Van-e olyan történet a Bibliában, ami nem is valós történet, hanem valaki kitalálta?

nos ha azt gondolod hogy az egész bolygót beterítette egy áradat, és egy 900 éves fószer valami ladikba beterelte az összes állatot...akkor odaát komoly bajok vannak...

és ez csak egy...

Mar bocsanat, de nagyon hulyenek kell lennie, hogy az ember a bibliai torteneketek szo szerint ertelmezze es azt gondolja, hogy tenyleg ugy volt...

LEHET par tortenetnek valosag alapja, de ha van is, akkor is garantaltan ki van szinezve a tobbsege e a biblia nagy reszet tudomanyosan cafoltak mar.

persze van csomó, ha teljesen hiszünk is a bibliának vannak benne történetek amikről ugye olvashatod is hogy fiktívek, pl Jézus mond többféle "példázatot" tehát tanmesét, ez ugye teljesen ki van mondva hogy fikció, Jézus találta ki ezeket

másrészt viszont sok teljesen profán történelmi beszámolót találsz semmi rendkívüli dolog nem történik, nevek, számok, intézkedések, stb mint a legunalmasabb töritankönyv, itt ugye semmi olyan nincs is amit fiktívnak lehetne tekinteni, persze egyes ateisták szeretnek itt is belekötni ,hogy pl mikor olyat ír, hogy "100fős sereg" akkor biztos, hogy kerek 100-an voltak? Ez ugye nyilvánvalóan a szándékos szőrszálhasogatás, ahogy ma is az ókorban is úgy értették az ilyesmit ,hogy mintegy 100 fő

Üdv Kérdező

A modern bibliatudományban megtalálható az a vélemény, szerint vannak kitalált történetek a Szentírásban.

Például a katolikus Jeromos kommentár arról ír, hogy több tudós szerint Ruth könyve kitalált történet. A részleteket lásd itt:

[link]

Hozzá kell azonban ehhez tenni azt, hogy ezen nem kell megbotránkozni. Éppenséggel az a helytelen, hogy ha a Szentírást teljes mértékben történelemkönyvként kezeljük - amint azt a tudománnyal szembehelyezkedő fundamentalizmus hirdeti. Isten ugyanis szólhat hozzánk egy novellán keresztül is. Jézus példázatai sem történelmi események voltak, hanem olyan tanító jellegű példázatok, amikben az isteni igazság titkait fejtette ki.

A kitalált történetek pedig nem feltétlenül mindig minősülnek "mesének". Jónás könyve esetében például maga Jónás próféta a Királyok könyve alapján egy történelmi személy volt, csupán később egy tanító jellegű történetet írtak köré, és így Jónáson keresztül akartak átadni egy üzenetet. Ilyen értelemben Jónás maga történelmi, és szimbolikus alak egyaránt (mint például Jezábel is, aki az Újszövetségben már szimbolikus alakként jelenik meg előttünk). Nyilván nincs kizárva, hogy a történet valóban is megtörtént, de egyelőre úgy tűnik, hogy elsődlegesen irodalmi alkotásról van szó.

Kellemes húsvétot,

Dante

Amit a Biblia tényként közöl, az meg is történt. De a példázatok a képes beszéd nyelvét használják. Például a fák soha nem mentek el királyt választani, noha ez is szerepel a Bibliában, ez azonban nem elbeszélés, hanem egyértelműen példázat. Az azonban, hogy meghalt a gazdag ember és a Pokolban felemelte a szemeit kínokban lévén, nem képes beszéd, bár lehet, hogy maga a személy kitalált, de az is lehet, hogy nem. Nincs jelentősége. Mi is mondunk úgy el történetet, hogy az alanyt így vezetjük be: "nevezzük mondjuk Józsinak". Itt a személyazonosságot nem fedjük fel, de a történetünk igaz.

Amúgy a felvetésedre azt tudom mondani, hogy az csupán feltételezés, hogy a szivárványt okozó fizikai törvények az Özönvíz előtt is fennálltak, de egy hívőt nem kötnek egy materialista ember korlátai.

"Amit a Biblia tényként közöl, az meg is történt."

itt azért tedd hozzá, hogy számodra. :-)

Az irodalmi alkotásokban sok minden tényként van közölve, mégsem történt meg minden. Azt, hogy valami tény-e vagy sem, mindig a műfaj határozza meg, efelől a Biblia sem kivétel.

Asperrimus-nak:

"A Biblia műfaja a kijelentés, ennek van alávetve minden, amit tartalmaz."

Ez egy szép, vallásos vélemény, viszont szakmai körökben inkább ne hangoztad, mert finoman szólva is értelmetlen, amit most írtál. A Biblia maga egy könyvtár, amibe különböző korokban keletkezett ókori könyveket gyűjtöttek össze. Ezeket a könyveket azonban különböző műfajokban írták, olyanokban is, amik ma már kihaltak.

"Azonban a történeti leírások nem allegorikusak, erre nem találsz bizonyítékot a Bibliában."

-->Történelmi leírás az, ami azt mutatja, hogy történelem. A Bibliában azonban nem egy olyan könyv van, amely egy alapos irodalmi elemzés után azt mutatja, hogy ott alapvetően egy novellisztikus szerkezetű könyvvel, van dolgunk, ami kizárja azt, hogy történelem legyen. A fordításokból ez nem mindig látszik, de az eredeti szövegben észre lehet venni például a tipikus bölcsességirodalmi jellegzetességeket, amelyek kétségessé teszik, hogy történetírásról van szó.

"Ami pedig a Biblián kívül van, az nem hiteles a Bibliával kapcsolatban."

Csakhogy erre a hiszékenységen kívül semmiféle bizonyítékot nem tudsz felhozni. Ha feltételezzük, hogy egy könyvet egy olyan szerző írt, aki abban a történelmi korszakban élt, amiben a könyvéről ír, akkor elvárható, hogy mint kortárs hitelesen számoljon be a korabeli eseményekről. Ez azonban nem így van, gyakran ellenőrizhetetlen, zavaros dolgokat olvasunk, amit sehogy sem lehet összeegyeztetni a korabeli történelemmel.

A zsidók már régen észrevették, hogy kilóg a lóláb, éppen ezért a héber kánont is úgy alkották meg, hogy a tekintélyes könyveiket elválasztották attól, ami - bár kétségkívül sugalmazott, de - nem egyenértékű a korábbiakkal. A ketubimba éppen ezért azokat a könyveket pakolták, amik vagy késői keletkezésűek, vagy novellisztikus szerkezetűek.

Még valami:

Nem a véleményed akarom megváltoztatni, csak azt kértem, hogy tedd oda az írásod mellé, hogy számodra. Amit te ugyanis mondasz, azzal kapcsolatban van ellenvélemény is.