Ebben a kb.350 éves időszakban, Malakiástől Jézusig, milyen vallásos életet élhettek meg az izraeliták Júdeában?

Volt bőven esemény abban az időben, ezekről Josephus Flavius is értekezik.

A kulcskérdés viszont az, hogy ki hogyan viszonyul az ótestamentumi iratokhoz. A zsidóság véleményét fentebb olvashattad, keresztény szempontból az egész Ószövetség Jézus előképe, így annak, hogy mikor lépett fel, - a próféták korában, vagy azután - nincs jelentősége.

Egyébként tudok arról, hogy számukra [és a protestánsok számára is] a héber Biblia lezárul Malakiás könyvével. Az LXX zsidó tudósai számára azonban nem volt ilyen egyszerű a helyzet, helyett kapott benne például a "Salamon bölcsessége" nevű irat is.

És milyen érdekes, ebben éppen egy messiási jövendölést olvasunk Jézus elvettetéséről. Érdemes összehasonlítani a szöveget az evangéliumi leírásokkal:

"Leskelődjünk az igazra, mert terhünkre van. Szembeszáll tetteinkkel: bepanaszol bennünket törvényszegésért, és szemünkre hányja, hogy vétünk a tisztesség ellen. Dicsekszik, hogy ismeri az Istent, és az Úr gyermekének mondja magát. Vádol bennünket, amiért így gondolkodunk, még ránézni sem jó. Mert az életmódja elüt másokétól, és szokatlanok az útjai. Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet, kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, és pöffeszkedve atyjának nevezi az Istent. Lássuk hát, igazak-e a beszédei. Figyeljük meg, mi végre jut! Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az Isten pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből. Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy megismerjük szelídségét és kipróbáljuk türelmét! Ítéljük gyalázatos halálra, mert – saját szava szerint – Isten oltalmában részesül!”" (Bölcs 2,12-20)

Üdvözlettel,

Dante

Szia

nem a fő kérdésedre szeretnék reagálni, inkább erre: " Mivel Jézus a próféciák vége után kb. 350 évvel lépett a színre, nem lehetett próféta." - ez ugyan is nem igaz!

Jézust többek között lehet Tanítónak, Mesternek, Gyógyítónak is nevezni, és még sorolhatnám milyen sok címmekkel illetni. Soha senki a Bibliában nem mondott el, nem "árult annyi "szent titkot", mint ő! Av evangéliumokban is, és a Jelenések könyvében is.

Ezen kívül Jézus, csodákat hajtott végre, melyek amellett tanúskodtak, hogy ő valóban Isten prófétája, aki a tőle jövő üzenetet hirdeti.

A "próféta"Isten küldötte.Nem feltétlen jövendöl.

Jézus korában tudunk sok hiteles küldöttéről Istennek.

Akár Zakariás papot,Simont,Keresztelő Jánost,vagy éppen Jézust említhetjük,de az esszénusok,akik Isten ígéit másolták tanították szintén ide sorolhatók.

A zsidók főpapjai-Annás,és Kajafás-korrupt emberek voltak,akik inkább önmagukat szolgálták,mint Istent.

A Perzsa birodalomból való visszatérés után,a zsidóknak nem volt joguk királyt választani vezetőül.Más népek helytartói kormányozták őket Jézus koráig.

# 3

"Más népek helytartói kormányozták őket Jézus koráig."

Ez ebben a formában nem igaz. Júdea királysága nagyfokú autonómiával bírt a Római császárságon belül, saját zsidó uralkodódinasztia kormányozta. A római helytartóság hatalma csak a közbiztonság fenntartására, a római jog biztosítására (kizárólag a római polgárjoggal rendelkezők számára) és a császári adók beszedésére terjedt ki. A római joggal nem rendelkezők számára a zsidó király hatósága, illetve a helyi rabbinikus tanácsok szolgáltattak jogot, a zsidó törvények szerint.

Voltak zsidó királyok is, meg főpapok is, név szerint ismerjük őket. Voltak felkent próféták is, Lukács evangelista Anna prófétaasszonyt említi név szerint.

A felkent prófétaság, hasonlóan a papsághoz, egy templomi funkció volt. Próféta lehetett bárkiből, nem csak Lévi törzsbéleikből, és az igehirdetésben volt elsősorban szerepük, nem az áldozatbemutatásban.

A Malakiástól Jézusig terjedő időszakban teljesen más volt a zsidó vallás, mint a ma ismert rabbinikus judaizmus, ami már a kereszténység megszületése után alakult ki. Ekkor fogalmazták meg azt a tanítást is, hogy Zakariással és Malakiással lezárult a próféták sora, pontosan azért, hogy Jézus szerepét ezzel is negálják.

Jézus idejében azonban szolgáltak a templomban is felkent próféták, illetve prófétának tekintették például Keresztelő Jánost is. A prófétáknak jelentős szerepük volt a Jézus fellépését közvetlenül megelőző korszak messiás-váró közhangulatában.

(andrás)

"ANNA próféta asszonyről csak az "Újszövetség" ír - a zsidóság nem jegyez egy prófétát sem Malakiástól errefelé :("

Ennek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy az Újszövetség könyvei (a megfelelő szövegkritika tükrében) ugyanolyan fontos történeti kordokumentumok, mint bármely más írásos emlék ugyanebből a korból.

Az, hogy a zsidó vallás nem fogadja el az Újszövetséget, az egyértelműen vallási kérdés és a zsidó vallás saját belső ügye. (Nem árt azonban azt is tudni, hogy a zsidóság igen jelentős része fölvette a kereszténységet az apostolok korában.)

"Amikor az Evangélium azt mondja, hogy "az ővéi közé jött..." akkor itt az izraelitákra értendő, vagy az emberekre, általában, teremtményei közé jött?"

Az Ige zsidó származású férfiemberként testesült meg, de a megváltást a teljes emberiségnek hozta el.

"Azt furcsálom, hogy ha a zsidó néphez jött elsősorban, akkor elkésett, mert a 12 törzsből alig volt egy..."

Az, hogy a messiás a zsidók közé fog születni, már Ábrahám kiválasztásával eldőlt. Az Ábrahámmal kötött szövetség lényeges ígérete, hogy az ő utódai közül születik a megváltó.

Külön téma az "elveszett törzsek" kérdése. A legenda úgy tartja, hogy a tíz elveszett törzset majd a végső időkben, a messiás eljövetelekor fogja az úr ismét összegyűjteni. Azonban ez is egy nagyon késői hagyomány, a Kr. u. 8. század körül született, és ennek a célja is az volt, hogy egy Jézus személyétől független, alternatív messiás-képet adjon a zsidó vallás híveinek.

A történelmi valóság azonban az, hogy ezek a törzsek nem vesztek el. Néhány diaszpóráról tudjuk, hogy melyik törzsekből származtak el, a Szentföldön maradt törzsek viszont fokozatosan összeolvadtak. Júdea királyság ugyanolyan letelepedett ókori királyság volt, mint bármelyik másik királyság, ahol a törzsi szerveződésnek már nem volt jelentősége. (Ez alól a leviták voltak kivételek, mert a papi funkciót csak ők láthatták el.)

Ennek ellenére azonban vannak szórványos adataink a törzsekről. Az említett Anna prófétaasszony Áser törzséből származott, Pál apostol pedig Benjámin törzséből, holott a hagyomány mindkét törzset az elveszett törzsek között tartja számon. De mint látjuk, nem voltak ezek a törzsek sem elveszve.

(andrás)

olyan hogy "nazareti jezus" sose letezett, pont,

1,;- mar csak azert sem mert nasareth jo 300 evvel a halala utan lett csak alapitva.addig ott semmi sem volt.

2,;- az akit pilat procurator megfeszittetett lazitas vadjaval azt ugy hivtak-(a nemregiben elokerult pilatus levelek)-yesha bar yosse,

ez az ember az essenien szektabol kivalt nazareen szekta tagja es igehirdetoje volt,

yesha nem volt zsido, arami nemzetsegu volt es ez volt az anyanyelve is,

a feje fole tett "titulus crucis" is errol tanuskodik,;-"yesha nasaree melekha h'yehudim"-aramiul,

"IESHA NASAREA REX IVDAEORVM"-latinul,