Reformátusoknak mi a szent könyvük? Mi a fő elvük? Hol alapították?

Néhány kiegészítést tennék:

Kálvin tanulmányainak idején Franciaországban került kapcsolatba a protestáns tanításokkal. Majd 1534-ben, hogy a vallási üldözés elől meneküljön, elhagyta Párizst és a svájci Bázelben telepedett le. A protestantizmus védelmében kiadta Institutio Christianae Religionis című munkáját, amelyben összefoglalta a korai egyházatyák és a középkori teológusok eszméit, valamint Luther és Zwingli tanításait. Ez a mű lett a későbbiek során Európában és Amerikában alapított valamennyi református egyház tantételeinek alapja.

Az Institutio-ban Kálvin kifejtette a maga teológiáját is. Számára Isten az abszolút Szuverén, akinek akarata mindent meghatároz és mindenen uralkodik. Ezzel szemben a bukott ember bűnös és teljességgel érdemtelen. A megmentés ezért nem az ember jó cselekedeteitől függ, hanem Istentől — ezzel magyarázható Kálvin tantétele az eleve elrendelésről, amivel kapcsolatban ezt írta:

„Azt mondjuk tehát: Isten örök és megváltoztathatatlan szándéka egyszer s mindenkorra meghatározta egyrészt azt, kit részesít megmentésben, másrészt azt, kit ítél pusztulásra. Határozottan állítjuk, hogy ez a szándék a kiválasztottakat illetően csakis az Ő irgalmán és könyörületességén alapul; az emberi érdemektől teljesen független. Azok előtt azonban, akiket Ő kárhozatra szánt, az élet kapuja zárva van Isten igazságos és kétségbevonhatatlan, ám felfoghatatlan ítélete által.”

Valójában, bár a Biblia beszél "eleve elrendeltekről", de mint osztályról, csoportról, nem pedig személyes, végzetszerű sorsokról! A szabad akarat a lényeg.

Nemsokkal az Institutio megjelenése után egy szintén franciaországi reformátor, William Farel rábeszélte Kálvint, hogy telepedjen le Genfben. Együtt dolgoztak a kálvinizmus megvalósításán. Céljuk az volt, hogy Genfet Isten városává alakítsák, olyan teokráciává vagy isteni uralommá, amely egyesíti magában az egyház és az állam feladatait. Szigorú előírásokat vezettek be mindenre, a vallási oktatástól és a templomi istentisztelettől kezdve egészen a közerkölcsökig, sőt még a közegészségügy és a tűzvédelem területén is; a szabályok figyelmen kívül hagyása büntetést vont maga után. Egy történelmi beszámolóból megtudhatjuk, hogy „egy fodrászt például két napra bebörtönöztek, amiért illetlennek tartott frizurát készített egy menyasszonynak; ugyanígy járt az anya és a két barátnő is, akik segítettek a fodrásznak. A városi képviselőtestület a táncolást és a kártyázást is büntette”. Keményen eljártak mindazokkal szemben, akik ellentmondtak Kálvin teológiájának. A leghírhedtebb eset a spanyol Miguel Serveto (Szervét Mihály) megégetése volt. (A háromság tagadása miatt, amiben Szervétnek volt igaza)

Kálvin egészen 1564-ben bekövetkezett haláláig képviselte református hitvallását Genfben, és a református egyház szilárdan megalapozottá vált. A másutt üldözött protestáns reformátorok Genfbe sereglettek, megismerkedtek Kálvin eszméivel, majd saját hazájukban is elindították a reformmozgalmakat. A kálvinizmus hamarosan Franciaországra is kiterjedt, ahol a katolikusok kegyetlenül üldözték a hugenottákat (így nevezték a francia kálvinista protestánsokat). Hollandiában a kálvinisták közreműködtek a holland református egyház megalapításában. Skóciában az egykori katolikus pap, a lelkes John Knox vezetése alatt megalakult a skóciai presbiteriánus egyház, amely a kálvinista irányvonalat követte. A kálvinizmus az angliai reformációban is szerepet játszott, és onnan került át a puritánokkal Észak-Amerikába. Elmondható tehát, hogy bár Luther hozta mozgásba a protestáns reformációt, Kálvin lényegesen nagyobb hatást gyakorolt annak fejlődésére.

Ezért érdemes utána nézni mindennek, mert sok mai református sem tudja, mi is az, amit gyakorol, ha gyakorol.

Csaknem valamennyi protestáns egyház ragaszkodik három hitvalláshoz: a Niceai, az Athanasziosz-féle és az Apostoli hitvalláshoz; ezek olyan tantételeket jelentenek ki, mint például a háromságról, a halhatatlan lélekről és a pokoltűzről szóló tanítások — azaz a katolicizmus évszázados tantételeit. Ezek a nem Írás szerinti tanítások hamis képet adtak Istenről és az ő szándékáról. Ahelyett, hogy segített volna az igaz Isten keresésében, az a számos szekta és felekezet, amely a protestáns reformáció szabad szellemének eredményeképpen létrejött, különböző irányokba terelte az embereket. A különbözőség és a zűrzavar sokakat arra késztetett, hogy kétségbe vonják még Isten létezését is. És mi lett mindennek az eredménye? A XIX. században elindult az ateizmus és az agnoszticizmus hulláma.

Tehát, a mai durván materialista világunk, nem (csak) azért vált ilyen szélsőségesen anyagiassá, és veszélyessé, mert beköszöntött "a tudomány korszaka", hanem mert kiváló táptalajt adott az ún. keresztény világ zürzavara. A tudománnyal önmagában semmi baj nincs.

Fő elv: üdvözülés egyedül csak hit által.

Alapítás: Istennek egy gyülekezete van, amibe mindenhonnan elhív embereket, ezért az egyház alapítása már Ábrahám vagy Noé idejében megtörtént. A reformátorok a bibliai alapokhoz szerettek volna visszatérni, nem akartak új felekezetet alapítani.