A Pünkösdisták közül egyesek, miért nem hisznek a Szentháromságbsn?

# 9

"Nincs ezzel semmi baj, és azzal sem, ha rossz véleménnyel vagy a niceai zsinatról. Valóban születtek ott olyan döntések, amelyek aztán a kereszténységet igen rossz irányba vitték."

A nikaiai zsinaton húsz pontot fogalmaztak meg a zsinatoló atyák.

E közül a húsz közül konkrétan melyikkel van problémád?

Levegőbe beszélni lehet, akkor mindenki azt mond amit akar, de nosza rajta, nézzük meg konkrétan. :)

11.Általába az egèszel van problèmám ,addig amig 68% pogány ès a többi keresztènynek vallò szemèlyek Volta akik mar règen ,elszakadtak az apostoli folytonosságtol,ès egy pogány császár vezette ezt a mixergyülèst.

Ez ellenörizhetö ha összevessük a mai keresztènyi tantèteleket a biblia szavaival ami tökèletes.

# 12

Totál hülyeségeket beszélsz.

- Pogányok soha semmilyen zsinaton nem vettek részt, csak felszentelt püspökök.

- A nikaiai zsinaton konkrétan 318-an voltak jelen, ahol Árioszt csak egy püspök támogatta, a többi 316 megmaradt az apostoli tanításnál.

- Valóban a császár volt a levezető elnök a zsinaton, de nem volt sem beleszólási, sem szavazati joga. Pont azért volt kívülálló (tehát nem püspök) a levezető elnök, hogy a levezető elnöknek ne lehessen beleszólása. Ez mind a hét egyetemes zsinaton így volt.

- Konstantin nem volt pogány, a zsinat idején ortodox keresztény volt. Pár évvel később valóban heterodox keresztény lett, de nem pogány.

Szerintem inkább olvass utána az ókeresztény kornak, a szektás propagandát meg gyűjtsed szelektíven. A kékbe kell tenni a papíralapút.

Sziasztok!

Kedves 11-es Hozzászóló! Óriási tévedés azt gondolni, hogy a niceai zsinat csak arról a húsz pontról szólt, amit megfogalmaztak a zsinatoló atyák! Olvass már utána alaposabban... :-)

Csak néhány apróság:

„Konstantin azzal, hogy összehívta a zsinatot és elnöklője volt annak, az egyház feletti császári irányításnak is jelzését adta.” - (Richard Kieckhefer (1989). "Papacy". Dictionary of the Middle Ages)

"Nicephorus kijelenti, hogy Konstantinus, aki éppannyira az egyház fejének tekintette magát, amennyire a pápa az volt, elrendelte, hogy azt a napot, amit a zsidók a hét elsô napjának tartanak és amit görögök a Napnak ajánlanak, az Úr napjának kell nevezni." (Idézi Elliott, Horae Apocalypticae. 5. kiad. 4. köt. 603.old.)

„A legtiszteletreméltóbb püspökök meg voltak győződve arról, hogy a tudatlan falusiak akkor mondtak volna le készséggel a pogány babonáról, ha találnak némi hasonlóságot és kárpótlást a kereszténység kebelében. Konstantin vallása nem egészen egy évszázadon belül teljesen legyőzte a Római Birodalmat; de magukat a győzteseket is leigázták legyőzött ellenfeleik cselekedetei”. (Gibbon: Hanyatlás és bukás 28. fejezet)

Üdv. Péter

Szia!

Úgy általában van valami köze a hgy-nek a kereszténységhez? Miért pont ebben ne járnának úgy el ahogy a szél fúj.

#1- nek pedig igaza van, mert hiába mutogatnak bármiféle hitvallást, ha abból semmit nem valósítanak meg. Csak a tényleges és a névleges dolgaik közti különbséget kellene felfedezni. Nem pedig feláldozni a józan észt a hamis lojalítás oltárán, hogy a szelídség látszatát fenn lehessen tartani. Kereszténynek mondják magukat, mégis a szeparáció bajnokai.

Egyébként is lehet, hogy a velük kapcsolatos kérdéseket az üzlet, pénzügyek kategóriába kellen rakni a gyk robotnak.