A teológiában mit jelent a "lényeg/szubsztancia" kifejezés?

A teológiai meghatározást itt olvashatod:

[link]

Ezzel rokon kifejezés a teológiában a "természet":

[link]

A "lényeg/szubsztancia" igazából egy filozófiai kifejezés, amelyet felhasználtak egy teológiai igazság megfogalmazásához.

A lényeg, ami a dolgot azzá teszi ami maga. Például a szék lényege, hogy egy ülőalkalmatosság. Persze sokféle szék van: az egyik fehér a másik barna, vagyis a "járulékuk/accidensük" más és más, de a "lényegük/szubsztanciájuk" azonos. Vagyis a székek egylényegűek, de nem teljesen azonosak.

A Szentháromság tanában a Fiú egylényegű az Atyával vagyis maga is valóságos Isten, de mégsem teljesen azonos vele, hiszen a személyében és a származásában különbözik.

"Például a szék lényege, hogy egy ülőalkalmatosság. Persze sokféle szék van: az egyik fehér a másik barna, vagyis a "járulékuk/accidensük" más és más, de a "lényegük/szubsztanciájuk" azonos. Vagyis a székek egylényegűek, de nem teljesen azonosak. "

És mi a helyzet a szövőszékkel, az ítélőszékkel, az árnyékszékkel, a villamosszékkel? Ezek még csak nem is egylényegűek az általános értelemben vett ülőalkalmatosságokkal.

A leveli béka és a varangyos béka is béka, vagyis egylényegűek a békaságban. De persze a levelibéka a leveli békával egylényegű ha a leveli békaság lényegét kutatjuk.

A Fiú egylényegű az Atyával az istenségben, de természetesen nem egylényegű az atyaistenségben. A lényeg vagy szubsztancia az, ami által a különböző dolgok egy fogalom alá hozhatók.

Fontos:

gyakran egy szót különböző értelemben is felhasználtak, különböző filozofiai iskolák, annak idején épp ezért volt olyan nehét a teologiai vitákat is lefolytatni, csak későb a skolasztikus teologia hozta be a definiciokat, amiknek nagy szerepe volt a tudományos fejlődés felgyorsulásában is

ezt azért kell kiemelni mert ha pl úgy gondoljuk ,hogy van X és Y valaki akik ugyan különböző valakik ,de mind a ketten emberek ,tehát egylényegűek mert emberek, de végső soron mégis 2 emberről beszélünk, az teljesen belefér az aristotelési iskolába, viszont a szentháromságtan nagyon durva félreértéséhez vezethet, sőt teljesen ellenkező nézetet kaphatunk a tévedés folytán

a szentháromságtan esetében inkáb úgy értelmezhető a "lényeg", hogy ugye "három személy egy lényegben" mondjuk adott egy dobókocka, az "hat számlap egy kockán" tehát !nem! több dobókockáról van szó csupán egy dobókockáról, ennek van 6 számlapja, viszont mind a 6 számlap mögött ott találjuk a kocka teljes lényegét, hiszen akármelyik irányból is nézzük a számlap mögött ott van a kocka ami ugyan olyan paraméterekkel rendelkezik mint bármely más számlap irányából vizsgálva, ha az 1-es számlapra nézek, akkor is ugyan azt a kockát látom mintha a 6-osra, vagy bármely másra, viszont az 1-es számlap nem azonos a 6-ossal, nem keverednek össze, nem csak egy rokonértelmű szó stb