Bibliai egyszerű, de fontos kérdések. Segitesz? (a kérdések lent)

1. Ezek a számok a könnyebb eligazodást segítik. A betű jelöli azt, hogy melyik könyvről van szó, pl. Jn - János Evangéliuma. Az első szám jelenti a fejezet számát, a vessző (vagy kettőspont) után pedig a mondat számát.

A Jn 1,1 tehát jelöli János Evangéliumának első fejezetének első mondatát: "Kezdetben volt az Ige...". Ha idázel valamit a Bibliából, illik a szám-betűkombinációval megadni a pontos igehely, hogy mit idéztél.

2. János ismerte a másik három Evangéliumot, ezért szándékosan ír olyan témákról, amik a másik háromból kimaradtak.

3. Nem lehet Ábrahám, Mózes és Illés között rangsort állítani, mindhárman fontosak, de más szempontból. Például Ábrahám biológiailag is ősatyja volt Jézusnak; Mózeshez kötődik az a Törvény, amelyet Jézus beteljesített; Illés pedig a prófétaságot valamint nem az írott törvényt, hanem a szóbeli hagyományt szimbolizálja (Illés az a próféta volt, aki maga nem írt semmit).

4. Az első keresztények a görög nyelvű Septuagintát használták, ez volt az Ószövetségük. Ezt Kr. előtt 200-300 évvel fordították le, és szerkesztették össze.

Eleinte az Ósz és az Úsz könyvei külön tekercseken voltak. Az első összefűzött pergamen-könyvek (kódexek) a 4. században jelentek meg, de sokáig még párhuzamosan élnek a papirusz-tekercsek is.

5. A fiktív történet szerint a katonák hanyagok voltak és elaludtak (különben sem értették, hogy mi a feladat lényege, miért ez a cécó) és így tudták a tanítványok ellopni a testet. Persze nem ez történt, ez csak a hivatalos propaganda lett volna. (Egyébként pedig őrségbe csak néhány katonát tesznek ki, Krisztusnak meg 12+72 kiválasztott tanítványa, és több ezer követője volt. Tehát akár még erőszakkal is elvihették volna, de ez sem történt meg.)

Szia!

1. A Bibliát úgy írták mint egy történet könyvet csak simán számok nélkül. A számozást utólag a XVI. század közepén végezték el.

2. János evangéliuma tudatos kiegészítő evangélium. Az első kettő nem. Lukács szintén ismerte az evangéliumokat.

3. Illés nagysága abban rejlik, hogy egyedül kellett szembeszállnia több száz hamis prófétával. Ő sem volt azonban közel sem hibátlan. A leírások nem titkolják el a gyengeségeit. Azonban nem sok emberről olvashatunk, akit Isten közvetlenül a földről ragadott el a mennybe anélkül, hogy halált lásson...

4. Az Újszövetségi könyvek kanonizációja már igen korán elkezdődött, maga Lukács hivatkozik erre az evangéliuma elején. Péter 2. levele 3:15-16 arról tanúskodik, hogy Pál leveleinek is volt már egyfajta gyűjteménye a gyülekezeteknél. A II-IV. századi egyházatyák is idéznek az újszövetségi iratokból "meg van írva" formulával...

Az első un. kánon a II. század közepéből való Marcioni "ellenkánon", ami bizonyítja, hogy a szent iratoknak valamiféle gyűjteménye már létezett a keresztény gyülekezetekben. Az un. Muratori kánonjegyzék isz. 170 körül keletkezett 22 újszövetségi iratot sorol fel a 27-ből. Régi szír és latin források 22 ill. 23 könyvet sorolnak fel a 27-ből. Az isz. 206-ból származó Codex Baroccio-ból csak Jelenések könyve hiányzik. Az isz. 340-ből Euszebiosz mindet felsorolja, de 6 könyvvel kapcsolatosan megjegyzi, hogy vitatják. A kánon végleges formája isz. 367-ben kiadott Athanasiusi levél alapján lett a mai.

5. Igen, féltek a néptől és az igazságtól...

Üdv. Péter

na lássuk sorrendben:

1: igen ez amolyan újkori divat, minden olyan szöveget amiből gyakran kell idézni 1 mondatot, illetve számos nyelven számos fordítása létezik, amiket esetleg össze kell vetni így meg szokás számozni, minden történelmi forrásnak ,szövegnek ,stb van ilyen fajta számozása(ami többnyire egységes)

2: ezt nehéz megállapítani, máté lehet, hogy hazsnálta a márk evangéliumot, de ez csak ilyen "lehet", lukács valószínűleg ismerte a mátét és a márkot, az evangélium célja világosan az, hogy egy nemzsidó közösségnek, átfogó, az eddigieknél bővebb beszámolót adjon, igényes görögséggel (márk evangéliumán pl nagyon látszik ,hogy egy görögül rosszul tudó zsidó írta), János pedig egész biztosan ismerte már az előzőeket (de legalább egyet) ez abból is látszik ,hogy ennek a célja már nem a beszámoló írás, hisz az már kész

3: nehéz megmondani hogy lehet e rangsorolni ezeket a prófétákat, talán nem is kell, annyi biztos, hogy egyike volt az igazán nagyformátumú embereknek.

4: az ószövetség először is nem csak a tóra, a tóra az első 5 könyv. Egy könyvbe, noss ha szőrszálhasogatólak vagyunk akkor csak igen későn, amikor már tudtak jó vékony lapokat nyomtatni :D Kicsit szabadabban értelmezve a kérdésed, a keresztényeknek igazából már adott volt a septuaginta(LXX) nevű görög ószövetség amit az újszövetség is idéz, és akkoriban a legtöbb zsidó azt hazsnálta, de mindenhol az volt a mérvadó szövegváltozat (a mai héber csak a 7. században rögzült, bár előtte is nagyon hasonló volt, a görög és a héber között 1-2 helyet kivéve nincs is tartalmi eltérés), ezt teljesen egy iratcsoportnak tekintették, de nyilván nem tartották egyben, inkáb egy "lista" volt, nekem van egy 1951-ben nyomtatott septuaginta-m, igaz el van látva mindenféle történészeti kommentárral, szövegkritikával és egyebekkel de még így is csak 2 vaskos kötetbe fért bele, és ez csak 65 éve volt :D Szóval ezt jó rég egy könyvbe foglalták abban az értelemben ,hogy ezek a kereszténység szent iratai de szó szoros értelmében egyetlen könyvbe fűzni nem volt konnyű (van ilyen múzeumokban, azok irdatlanul vastagok, és nagyon, és még így is pici betűvel vannak írva, technológia ugye ezt tette még akkoriban lehetővé)

5: a biblia úgy írja, hogy olyanok lettek mintha halottak lettek volna (de nem haltak meg) tehát eszméletüket veszítették, későb talán ők is keresztények lettek (több rómait is említ már a biblia is akik felismerték Jézus természtetét) de ezt igazából nem lehet tudni

1. A számok nem a szent íróktól származnak, azok később kerültek bele a szövegbe, amikor fejezetekre és versekre osztották a Bibliát. Az eredeti szöveg - sőt még a másolatok is - pont olyan volt, mint egy történeti könyv, nem volt megszakítás, hanem folyamatosan ment a szöveg. Lásd például ez az Ésaiás könyve másolatot (Kr.e. 2. századból) itt: [link]

2. János egészen biztosan ismerte a másik három evangéliumot, hiszen ő írt legutoljára. Lukács pedig nem hiszem, hogy evangéliumokra, inkább korabeli forrásokra hivatkozhat. Talán a többi evangélium írója is ismerte a többi szerzőt, na persze nem biztos, hiszen Márk evangélista 72-ben meghalt. Forrás itt: [link] Ami azt jelenti, hogy ha a János evangélium keletkezését a 90-es évekre toljuk ki, amint azt egyesek teszik, akkor Márk egészen biztosan nem olvashatta azt, amit János írt.

3. Illés nagy próféta volt, hiszen amikor Izrael bálványimádásba süllyedt az i.e. 9. században, ő volt az, aki kiállt a nép elé, és választásra szólította fel (1Kir 18,21). Nem tudom, hogy a zsidók egészen pontosan hogy vélekednek erről a kérdésről, viszont azt gondolom, hogy nem tekintik nagyobbnak sem Mózesnél, sem Ábrahámnál, bár ez utóbbi ember nem volt klasszikus értelemben próféta.

4. A kánont a 4. században zárták le véglegesen, onnantól fogva már nem tettek hozzá semmit, lásd itt a római zsinatról szóló dokumentumot: [link]

5. Azt, hogy a tanítványok ellopták a Krisztus holttestét, csak a zsidók (azon belül ha jól emlékszem a farizeusok) találták ki, az nem igaz.