Szabad bosszút állni hetvennyolcadszorra?

Az eredeti szövegben nem hetvenhét, hanem hetvenszer hét, azaz négyszázkilencven szerepel, méghozzá egyetlen napon. Ez azt jelenti, hogy minden napon újra kezdődik a számolás, ha másért nem is, azért, mert azt mondja a Biblia, hogy a Nap le ne menjen a ti haragotokon.

Ha a szöveget szigorúan és dogmatikusan vesszük, akkor igen, a négyszáz-kilencvenegyedik aznapi vétket már megbosszulhatod. De másnapra akkor is meg kell bocsátanod. De hol az az ember, aki egyetlen nap leforgása alatt ennyiszer vétkezik ellened? Még az anyósod sem.

Ám itt nem matematikáról van szó, hanem a Péter kérdésében szereplő napi hét sérelem van szembeállítva a napi hetvenszer hét sérelemmel. Ez azonban nem engedély az efölötti sérelem megbosszulására, hanem annak érzékeltetése, hogy nincs az a sérelem, ami az embert feljogosítaná a bosszúra. Én úgy gondolom, hogy ez valójában hebraizmus, ami azt jelenti, hogy mindig meg kell bocsátani.

Visszaolvasva úgy tűnik, hogy nem vagy tisztában a sérelem elengedésének jelentőségével. De nem azért kell megbocsátani, hogy a vétek ne legyen megbüntetve. Azért kell megbocsátani, hogy te magad ne legyél a haragod által ahhoz a személyhez kötözve, aki vétkezett ellened, másrészt, hogy azt a személyt se kötözze a te neheztelésed a saját bűnéhez, ami nem azonos azzal a személlyel, csupán az életének egy adott pillanatképe. Jézus Krisztus minden egyes vétket és bűnt magára vett és a halálával levitte a Pokolba. Az Atya elfogadta az engesztelés vérét, és Jézusban mindenkinek mindent megbocsátott, és arra kötelezte a Sátánt, hogy mindenkit el kell engednie, aki Jézus Krisztus engesztelő áldozatára és megváltására hivatkozva igényt tart erre. Ha az Atya elfogadta Jézus Vérét engesztelésül, a Sátán pedig kénytelen elfogadni Jézus Vérét váltságdíjul, akkor ezt az embernek is respektálnia kell.

Ha az ember megőrzi a haragját a szívében, akkor ez a harag távol tartja Istent, és behívja a Gonoszt. Bárki, aki hívő létére haragot őrzött a szívében megtapasztalhatta, hogy amíg a sérelmét nem bocsátotta meg a másik embernek, addig Istentől nem volt se szó, se felelet. Mikor azonban az ember megbocsát a másik embernek, akkor Isten is azonnal begyógyítja azokat a sebeket, amelyeket a sérelem okozott. Ehhez pedig egyáltalán nincs szükség arra, hogy a másik személy megalázza magát, és bocsánatot kérjen, de még arra sem, hogy egyáltalán belássa, hogy bűnt követett el.

Aki azonban huzamosabb időn keresztül sem hajlandó megbocsátani, annak az életére elkezdenek leszállni a sátáni erők, és beláthatatlan károkat okoznak. Ezért a megbocsátás felfogható puszta önérdeknek is, mert az. Ha megbocsátok, akkor nem fog megkötözni a saját haragom, neheztelésem, sértődöttségem, duzzogásom, hanem továbbra is tudok örülni a napnak. Ezzel nincs elengedve a bűn, csupán én mondok le a bosszúról. Ha azonban a másik fél megátalkodik a bűnben, akkor a számonkérés idején a rajtam elkövetett sérelem is számon lesz kérve rajta. Ha pedig ő megtér, és megbánja a bűneit, akkor ő is bűnbocsánatban, azaz teljes amnesztiában részesül, de a bűn, amit elkövetett, már számon lett kérve Jézus Krisztuson, azaz nem lett büntetlenül hagyva, ahogy az én bűneim sem.

Ha valaki vétkezik ellenem, amit én nem vagyok hajlandó megbocsátani, akkor önmagam ellen vétkezek azzal, hogy számon tartom a gonoszt. Extrém esetben előfordulhat, hogy a másik fél már réges-régen megtért, bocsánatot kért és kapott Istentől, de az én haragom még mindig megkötöz engem. Ő boldog, megoldódnak a problémái, én pedig továbbra is fortyogok a saját levemben. Talán bocsánatot is kér tőlem, de az eltelt idő annyira eltorzította az ítélőképességemet, hogy nem vagyok hajlandó megbocsátani neki. Ő végül a Mennybe kerül. Vajon hova kerülök én? A neheztelésben, a haragban rosszindulat van. A Sátán egyik fő tulajdonsága. Istentől teljesen idegen a rosszindulat.

1. Ha jól emlékszem (bocsánat, ha tévedek), van ahol 77 van és van ahol 70X7. Ez nem fordítási hiba, hanem 2 különböző Igeszakasz.

2. A LÉNYEG: A szám jelképes, azt jelenti, hogy AKÁRHÁNYSZOR.

3. Az, hogy valakinek Isten megbocsát-e, kizárólag azon múlik, hogy az illető elfogadta-e Jézus személyes megváltójának.

4. De, ha Isten megbocsátott Neked, az arra kell hogy indítson, hogy Te is tudj megbocsátani másoknak.

Nemcsak ne állj bosszút, de teljes szívedből bocsáss meg.

Ha nem megy, kérheted azt is Imádságban Istentől, hogy tudj megbocsátani. Isten tudja, hogy ember vagy, és ha Hitre jutottál is, fokozatosan fejlődsz Hitedben, és teljesen tökéletes csak földi életed utolsó napjára leszel.

Kedves Kérdező!

Az Ószövetségben valóban számos helyen olvashatjuk, hogy Istené a bosszú. Ezeken a helyeken a héber נָקָם֙ (nāqām) kifejezés áll, melyet általában bosszúnak fordítanak. Azonban ennek a kifejezésnek az elsődleges értelme az igazságszolgáltatás.

Üdv. Péter

Isten azoknak bocsát meg, akik megtérnek.

Azaz elfogadják Jézust megváltójuknak.

Bosszút a többieken áll.

Az "enyém a bosszúállás" Igeversben az a lényeg, hogy, ha ellened valamit elkövetnek, Te tudj megbocsátani.