Lehetséges Istent megtapasztalni, kapcsolatba lépni Vele? Hiszen, a tapasztalat már nem hit. Ő viszont azt mondja, hit nélkül lehetetlen neki tetszeni, mert aki elé járul, annak hinnie kell az Ő létezésében.

Kedves Kérdező,

Azok akik átmennek a megtérésen, főleg felnőtt fejjel, azok tapasztalatait általában így lehet összefoglalni.

A hit az első lépés. Ebben nincs semmi rejtélyes: anélkül nem lehet senkivel sem kommunikálni, hogy ne hinnél a létezésében. Ha tagadod a létezését, akkor nincs értelme az imáknak, üresek a neki feltett kérdések, a hozzá intézett kérések.

A második az elfogadás. Egy Istenben hívő ember is vitatkozhat, vagy perelhet Istennel. Elfogadás nélkül ez az Istennel folytatott vita és harc határozza meg a lelki életét, és nem a szeretet és nem az, hogy átadja magát Isten akaratának.

A legtöbb felnőtt fejjel megtért ember úgy nyilatkozik, hogy ahogy a hittel és az elfogadással fordult Istenhez, úgy elindult egy változás az életében. Ennek a változásnak az eredményeképpen egyre inkább és mélyebben érzi az ember Isten jelenlétét, és egyre nyilvánvalóbb az ember személyes kapcsolata Istennel.

A tapasztalat nem hit, de ebben az esetben a hit és az elfogadás által tapasztalsz. Ezek viszont olyan empirikus tapasztalatok, amit nem lehet olyan könnyen leírni és elmagyarázni, mint egy kísérlet eredményét.

Abban tévedsz, hogy hit nélkül "nem lehet tetszeni" Istennek, mert ateistaként is szeret minden embert, ez a természete. Az más kérdés, hogy aki nem hisz, az sosem fog hozzá közel kerülni, de ebből a "hitetlen" magát zárja ki. Aki nem akar benyitni az Istenhez vezető ajtón, az átlépni sem fog rajta. MIndenki eldöntheti az életében, hogy az ajtóhoz járul-e, vagy másfelé megy: a következményeit pedig, mint minden más lényeges döntés esetében, viselnie kell az embernek.

Minden lathatatlan dologban hinni kell. Az Istennel valo kapcsolatot es az O megtapasztalasat is megelozte a hit. Ezt a kapcsolatot meg is lehet szakitani ha valakinek a hite hajotorest szenved.

Ha mar megvan a kapcsolata valakinek Istennel, akkor is fokyamatosan apolnia es fejlesztenie kell a hitet. Ha a hite haldoklik, akkor a hivo is halofelben van. El kell koteleznie magat minden tanitvanynak, hogy orizze es fejlessze a hitet egesz eleteben.

Az egész Bibliának ez a legfontosabb mondanivalója, hiszen hogyan is bízhatnál egy olyan Istenben, akit nem ismersz. A bibliaversek, a történetek, az imák, mind azt közvetítk, hogy Istennek milyen tulajdonságai vannak.

Ha egy embert megismersz, csak azután érdemes megbízni benne. Nos ez Istennel is így van. Először ismeret, aztán hit!

Érdekes, a Biblia így fogalmaz:Zidóknak írt levél 11:1 "A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés."

a valóság, és meggyőződés bizonyítékokon, biztosítékokon alapul, ha megismered Istent. (Történelem, régészet)

Ábrahám, amikor vitte a fiát - akit elég későn kapott meg - gondolkodás nélkül vitte feláldozni, mert hitt Istenben, hogy ha megígérte, hogy a magván keresztül születik meg a megváltó, akkor ha el is veszi Isten a fiát, akkor is visszakapja. Biztos volt benne, hogy kizárólag Isten akaratát kell tennie. Ez a hit! Persz sok ilyen szereplő van a Bibliában, aki ezt tudta:Noé, Eszter, Rúth, Abigail stb...

Tehát ismeretet kell szerezni Istenről, és akit elküldött (János 17:3 "Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust."), majd hinni abban, hogy amit megígért azt be is teljesíti: az örök életet visszakapja az ember itt a földön, és béke lesz. :-)

Zsoltárok 37:10 "Egy kis idő még, és nincs többé gonosz, Nézed a helyét, és nincsen sehol. 11 A szelídek pedig öröklik a földet, És gyönyörködnek majd a béke bőségében "

1: Igen, lehetséges.

2: Nem, még senki sem tapasztalta meg (hitelesen dokumentálva).

A tévedésed, ahogy sok más emberé is abból a hibás feltételezésből származik, hogy a hit vak, hiszen bizonyíték nélkül van meggyőződve valamiről. A hit azonban nem bizonyíték nélküli, csupán a bizonyíték nem kézzel fogható, hanem szellemi. Aki ezzel a bizonyítékkal nem rendelkezik, az bibliai értelemben nem hisz még. De a hívő embernek bizonysága, azaz bizonyítéka van önmagában. Ez a bizonyság azonban nem mutatható be egy másik személynek. Beszélhetek ugyan róla, megadhatom a teljes hegy és vízrajzát, de neked is saját tulajdonú bizonyságot kell szeretned ahhoz, hogy hinni tudj.

Sok ember, aki azt mondja, hogy hisz, valójában bibliai értelemben nem hisz. A hitnek van egy származási vonala, és ebben egyáltalán nem szerepel az intellektuális eszmefuttatás, vagy a logikai levezetés. Ennek inkább az ellenkezője igaz: az intellektuális eszmefuttatások és logikai levezetések valójában nem megelőzik, hanem követik a hitet. A hit származik, nem pedig mi termeljük ki önmagunkból. A hit jön. Ami nem jön, hanem mi termeljük ki magunkból, az nem az a hit, amire a Biblia ígéretei vonatkoznak.

Pál apostol azt mondja, hogy a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által (Rm 10,17). A görög szerint a hit a hírből van, vagy a hír által van, a hír pedig Krisztus kijelentéséből. Az Igének fordított 'réma' szó 'kijelentést', 'megnyilatkozást' jelent. Ezek szerint az a hír, ami hitet képes eredményezni, természetfeletti forrású, közvetlenül a feltámadott Krisztus megnyilatkozásából származik. A hitünk a mi reagálásunk erre a természetfeletti bizonyságra.

Ezért a kérdés helyesebb lenne úgy, hogy lehetséges-e hinni úgy, hogy az ember egyáltalán nem tapasztalja meg a természetfelettit? A válasz az, hogy az a hit, ami nem közvetlenül a természetfelettiből származik, az földi, pszichikai, vagy diabolikus, és nem képes arra, hogy az Istennel való kapcsolatot létrehozza.

Éppen ezért egyetlen esélye van az embernek: magával a természetfelettivel kell találkoznia, Aki megkérdezi tőle, hogy hogyan legyen tovább? Ahogyan az ember ekkor dönt, az determinálja a jövőjét, hogy fel, vagy le. A gyakorlatban azonban nincs arra mód, hogy minden embert külön meglátogasson a természetfeletti. Ehelyett az ember teszi ki magát a természetfelettivel való találkozás lehetőségének azzal, hogy arra a helyre megy, ahol a Krisztus megnyilvánulásának hírét hirdetik. Nem véletlen, hogy az Isten igazsága hitből hitbe jelentetik ki (Rm 1,17), azaz embertől emberhez, nem pedig a derült égből. Ilyen esetben az ember lelkiismerete belülről mindig jelez, és ha az ember ez egyszer hallgat a lelkiismeretére, és csupán annak az egy dolognak a biztos tudásából kiindulva, hogy Jézus személyesen megszólította, enged a hívásnak, és behívja Őt az életébe, akkor az ember megkapja a természetfeletti bizonyítékot is, hogy soha többé ne legyenek kétségei.

"Látod a hangszóró rajtam van,

nem mondom halkabban,

hogy hallja, ki bajban van, egészen Taiwanban

Mert tűz van ajkamban, rád fújok belőle

most és a majdanban, és felizzít jobban,

mint bármikor eddig a hajdanban

Mert a Legfőbb Lény ege és bensőd lényege

ma egyszerre kérdi tőled, hogy a csoda megtörténjen-e?

Pásztázd az eget, benned a csúcsradar,

csak ne legyél túl hamar kilőtt űrmagyar,

kiben kavar a zűrzavar"

(Amen - Lakatlan a Hold)

[link]

Szia!

Elsősorban: Az evangéliumban szereplő pistis szó jelentése hűség és nem hit.

Egyébként, ahogy az upanisádok írja, Istent nem látja senki, mert Ő az, aki lát.