázolása ellent mond - vagy legalábbis nagyon a határát feszegeti - Jézus Krisztus, a megtestesült Istenember eredendő bűntelenségének. Jézus, bár bűntelen marad a filmben, de ezt nagy belső vívódások árán tudja csak elérni. A keresztény tanítás szerint pedig a megtestesült Ige belső vívódások nélkül, "alapból" is ellen tud mondani a kísértésnek és a Sátánnak.

Ez a vita az ortodox egyházban végül is úgy zárult, hogy egy keresztény tanítást hitelesen csak úgy lehet tolmácsolni, ha az minden részletében hű az apostoli keresztény tanításhoz. Ez a könyv és ez film nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

(Ettől függetlenül nekem ortodoxként tetszett a film. A rendezés, a vizuális megoldások, a zene, a színészi játék, minden. A könyvet csak utána olvastam el, és az is tetszett. Amellett, hogy természetesen elfogadom az egyházunk hivatalos álláspontját.)

7-es vagyok egy kis kiegészítés a fentiekhez.

A regényíró Kazantzakisz bár ezzel a könyvével átlépett egy határt, de őszintén hívő ortodox volt. Ez a műve inkább a saját belső vívódásait tükrözi, de véletlenül sem az egyházat vagy a kereszténységet akarta vele provokálni.

Kazantzakisznak egy másik vallásos témájú novellája a "Görög passió" ("Akinek meg kell halnia" címen is ismert). Ebből is készült film, tévésorozat, még opera is. Ezt az alkotását nem érte kritika egyik egyház részéről sem.

Hasonló mondható el a filmrendező Scorseseről is, azzal a különbséggel, hogy ő római katolikus vallású, de az ő célja sem a provokáció volt. Scorsese vallásosságáról itt olvasható egy rövid szösszenet:

[link]

Sokan vannak, akik azért ünnepelték ezt a filmet, mert az amolyan polgárpukkasztó módon borsot tört az egyház orra alá. Attól tartok ők nem sokat értettek meg az alkotók eredeti koncepciójából.

Bizonyos szempontból mondhatnám, hogy fogalmam sincs, mert én nem találom botrányos filmnek. Nagyon szép üzenete van, és bár nem a klasszikus, bibliai módon dolgozza fel a történetet, de szerintem átérezhető helyzeteket teremt, amik igazán elgondolkodtathatják a nézőt.

Viszont ha magát azt nézem, hogy lehet ezt sokkal bigottabb szemmel is nézni, akkor pontosan tudom. A Bibliában Jézusnak össz-vissz egy tényleg emberi pillanata van (Gethsemane kert), egyébként végig elérhetetlen, megkísérthetetlen, kétely, félelem, bűnök nélküli figura - a film pedig egy kételkedő, vívódó, többször elbotló és újra felálló, vágyakozó embert mutat be, akinek nagy küzdelem végigmenni az útján. Vannak, akik szerint ez sértő, meggyalázza a karaktert és az eredeti történetet - hasonló mentalitással szidják gyakran az Őslakó c. filmet is.