Régen a zsidók honnan szereztek kovászt, hogy Pészách után újra kovászolt kenyeret süssenek?
Régen nem lehetett bolti élesztőt venni és az emberek úgy sütöttek kenyeret, hogy az előző kenyér egy kis darabkáját megőrizték és azt használnák élesztőnek az új kenyérhez.
A zsidóknak a Pészách ünnepkor kovásztalan kenyeret, maceszt szabad csak enniük és el kell távolítani a háztartásból minden kovászt tartalmazó ételmaradékot, még morzsát is.
Amikor véget ért az ünnep, hogyan sütöttek újra kovászos kenyeret?
# 1
"Gondolom elvitték egy távoli helyre, ami nem tartozott a háztartáshoz."
Nem, meg kellett semmisíteni. Ha kereskedelmi mennyiségről volt szó, akkor nem kellett megsemmisíteni, de el kellett adni a nem zsidóknak. Még ha utána vissza is vették.
# 4
"Csináltak újat. A kovász nem más, mint liszt (búza és rozs leginkább)és víz elegye."
Ezt rosszul tudod. A vizes lisztpép az még nem kovász.
Akkor lesz kovász, ha az élesztőgombák megtelepednek és elkezdenek szaporodni benne. Ez a folyamat elindulhat spontán is, de nagyobb rá az esély, hogy nem fog beindulni és baktériumok telepednek meg helyette, akkor pedig megromlik (besavanyodik) a massza, és dobhatod ki.
Ezért kell már létező kovásszal vagy élesztővel beoltani, és elindítani a folyamatot a megfelelő hőmérsékleten tartva a masszát.
Könnyű.
Házi készítés.
Egyébként a ,pl. a rugelákh is cháméc és házilag könnyű elkészíteni.
Üdv!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!