A judaizmusban hívők mindig is ilyen leleményesek voltak a kiskapuk megtalálásában?
Elolvastam ezt a cikket, bár nem tudom mennyire hiteles. Viszont eddig sem volt ismeretlen nekem hogy elvileg a zsidó vallási előírásokat meg lehet úgymond kerülni vagy egész érdekesen értelmezni.
Esetleg valaki tud hasonlót? Hogy még milyen szabályt lehet ehhez hasonlóan megkerülni vagy máshogy értelmezni?
Attól tartok, a cikk szamárság, legalábbis az eruv ilyen alkalmazasáról nem tudok. Persze, attól lehet. de alig hinném, hogy szigorú ortodoxok ilyesmit igénybevennének.
Az utcán valóban nem szabad "hordani" semmit, sem kézben, sem zsebben sem sehogy. Ezen - tudtommal - nem változtat az eruv. Amúgy még nem láttam vallásos zsidót Szombaton akár kulcssot is hordani, hacsak nem úgy ahogy majd késõbb írom. Pesten se és Tel Avivban se. De mondom, attól hogy még nem hallottam róla, lehet.
Természetesen utazni sem szabad és gyalog sem szabad 2000 lépésnél messzebb menni.
A parancs úgy szól, hogy "lakóhelyedtõl". Ez alatt azonban nem a házad értendõ, hanem a falud, városod.
A 2000 lépést a település szélétõl számítják. Így a soroksári útró nyugodtan el lehet menni Újpestre. Ha folyó van közben, a part a város széle, így Budáról nem szabadna átmenni Pestre és fordítva.
Ezen segít az eruv: ha a város körül van, akkor a 2000 lépés az eruvtó számítódik, illetve rituálisan is összeköti a városnak a folyó két partján levõ részét. Az egyetemi kampus esetében sem egyértelmû, hogy honnan kell számítani, ezt oldja meg az eruv.
A kulcsot úgy viszik, hogy a ruha része legyen: van egy öv, amit olyanra készítenek, hogy a csakja a kulcs. de lógnia nem szabad, az már cipelés.
Remélem, világos, hogy szó sincs "megkerülésrõl".
"Remélem, világos, hogy szó sincs "megkerülésrõl"."
Szerintem pedig pont a megkerülésről szól, de kétségtelenül ötletes. Van egy szabály, amelynek igazából logikus oka nincs, viszont problémát okoz, hát találtak egy megoldást, amely nem bántja a szabályt, nem mondja ki róla, hogy hülyeség, mégsem kell betartani. Minden gúny nélkül mondom: ügyes.
"Van egy szabály, amelynek igazából logikus oka nincs"
Hogyne volna!
A Szombat törvényének lényege: "szent gyülekezés legyen nektek", tehát, hogy legyen a hétnk egy napja, amikor a hívõ csakis a hitével foglalkozik, vagyis az élet spirituális tartalmával.
Ezt hangsúlyozza a parancs: "semmi munkát nem végezzetek!"
Viszont kérdés, mit kell munkának tekinteni?
Mivel a sivatagi Szentély építése szintén I-ten parancsa volt és az is, hogy Szombaton annak is szünetelni kell, logikus, hogy munkának tekintendõk mindazok a mûveletek, melyeket akkor végezni kellett, illetve, ami azokkal analog.
Az, hogy nem szabad messzire menni, mint már írtam, szintén I-ten parancsa volt.
I-ten parancsaira azt mondani, hogy "igazából logikus oka nincs", azt gondolom, legalábbis felületesség.
Azért egy és mást félre ír a cikk ,mint pl. az éruvon belül "nem vonatkozik" a sábát somérekre a mükcék (azon belül a cipekedéshez köthető). Egyébként éruv a haszid/háredi zsidóságtól nem idegen. Jeruzsálembe környékén is van csomó éruv.
Üdv!
Szia!
Véleményem szerint, ha valaki csinál magának egy szabályt vagy egy valakik által csinált szabályt magára akar erőltetni és megkerüli; az nem leleményes, hanem egy önkéntes marionett báb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!