Ha Isten mindenkinek megbocsát, akkor hogy lehet pokol?

@laszlo.antal

"Egyszerüen nincs pokol.....mivel maga a pokol tantétel összeegyeztethetettlen Isten szeretetével.....még mi emberek sem lennénk képesek rá hogy valakit tüzzel gyötörjönk....."

Ajaj László baj van veled mert nem ismered a történelmet, és nemcsak a történelmet hanem annyira be vagy zárkózva az őrtoronyba, hogy még a közelmúltat sem.

-a gugle a barátod nézz csak utána egy kicsit, hogy mire képes az ember és megfogsz lepődni.

"akkor mennyire igaz ez Istenről akitől kaptuk a szeretetünket. „Isten szeretet"

(1Ján 4:8). Tehát nem úgy fogalmaz, hogy a szeretet az egyik a sok rendkívüli tulajdonsága közül, hanem úgy, hogy ő maga a szeretet. Ez a legkiemelkedőbb tulajdonsága. Nem pusztán van benne szeretet, hanem ő a szeretet megtestesítője. Nos elképzelhetetlen egy ilyen isten képes legyen arra amit a pokoltüz tanítása mond."

Itt már megint Istent okolod olyasvalamiért amit Ő nem tesz ideje lenne felébredned mert nagy bajban vagy!

Igen igazad van!-Isten szeretet de Ő mást is mond magáról;

(Zsolt 119:137)

"Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos."

"Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, és azt a nagy paráznát, a mely a földet megrontotta az ő paráznaságával, elítélte, és megbosszúlta az ő szolgáinak vérét annak kezén.

És másodszor is mondának: Aleluja! és: Annak füstje felmegy örökkön örökké.

És leborula a huszonnégy Vén és a négy lelkes állat, és imádá az Istent, a ki a királyiszékben ül vala, mondván: Ámen! Aleluja!

És a királyiszéktől szózat jöve ki, a mely ezt mondja vala: Dícsérjétek a mi Istenünket mindnyájan ő szolgái, a kik félitek őt, kicsinyek és nagyok!"

(Jel.19:2-5)

László gondold át mégegyszer amit írtál mert egy nap felelni fogsz minden egyes olyan szavadért amivel Istent vádoltad meg és ítéletét vontad kétségbe.

És a legnagyobb baj nem az, hogy te magad mit hiszel hanem az, hogy másokat is elhitetsz és magad után rántasz az ítéletbe.

"Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.

Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?"

(Róm.3:5-6)

Látod pontosan erről beszélek!-te magad ítéled el saját magad mikor ezt teszed;- fogd már fel végre, hogy Isten ítéletét vonod kétségbe azzal amit teszel!

Sehogy. A poklot létező valós helynek tekinteni ostoba mitológia. A Szentírások két dolgot tartalmaznak 1. az isteni üzenetet (kerügmát ami a sorok között a szavak mögött van) és 2. az emberi szentíró által hozzátett nem isteni szöveget (mitológiát, butaságot).

Isten végtelenül szereti az összes gyermekét, nem bántana senkit. Az más kérdés, hogy a bűneink elválasztanak minket Istentől és ezt az elválasztottságot bizony érezhetjük pokolnak.

Ferenc pápa, aki a katolikus dogmatika szerint hit és erkölcs dolgában tévedhetetlen (mindenkori álláspontja tehát a mindenkori hivatalos katolikus álláspont), a következőképen tanított erről:

„Isten nem egy bíró, hanem egy barát, aki szereti az emberiséget.

Isten nem arra törekszik, hogy megítéljen embereket, hanem, hogy támogatásáról, öleléséről biztosítson mindenkit. Ádám és Éva meséjében a pokol, mint valódi helyszín, egy eszközként jelenik meg. A pokol azonban egy metafora a magára maradt, elszigetelt lelkekre vonatkozóan, amelyek végül, mint minden más lélek, találkozni fognak Isten végtelen szeretetével."

A mindenkori pápa hit és erkölcsbeli álláspontja a katolikus egyház aktuális dogmája. Ez határozza meg, hogy az összes többi tantételt és szentírást hogyan kell értelmezni és főként, hogyan kell az életben alkalmazni. A pápa az egyház legfőbb tanítója.

"A pápa, amikor ex cathedra szól, azaz az összes keresztény legfőbb pásztoraként és tanítójaként legfőbb apostoli hatalmával hit és erkölcs területén egy tanítást úgy határoz meg, hogy azt az egyetemes Egyháznak el kell fogadnia, a Péternek ígért isteni segítség által azzal a tévedhetetlenséggel bír, mellyel az isteni Megváltó Egyházát a hit és erkölcs dolgában ellátni akarta. Ezért a római pápa ex cathedra meghatározásai önmaguktól és nem az Egyház beleegyezéséből fakadóan megváltoztathatatlanok.”

Ha a szentírások szövegét nem a Szentlélek által sugalmazottan, szimbolikusan értelmezzük, nem az isteni üzenetet keressük, hanem ostoba módon szó szerint a tökéletlen emberi szavakat a mitológiát imádjuk, akkor súlyosan gonosz vagy nagyon buta dolgokra jutunk. Ezt teszik a műveletlen, frusztrált és agresszív iszlamista terroristák is.

Csak néhány példa a Bibliából, illusztráció gyanánt:

Gyermekgyilkosságra való felbújtás a protestáns bibliában:

Zsolt. 137:8-9

Babilon leánya, te pusztulóra vált! Áldott legyen a ki megfizet néked gonoszságodért, a melylyel te fizettél nékünk!

Áldott legyen, a ki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!

Könyörtelen tömeggyilkosságra való felbújtás:

1 Sám. 15,18

És elkülde az Úr téged az úton, és azt mondá: Menj el, és pusztítsd el az Amálekitákat, kik vétkezének; és hadakozzál ellenök, míg megsemmisíted őket.

Gyújtogatásra, terrorcselekményre való felbújtás:

Józs. 8,8

És ha majd beveszitek a várost, gyújtsátok fel a várost tűzzel. Az Úrnak szava szerint cselekedjetek, vigyázzatok, megparancsoltam néktek!

Rablásra való felgyújtás:

Józs. 8,2

Úgy cselekedjél Aival és az ő királyával, a mint cselekedtél Jérikhóval és az ő királyával; de zsákmányolni valóját és barmait magatoknak zsákmányolhatjátok! Vess lest a városnak, annak háta megett!

Tömeggyilkosságok dicsőítése:

Józs. 8,25

Mindazok pedig, a kik e napon elhullottak, férfiak és asszonyok együtt, tizenkét ezeren valának; Ainak minden embere.

5 Móz. 2,34

És elfoglaltuk minden ő városát abban az időben, és fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit.

Keresztények szerinti női egyenjogúság:

1 Tim. 2,11-12

Az asszony csendességben tanuljon teljes engedelmességgel.

A tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak, sem hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendességben.

Összefoglalva:

A pokol természetesen metafora és a bűnös ember lelki állapotára utal. A bűn az ami elválaszt minket istentől és a büntetés maga az elválasztottság, amit nem Isten mér ránk, hanem mi mérünk magunkra.

1 Ján. 4:7-8

Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, a ki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent.

A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.