Azt bizonyitja a gonoszság és a szenvedés, hogy nincs Isten?

Nem bizonyítja. Mert Isten ha akarja megengedheti, hogy bizonyos mértékben és ideig legyen szenvedés és gonoszság.

A kereszténység szerint ez a helyzet.

A következő lehetőségek vannak:

- nincs,

- nem törődik nagyon a világgal,

- nem végtelen,

- nem eléggé jóindulatú, vagy igazságos.

Az BIZTOSAN nem lehet, hogy végtelen hatalmú, igazságos, jóindulatú, stb - és a világ mégis ilyen, amilyen.

A "szabad akarat miatt" pedig butaság, mert:

- ez könnyen kezelhető lenne,

- amúgy is azt látjuk, hogy az ember szabad akarata lépten-nyomon korlátozva van, és bőven nem csak a másik ember korlátozza.

A szabad akaratot kizárólag az ismerethiány korlátozza. Például már abban is, hogy megértse, mi az.

Mondok egy példát. Tök sötétben, ahol nincsenek ismereteid a környezetről, simán mész fejjel a falnak szabad akarattal. És koppansz. És fáj. De ha vannak ismereteid egyébről, akkor tudod miként kell viselkedned, és nem mész fejjel a falnak.

A gonoszság és szenvedés szintén az ismerethiány következménye, csak kissé áttételesebb. Ha vernek és szenvedsz tőle, nem tudtad, hogy nem kell oda menni, vagy nem úgy. Ha éhezel, nem tudtad, miként lehet ezt elkerülni. Ha gyilkos vagy, senki sem tanított meg az emberekkel való kapcsolattartás normális módjaira.

Ezek mind emberi problémák. Kezelésükhöz nincs szükség istenre. Vannak viszont emberek, akik megteremtik maguknak istent, mert ez segít nekik jobban élni, esetleg a szenvedést elkerülni vagy elviselni, nekik tehát az isten egy eszköz a problémáik kezelésére. Joguk van hozzá.

A kérdés szintén ismerethiányt mutat. Nem azt, hogy van-e isten, vagy sem. Hanem azt, hogy sok mindent nem tud kezelni, ezért úgy érzi, szüksége van rá, mert ezt mondták neki (ezt tapasztalja). Más megoldást nem tud, de még abban is kétségei vannak, hogy ez jó-e neki, ezért szeretne bizonyosságot. Nem ez a bizonyosság kedves kérdező. A bizonyosság a fejedben van, és minél több ismeretet gyűjtesz be, annál több és erősebb.

Szia

Nem azt bizonyítja.

Inkább azt, hogy (és ezt az elmúly századok is bizonyítják) az ember nem tud tartósan hosszú távon isteni útmutatás nélkül élni. Erről ír a Jeremiás 10:23 verse.

Próbálkozunk mi emberek, de a mai világesemények is azt bizonyítják - nem megy. Mindent tönkre teszünk magunk körül, még a bolygónkat is.

1-es vagyok ,aki nem értette volna:

Véleményem szerint létezik Úr ,de nem avatkozik bele a világ sorsába (már).

Mégis az Úrnak miért lenne az jó ,hogy szenvednek a teremtményei?

Miért nem látunk ma csodákat? (mondjuk ez más téma)...stb

9: Azért, mert ő azt szereti, ha a teremtményei szenvednek.

A szabad akarathoz:

1. A koraszülötteknek sokszor fejletlen a tüdejük, ez tény. Az emberek építettek olyan gépeket, amikkel megmenthetők, de egy időszakban sokuk megvakult. Vajon ki akarta, hogy megvakuljanak?

Lehet érvelni, hogy hát a szenvedésből születő járulékos haszon... De akit én ismertem, annak az egész családja elhagyta emiatt Istent, tehát abból nem származott előny.

2. Többször megpróbáltak szarvatlan kecskefajtát kitenyészteni, de ezt genetikai okok miatt nem lehet. Ezt vajon ki akarta?

3. A betegségeket, természeti katasztrófákat nem (mindig) az emberek okozzák maguknak vagy egymásnak.