Csak én gondolom ezeket, vagy Isten akarja ezt?

Nem olyan rég elkezdtem istenkáromlásra gondolni, de nem szándékosan és azóta sem tudom kiverni a fejemből.Imádkoztam Istenhez, hogy bocsátson meg, és hogy segítsen elfelejteni ezeket a gondolatokat.Amikor istenkáromlásra gondolok(továbbra sem direkt) akkor gondolok közben szeretteimre is akik nagyon fontosak nekem, és ezt sem direkt csinálom. Attól félek, hogy ezért büntetésből a pokolba fognak kerülni, vagy azt, hogy Isten akar ezzel üzenni nekem, hogy ez fog történni. Imádkoztam értük, hogy minden rendben legyen. de továbbra is félek. Lehet, hogy csak azért gondolok ilyenekre, mert nagyon féltem őket, azért mert nagyon fontosak nekem? Még egyszer írom, hogy nem azért gondolok ilyen dolgokra, mert ezekre is akarok gondolni, nem direkt csinálom.