Jézus miért szolitotta az alábiak szerint az anyját?

Szia!

Az Úr Jézus Krisztus nagyon szerette az édesanyját, aki mindvégig kitartott mellette. Ahogyan idézted is János apostolra bízta.

Az első ige, amit idéztél egy rossz fordítás.

Az eredeti: Τί ἐμοὶ καὶ σοί, γύναι; οὔπω

Helyesen:

"Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony?"

Üdv. Péter

Isten felkent királyaként Jézusnak égi Atyja utasításait kell követnie, nem pedig a családjáét vagy a barátaiét.

A szavai nem tiszteletlenséget tükröznek, ahogyan némelyek gondolják. Inkább egy szelíd feddés ez, amellyel arra emlékezteti az édesanyját, hogy nem az ő dolga megmondani, hogyan lássa el a szolgálatát, mivel ez csakis az Atyjára, Jehovára tartozik.

Jézus egy olyan ősi kérdésformát használt, amely a Héber Iratokban nyolcszor (Jzs 22:24; Bí 11:12; 2Sá 16:10; 19:22; 1Ki 17:18; 2Ki 3:13; 2Kr 35:21; Hó 14:8), a Görög Iratokban pedig hatszor fordul elő (Mt 8:29; Mk 1:24; 5:7; Lk 4:34; 8:28; Jn 2:4). Szó szerinti fordításban így hangzik: „Mi nekem és neked?”, ami azt jelenti, hogy ’Mi közös bennem és benned?’, ’Miben vagyunk közösek én és te?’ vagy ’Mi közöm hozzád?’ Ez a kérdés mindig egy javaslat, indítvány vagy gyanúsítás visszautasítását jelenti. Jézus tehát szeretetteljesen ebben a formában fogalmazta meg a szelíd feddést, értésére adva anyjának, hogy nem tőle várja az irányítást, hanem a legfőbb Hatalomtól, aki elküldte (1Ko 11:3)

Jézus ezzel azt mondta Máriának, hogy Isten megkeresztelt, felkent Fiaként égi Atyja irányítását kell követnie.

teljesen tisztában volt kijelölt munkájának az órájával, vagyis idejével, beleértve áldozati halálának az idejét is. Nem engedhette meg senkinek sem, hogy akadályozza Isten akaratának a végzésében, még egy olyan közeli családtagnak sem, mint Mária.

Az „asszony” szóról egy bibliai szövegmagyarázó szótár ezt írja: „Nem korholást vagy szigort fejez ki, amikor egy nő megszólítására használják, hanem gyengédséget vagy tiszteletet” (Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words). Más forrásművek is egyetértenek ezzel. A The Anchor Bible például ezt mondja: „Ez nem megrovás, se nem udvariatlan kifejezés, nem is a szeretet hiányát sejteti . . . Ez volt Jézus megszokott, udvarias szóhasználata a nők megszólítására.” Egy másik bibliai lexikon megmagyarázza, hogy a kifejezés „egy megszólítás, mindenféle tiszteletlen mellékértelem nélkül” (The New International Dictionary of New Testament Theology). Gerhard Kittel pedig egy művében azt írja, hogy „semmiképpen sem tiszteletlen vagy megalázó” ez a szóhasználat (Theological Dictionary of the New Testament). Nem kell tehát arra következtetnünk, hogy Jézus goromba vagy nyers volt az édesanyjával, amikor ’asszonynak’ szólította (Máté 15:28; Lukács 13:12; János 4:21; 19:26; 20:13, 15).

a „mi közöm hozzád” kifejezést nem megvetésből vagy arroganciából használták, hanem sokszor azt kívánták vele kifejezni, hogy nem akarnak megtenni valamit, amit ajánlottak vagy javasoltak nekik, illetve hogy más az álláspontjuk vagy a véleményük.

"Ha egyes vallások annyira kiemelik Máriát az emberek közül Jèzus mièrt nem tette ezt?"

Mert bálványimádás.Magából Jézusból is már félig-meddig bálványt csináltak,holott ő ezt nem akarta.

Sátáni és gonosz dolog kérdező úgy beállítani Jézust, mintha pont édesanyját nem szerette volna, aki a világra hozta.

A kánai menyegzőn is édesanyja kedvéért változtatta borrá a vizet.