Megtagadhatja-e a lelkész (pap) az úrvacsorát (áldozást) bárkitől, aki azt igényli?

Kedves kérdező.

Jézust ezt a "vacsorát" azért vezette be, mert ezzel köt szövetséget azokkal akik társ királyai, és papjai lesznek az ezer éves uralma alatt.

Ezért ezekből, a pászkából és a borból, a felkent keresztények fogyaszthatnak, a többiek földi reménységűek.

Sajnos az egyházak ezt nem ismerték , és nem ismerik fel, és mindenkivel, egy évben többször is, felajánlják, helytelenül.

(1Korintusz 11:27–29) 27 Következésképpen, aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr poharát, vétkes lesz az Úr testét és vérét illetően. 28 Az ember először is tartson önvizsgálatot, hogy alkalmas-e rá, és úgy egyen a kenyérből és igyon a pohárból. 29 Mert aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet.

Jézus nem mindenkivel kötötte meg ezt a szövetséget, mert akkor ki marad a földön , ki felett lesznek királyok, ha mindenki az égbe megy?

Persze tegyél úgy ahogy jónak látod, de a Biblia nem támogatja ezt a dolgot.

Az első egy jehova tanúja volt, akik más Evangéliumot hirdetnek és szembe mennek a tévtanításaikkal a Bibliával sajnálatos módon, így az ő szervezetének a szubjektív Biblia értelmezése, mivel nem a Szentlélek vezeti őket, nem elfogadható.

Kérdező: a Biblia azt is írja, hogy van aki jogtalanul veszi. Mert nincs is kapcsolata Istennel, vagy nincs is megtérve vagy tartósan bűnben él, amit nem is hajlandó megbánni. Ilyenkor nem is szabadna venni, mert az Úrvacsora egy jelkép, mint élő kapcsolat Jézussal, akit elfogad az ember megváltójának és be is fogad magába.

Hogy van e joga lelkésznek vagy papnak dönteni erről, azt nem tudom, de én nem mernék kimondani valakire olyat, amit amúgy csakis Jézus tud, hisz ő a szívek vizsgálója.

A kérdést külön kell választani az Eucharisztiára, melyet csak felszentelt pap szolgáltathat ki, és melyben Jézus Krisztus valóságosan jelen van (katolikus és ortodox egyházakban), illetve az Úrvacsorára, melyben nincs jelen valóságosan Jézus Krisztus, és nem felszentelt lelkészek szolgáltatják ki (protestáns felekezetekben).

Az Eucharisztia vételét az ortodox egyházban komoly lelki felkészülés előzi meg. A hívek több napig szigorú böjtöt tartanak előtte, lelkiismeret-vizsgálatot tartanak és meg is gyónnak.

A papnak nem csak joga, de kötelessége is megítélni, hogy a hívő méltóan részesüljön ebben a szentségben, mert ha méltatlanul részesülne benne, az nem a hívő üdvösségére, hanem az ítéletére válnék. (Hiszen Jézus Krisztus, a Legfőbb Bíró, konkrétan jelen van az Eucharisztiában.)

A gyakorlatban azonban ez nem szokott problémát vagy fennakadást okozni. A pásztor ismeri a nyáját, tudja, hogy ki milyen lelki helyzetben van. Amúgy pedig a hívők is mindent elkövetnek azért, hogy méltóan vegyék magukhoz az Eucharisztiát. Ezért van az is, hogy minden áldozás előtt gyónnak. Aki pedig lelkileg nincs kellően felkészülve, az nem is akar áldozni, mert mindenki tisztában van az Eucharisztia jelentőségével.

Gyónáskor (eltérően a katolikus gyakorlattól) a pap nem ró ki semmiféle penitenciát, azonban kiróhat epitímiát, azaz meghatározott időre eltilthat az áldozástól. A gyakorlatban ez azonban nagyon ritka dolog, hiszen templomba járó emberek ennyire súlyos bűnöket nem szoktak elkövetni.

"a szent jegyek,az Úréi,s így sem közösség,sem pap nem rendelkezhet felette"

A közösség, amennyiben az Egyházat értjük alatta, Krisztus láthatatlan teste és a Szentlélek földi otthona. Tehát a közösség együtt maga az Úr. A pap pedig az Egyház/Úr szolgája, ő csak végrehajtja az Egyház/Úr parancsát.

Megtagadhatja, ha egyértelműen nem alkalmas az áldozásra az illető, pl. be van rúgva vagy bolond, stb.

Nekünk egyszer azt mesélte a plébánosunk, hogy áldoztatáskor a lehető legnaívabbnak kell lennie, tehát a lehető legjobbat kell feltételeznie még arról is, akiről tudja, hogy nem feltétlen él olyan életet, hogy alkalmas lenne áldozni. Mert nem ismerhet minden körülményt. Inkább az a fontos, hogy az emberek valóban tudják, hogy mikor nem mehetnek áldozni és ezt komolyan is vegyék.

A katolikus válasz:

Az illetőnek kereszténynek kell lennie. Nem szolgáltathatják ki annak, aki nincs megkeresztelve.

Az illetőnek katolikusnak kell lennie, az egyház tanítását követnie. Nem lehet más egyházak tagjainak adni Jézus testét.

Továbbá a hívőnek szentségi állapotban kell lennie. Ez azt jelenti, hogy előtte vagy a keresztséget, vagy a bűnbánat szentségét kellett felvennie.

Ezeket nem tudja ellenőrizni a pap, mert csak azt tudja, hogy kik szoktak járni a templomba misére.