Ezsdrás, Nehémiás, Eszter röviden?

Viccelsz? Három könyvet néhány mondatban?

Egyébként meg találsz róluk rövid összefoglalót, több nyelven is van fönt ilyen a neten. Tudod: Google.

Ezsdrás

EZSDRÁS KÖNYVÉNEK ÁTTEKINTÉSE

A jeruzsálemi templom újjáépítéséről ír, és arról, hogy a babiloni száműzetésből visszatérve a zsidók miként állították helyre az igaz imádatot

Mintegy 70 év eseményeit öleli fel attól kezdődően, hogy a zsidók visszatértek a babiloni száműzetésből

Círusz rendelete szerint a zsidó száműzöttek maradéka hazatérhet Jeruzsálembe (i. e. 537-ben), hogy újjáépítse a templomot (1:1–3:6)

A templom újjáépítése (3:7–6:22)

Az alapot a száműzetésből való visszatérés második évében rakják le

A zsidók ellenségei többször is próbálják leállítani a templom újjáépítését, amit végül el is érnek; a munka abbamarad egészen addig, míg Zakariás és Aggeus próféta I. Dáriusz uralkodásának a második évében (i. e. 520) arra nem buzdítja a népet, hogy folytassa az építkezést

A király elrendeli, hogy nézzék át a Babilonban és Ekbatánában található perzsa feljegyzéseket; kiderül, hogy a templom újjáépítésére Círusz adott engedélyt; I. Dáriusz ezért elrendeli, hogy a munkát nem szabad akadályozni, és halálbüntetést szab ki arra, aki megszegi ezt a rendeletet

I. Dáriusz király uralkodásának a hatodik évében (i. e. 515) a templom elkészül; az épületet felavatják, és a pászkát megtartják

Ezsdrás Jeruzsálembe megy (i. e. 468), hogy elvigye a templomnak szánt ajándékot, és hogy bírákat jelöljön ki (7:1–8:36)

A perzsa király, (Hosszúkezű) Artaxerxész engedélyt ad az utazásra

Ezsdrás – a 258 lévitát és Kaszifjából való nétineust nem számítva – úgy 1500 férfival találkozik az Ahava-folyónál; útnak indulnak, és magukkal visznek aranyat, ezüstöt és felszerelési tárgyakat a templom számára; több mint három és fél hónappal később Jeruzsálembe érnek

Izrael és a papság megtisztítása (9:1–10:44)

Ezsdrás, miután megtudja, hogy a zsidók beszennyezték magukat, mert idegen feleséget vettek, mindenki előtt imádkozik, és vallomást tesz Jehovának

Sekánia elismeri, hogy bűnösök, és azzal a javaslattal áll elő, hogy kössenek szövetséget, és bocsássák el az idegen feleségeiket és azok gyermekeit

A hazatért száműzöttek azt a parancsot kapják, hogy gyűljenek össze Jeruzsálemben; döntést hoznak, hogy a fejedelmek sorjában minden egyes esetet vizsgáljanak ki

Az izraelita férfiak, a papok és a léviták engedelmesen elbocsátják az idegen feleségeiket és azok fiait

Nehémiás

NEHÉMIÁS KÖNYVÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Jeruzsálem falainak az újjáépítésével kapcsolatos eseményeknek, illetve annak a leírása, hogyan hagyták el a zsidók a helytelen szokásaikat

Egy olyan időszakról beszél, mely több mint 80 évvel azután kezdődött, hogy a zsidók visszatértek a babiloni száműzetésből

Jeruzsálem falait az ellenállás dacára is újjáépítik

Amikor Nehémiás Susánban van, megtudja, hogy Jeruzsálem falai romokban hevernek; imádkozik Jehovához, hogy támogassa őt, majd megkéri a perzsa királyt, Artaxerxészt, hogy engedje el Jeruzsálembe, hogy újjáépíthesse a várost és a falait; Artaxerxész beleegyezik (1:1–2:9)

Jeruzsálemben Nehémiás éjjel megvizsgálja a lerombolt falakat; elmondja a zsidóknak, hogy újjá akarja építeni a falakat (2:11–18)

Szanballat, Tóbiás és Gesem – egyikük sem zsidó – meg akarja akadályozni az építkezést; először gúnyolódnak, majd összeesküvést szőnek, hogy harcoljanak Jeruzsálem ellen; Nehémiás felfegyverzi a munkásokat, és folytatják az építkezést (2:19–4:23)

A Nehémiás elleni cselszövés kudarcba fullad, és a fal 52 nap alatt elkészül (6:1–19)

A falat felavatják; a szertartás részeként két hálaadó énekkar és menet indul el a falon ellenkező irányba, és a templomnál találkoznak; mindenki örvendezik (12:27–43)

Jeruzsálem újjászervezése

A falak elkészülte után Nehémiás a város védelme érdekében kapukat készíttet, és kijelöli a kapuőröket, az énekeseket és a lévitákat; kinevezi a város fölé Hanánit és Hanániát (7:1–3)

Nehémiás elrendeli, hogy készítsék el a nép származási jegyzékét; megtalálja azok származási jegyzékének a könyvét, akik Zorobábellel együtt tértek vissza Babilonból; azokat a papokat, akik nem tudják igazolni a leszármazásukat, kirekesztik, „míg a pap fel nem áll az urimmal és tummimmal” (7:5–73)

Mivel Jeruzsálemben kevesen laknak, így sorsvetéssel kiválasztanak minden tíz emberből egyet, hogy a városban lakjon (7:4; 11:1, 2)

Erőfeszítések, hogy a zsidók közelebb kerüljenek Istenhez

A tehetős zsidók kamatra adnak kölcsönt a szegényebb testvéreiknek, de ez nem helyes; beleegyeznek, hogy visszaadják a testvéreiknek a javaikat (5:1–13)

A nép összegyűlik, és Ezsdrás felolvassa a Törvényt, egyes léviták pedig segítenek azt megmagyarázni; a nép sír, de buzdítják őket, hogy örvendezzenek, hiszen szent ez a nap; örvendeznek, mert megértették, amit felolvastak nekik (8:1–12)

A következő napon a Törvényből megtudja a nép, hogy hogyan kell megtartaniuk a lombsátorünnepet; mindent pontosan úgy tesznek, és nagy az örvendezés (8:13–18)

A nép újra egybegyűlik, és megvallja a bűnét, majd áttekintik, hogyan bánt Jehova Izraellel; esküt tesznek, hogy megtartják a Törvényt, hogy nem vesznek feleséget más nemzetekből, és hogy mindig eleget fognak tenni a templommal és az ott végzett szolgálattal kapcsolatos kötelezettségeiknek (9:1–10:39)

A fal felavatását követően ismét felolvasnak a népnek a Törvényből; amikor az izraeliták rájönnek, hogy az ammoniták és a moábiták nem jöhetnek a gyülekezetbe, kezdik elkülöníteni az „elegy népet” maguktól (13:1–3)

Nehémiás huzamosabb ideig távol van; amikor visszatér Jeruzsálembe, azt látja, hogy rosszabbodott a helyzet; megtisztítja az étkezőhelyiségeket; elrendeli, hogy adjanak tizedet a léviták és az énekesek támogatására; kötelezi a népet a sabbat megtartására; megfeddi azokat, akik idegenből vettek maguknak feleséget (13:4–30)

Eszter

ESZTER KÖNYVÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Élénk beszámoló arról, hogy Eszter az unokabátyja, Márdokeus utasítását követve, hogyan vált Isten eszközévé abban, hogy a zsidók megmeneküljenek a kiirtástól

Minden bizonnyal Márdokeus írta, és feltehetően az i. e. 493 és kb. 475 közötti időszakot öleli fel

Eszter lesz a királyné Susánban

Amikor Ahasvérus király (nyilván I. Xerxész) egy lakomán hívatja Vásti királynét, hogy büszkélkedhessen a szépségével, a királyné ezt megtagadja; a király megfosztja őt királynői méltóságától (1:1–22)

Esztert választják ki a birodalomban élő valamennyi szép szűz közül, hogy királyné legyen; Márdokeus utasítására nem fedi fel, hogy zsidó (2:1–20)

Hámán összeesküvést sző a zsidók kiirtására, de fordul a kocka

A király az agágita Hámánt minden fejedelem fölé emeli, ám Márdokeus nem hajlandó meghajolni Hámán előtt (3:1–4)

Hámánt elönti a düh Márdokeus miatt, és cselt sző, hogy minden zsidót elpusztítson a birodalomban; a király ebbe beleegyezik, kitűzik a napot, és a rendeletet kibocsátják (3:5–15)

Márdokeus arra utasítja Esztert, hogy járuljon a király elé, még akkor is, ha az életébe kerülhet a hívatlan látogatás (4:1–17)

Eszter kegyet talál a király szemében; meghívja a királyt és Hámánt egy lakomára; arra kéri őket, hogy másnap is jöjjenek el egy lakomára (5:1–8)

Ám Hámán öröme nem felhőtlen, mivel Márdokeus nem hajlandó meghajolni előtte; egy igen magas oszlopot állít, és arra készül, hogy másnap rávegye a királyt a lakoma előtt, hogy akasztassa fel Márdokeust (5:9–14)

Aznap éjjel a királyt kerüli az álom, és feljegyzéseket olvastat; így tudja meg, hogy nem lett megjutalmazva Márdokeus, aki jelentette, hogy a király életére akarnak törni; amikor Hámán reggel megérkezik, a király megkérdezi tőle, hogyan részesítene tiszteletben egy olyan valakit, akiben a király a kedvét leli; Hámán azt hiszi, őróla van szó, ezért azt javasolja, hogy nagy pompával ünnepeljék; ekkor a király megparancsolja neki, hogy részesítse Márdokeust ilyen tiszteletben (6:1–13; 2:21–23)

Eszter aznap a lakomán tudatja a királlyal, hogy Hámán eladta őt és a népét, hogy elpusztítsák őket; a király dühében elrendeli, hogy akasszák fel Hámánt arra az oszlopra, melyet az Márdokeusnak állíttatott (6:14–7:10)

A király Márdokeust magasabb tisztségre emeli, és a zsidók megszabadulnak

A király odaadja Márdokeusnak a pecsétgyűrűjét, amelyet elvett Hámántól (8:1, 2)

A király jóváhagyásával kibocsátanak egy rendeletet, amely lehetővé teszi a zsidóknak, hogy megvédjék magukat, és megsemmisítsék minden ellenségüket azon a napon, amelyen őket akarják kiirtani; a zsidók több ezer ellenségüket megölik (8:3–9:19)

Egy rendelet előírja, hogy évente meg kell emlékezni erről a szabadulásról (9:20–32)

Márdokeus lesz a második a király után, és népének a jólétéért dolgozik (10:1–3)

Jav:

Esdrás,és Nehémiás könyvéről Dr Tokicsnak,és Dr Szilvásinak , Eszter könyvéről pedig Zarkáné Teremy Krisztának,jó előadásai vannak a You Tub-on.

Nos, akkor röviden:

Mindhárom könyv a héber kánon harmadik csoportjában található, tehát valószínűleg késői keletkezésűek. Ezsdrás-Nehemiás ott egy könyv, nincs külön választva, lényegében a zsidó népnek a fogságból való visszatérésről szól, a város és a templom újjáépítéséről.

Eszter könyve a Perzsa Birodalomban játszódik. Xerxész uralkodása idején, lényegében arról szól, ki akarják irtani a zsidó népet. Erre nem kerül sor, hanem a végén a zsidók irtják ki az ellenségeiket.

A storyt azonban nem kell szó szerint értelmezni, mert egy novelláról van szó.

Üdvözlettel,

Dante