Mi volt Jézus álláspontja a teremtési beszámolóval kapcsolatban?

Szia!

Semmi, ugyanis a kereszténységnek nincs teremtéstörténete.

"Az Úr Jézus Krisztus és apostolai úgy hivatkoznak a teremtési beszámolóra, mint valós megtörtént eseményre. Csupán a modern bibliakritika igyekszik ennek jelképessé formálására, hogy megfeleljen a modern kor tudományos elvárásainak."

Az Úr Jézus Krisztus nem foglalkozott a teremtéstörténettel. Ha elolvasod az Mt 19. fejezetének bővebb szövegkörnyezetét, akkor világossá válhat, hogy ott az Úr nem a teremtéstörténetről akart előadást tartani, hanem az akkor aktuálisan felmerülő témához - ami válás volt - hozott egy példát az Ószövetségből, de az nem derült ki belőle, hogy ő maga azt hogyan értelmezte a részleteket. Az apostolok pedig ugyanolyan emberek voltak mint mi, tévedhettek is, amint az a Szentírásból világossá válhat. Elég csak megemlíteni a Szent Pál és a Szent Péter közötti konfliktust, vagy az előbbi apostol eszkatologikus magyarázatait, amik egy bizonyos értelemben tévesnek bizonyultak, hiszen ő a saját korára várta a második eljövetelt, az meg nem történt meg. Aki a Szentírás formai részleteihez ragaszkodik, annak bizony nem egy kellemetlen kérdéssel találhatja szembe magát, pedig ha megértené, hogy a Biblia nem történelemkönyv, és nem is természettudományos könyv, hanem kinyilatkoztatás, amiben Isten gondolatai emberi módon lettek leírva úgy, hogy nem mellőzte a korabeli gondolkodást és az emberi gyarlóságot sem (vö Zsolt 137,9), ezek a gondok megszűnnének.

A bibliakritika pedig nem a Szentírás ellen van, hanem éppenséggel a Szentírásért. Éppenséggel a fundamentalista magyarázat az, amely igyekszik a Szentírást valamihez igazítani - jelen esetben a saját nézetükhöz. A bibliakritika nem hagyja figyelmen kívül azt a súlyos tényt, hogy a Szentírás egy ókori mű, amit olyan irodalmi eszközökkel alkottak meg, amik mára már kihaltak, tehát aki ezt nem veszi figyelembe az egészen biztosan félre fogja érteni. A fundamentalisták ezt nem akarják megérteni, mert a Szentírás formai részleteihez ragaszkodnak, ami a véleményem szerint már eleve téves. A keresztény hit alapja ugyanis nem egy könyv - az az iszlám nézőpontja, - hanem egy személy, Jézus Krisztus.

Dante

"Az Úr Jézus Krisztus nem foglalkozott a teremtéstörténettel."

Helyesebb úgy fogalmazni,nem adott hozzá semmit.

"még ma velem leszel a Paradicsomban"

T8-nak:De pntosa szüksèges ,belemenni a szentháromság vitába mert a teremtès ez a három szemèly által jött lètre.Isten mondta Jèzusnak,hogy "teremtsünk embert a földre".Jèzus pedig a továbiakban mondta"mester munkás voltam Ő előtte játszva minden időben".Ès továbbá a szent szelem amit Isten küldött Jèzus megkeresztelkedèse idejèn ès"mint egy galamb rászált"Jèzusra.

Mindenütt az Atya irányitott ès Jèzus ès Isten szelleme vègrehajtotta a kapott parancsot.A teremtès is igy jött lètre egyenlősèg nèlkül de fősèg ès alárendeltsèg szerint.

Továbbá beszèlsz a saját keletkezèsünkről.Itt mást nemtudunk hozzátenni mid,hogy hisszük-e Isten szavát.Mert a teremtès vègigvonul az egèsz biblián.Itt szó volt,hogy Jèzus nem emliti de arrol is volt szó,hogy igen.Ès persze,hogy igen.Sőt a cselekedetek is,az apostolok levelei többször,a jelenèsek is.Rengeteg bizonyitèk van a teremtèsre ès ezt az ihletett szemèlyek megerősitik.

Aki nem valja a teremtèst Isten szava szerint az hitetlen,mert ha valaki valamit nem hisz,arra vonatkozoan hitetlen.Ès inen ered az Isteni imádat ha az ő szavát hisszük ès valjuk.Ha nem hisszük ès nem valjuk álkeresztènyek vagyunk.Ès erre monda Pál "Mi köze a hivőnek a hitetlennel".De ezek az emberek akarják tanitani az embereket a saját tanaik szerint,amit ugy nevez Pál,hogy tèvtanitok.

Sajnos ezek nem èrzik a tèvtanitásukat mert már szokásuk rèvèn a vèrükben van.Ugy èrzik igazuk van ,áltatva magukat.

Kedves Dante.

az tény, hogy a szöveg környezet, egy problémát fejteget, de akkor is Isten teremtéséről beszél, hogy Ő férfit és Nőt teremtett. -s ezt az akkor Élő Izraeliták is így értelmezték.

Sziasztok!

Az Újszövetség összesen 68 helyen hivatkozik a Biblia első 10 fejezetére, melyet jelképesnek tartanak. Egyik helyen sem találunk olyan hivatkozást, mely ezt a jelképességet alátámasztaná, sőt: az Úr Jézus Krisztus és tanítványai szó szerint értették ezeket a történeteket és valós személyekként hivatkoznak az ott megjelölt emberekre.

Sajnos sok egyházban és lelkészképzőben kevesen gondolkodtak el azon, hogy milyen alapvető jelentőséggel bírnak ezek a fejezetek az Újszövetség szempontjából. Az Újtestamentum és maga Jézus Krisztus is gyakran utalt

vissza ezekre a fejezetekre. Mennyire tarthatjuk őket hiteleseknek, ha a fejezetek, amelyekre utalnak, nem a valóságról számolnak be?

Annak, aki a Szentírást tanulmányozza, fel kell ismernie,

hogy az újtestamentumi írók hittek a Mózes I. könyvének

első fejezetében felvázolt eseményekben.

Ezek vitathatatlan tények:

- Minden újszövetségi író hivatkozik a Teremtés könyvének első fejezeteire

- Jézus Krisztus Mózes I. könyvének az első hét fejezetére hivatkozott.

- A Galáciabeliekhez, a Filippibeliekhez, a Thessalonikabeliekhez (I. és II.), a Timótheushoz (II.), a Titushoz és a Filemonhoz írt levelek és János Apostol II. és III. levelei kivételével minden újtestamentumi könyvben

találhatóak visszautalások a Teremtés könyvének első 10 fejezetére.

- Minden újszövetségi író nyilvánvaló módon történetileg pontos, hiteles híradásként fogadta el Genezis első

fejezeteit.

Üdv. Péter

Kedves 09:54-es!

Senki sem vonja kétségbe a hívő emberek között, hogy Isten a teremtéskor férfit és nőt alkotott. A bibliakritikai nézet és a tudományos kutatásokat elvető fundamentalisták közt a különbség ott kezdődik, hogy a részletekben nem egyeznek meg, tehát hogy ez a teremtés hogyan is történt pontosan. Ha jól tudom, a fundamentalisták nézete szerint a kutatók hitetlenek, mert nem hiszik el azt, ami oda le van írva, holott leírtam már, hogy ez nem így van.

A modern bibliatudományban pont az a szép, hogy mentes az előítéletektől, tehát nem egy előfeltételezéssel közelítünk a szöveghez, hanem a tudományos eszközök segítségével megkíséreljük feltárni a szöveg kortörténeti értelmét. És ha a kutatás azt mutatja ki, hogy a szöveg nem szó szerint értelmezendő, akkor a kutatók nem mondhatják azt hogy igen, csak azért, mert abban hisznek.

Elhiszem, hogy ez egyeseket megbotránkoztat, de ez is csak azért lehet, mert nem értették meg a kereszténység lényegét, hogy az egy Személyről, Jézus Krisztusról szól. A keresztényekkel pont ez a baj, hogy elvesznek a részletekben, vitatkozunk arról, hogyan értelmezzük a Jelenések könyvét, a teremtést, hogy választott-e még Izrael, arról, hogy melyik az igazi egyház, és ki tudja még milyen dolgokon. Érdemes ezekről beszélni, és egy bizonyos értelemben ezeknek is megvan a maga fontossága, de ezek mellékesek.

Én egyébként nem is azt kérem, hogy fogadja el mindenki a bibliatudományos kutatásokat, csak legalább azt értsék meg, hogy a bibliatudomány nem a kereszténység ellen van. Ne keverjétek össze az ateisták kritikájával, akik magát Istent is tagadják, mert itt nem erről van szó. Egy szöveg kortörténeti hátterének feltárása is lehet lelkileg üdítő, szerintem sokkal jobban el lehet mélyülni a Szentírásban ezzel a módszerrel.

Dante

Kedves Péter!

Én most nem szeretnék vitába bocsátkozni, ezért Jézus értelmezésével kapcsolatban csak egyetlen dolgot jegyeznék meg [az apostolokról már fentebb írtam.]

Ugye mindenki számára ismerős a Lk. 16. fejezetében szereplő Gazdag és Lázár története, amit maga Jézus mondott el. Ez a szöveg alapot adhat arra, hogy levezessék belőle a tüzes pokol tanítását. A gond csak az, hogy az értelmezése vitatott. Jézus ugyanis nem mondd arról semmit sem, hogy ő a tanításában rejlő elemeket vajon szó szerint értelmezi-e vagy jelképesen. És akkor ezek után megjelennek az értelmezők:

- Ha jól emlékszem a "23 perc a pokolban" című könyv szerzője épp a Gazdag és Lázár példázatára a pokol kapcsán, tehát eszerint az Úr szó szerint értette az általa elmondott történetet

- Az adventisták szerint ez az egész csak egy zsidó hiedelem volt, aminek a képeit Krisztus felhasználta a tanításához.

Jézus nem mondott semmit arról, hogy ő csak szimbolikusan vagy szó szerint értette-e a történetet, tehát lehet megint hozni az érveket a két értelmezés mellett. Tehát azért mert Jézus hivatkozik valamire, az vitatható, hogy Ő szó szerint értelmezte az adott szöveget, vagy sem.

Dante

Természetesen Jézus és az apostolok úgy hivatkoznak a teremtéstörténetekre, mint megtörtént eseményekre. De ezzel egyáltalán nem foglaltak abban állást, hogy akkor minden szóról-szóra igaz benne, pusztán csak nem érdekelte őket, hogy mennyire keveredik benne a történetiség a szimbólikával. A kígyót például biztos hogy nem értették szó szerint, mindenki tudta, hogy a Sátánt jelenti. (Jel 12,9)

"Legyetek tehát okosak, mint a kígyók" (Mt 10,18)

Jézus nyilván tudta, hogy a kígyók a valós életben nem különösebben okosak. De őt ez abszolút nem érdekli, egyszerűen csak hivatkozik a teremtés történetre, miszerint "a kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál" (Ter 3,1).