Mit jelent az, hogy valami/valaki szellemi lény?

Szia

Isten az 1Mózes 6:3-ban magáról szólva használja a „szellemem” (rú·chíʹ) szót, amely azt is jelentheti, hogy ’én, a Szellem’, ahogy a „lelkem” (naf·síʹ) szó is jelentheti azt, hogy ’én, a személy’, vagyis az ’én személyem’ (Ézs 1:14; lásd: LÉLEK: Isten lelke). Ezzel azt, hogy ő égi, szellemi lény, szembeállítja azzal, hogy az ember földi, hús-vér lény.

lemaradt:

ilyen "teste van tehát Istennek, az angyaloknak, és persze Sátánnak és a démonainak is. Ők látnak minket, mi viszont nem láthatjuk őket, mert felsőbbrendübbek az embereknél

még azt is írja róluk a Biblia, hogy éreznek, látnak, tevékenykednek, és tudnak rossz, és jó döntéseket hozni. Tudnak örülni is.

Azt, hogy milyen a "szellemi test", mi emberek nem nagyon tudjuk elképzelni, bár a Biblia írja, hogyan néznek ki.

Szellemi.

Minek írtad ki ezt a kérdést? Te abban hiszel hogy a véletlen generálta az érzéseidet és a véletlen tök véletlenül létrehozott egy olyan bonyolult szervet, mint az agy. Én meg abban, hogy nincs véletlen és képes úgy megsebesülni a lelkem, a szellemem, hogy fizikai sérülés nélkül üvöltök a fájdalomtól.

Nekem jó kapcsolatban lenni a teremtővel, te pedig azt hiszed, hogy jól elvagy a véletlen elméleteddel.

jajj a szándékos értetlenség, szinte már hiányzott...

az anyagi dolgokat pl mérleggel és vonalzóval tudod megmérni, a szellemieket pedig thométerrel

kellően materialista paradigmán belül volt a válasz?

Kedves Ozmium42! Nagyjából ismerve az álláspontodat kétségeim vannak afelől, hogy ez komoly kérdés, de azért válaszolok. A keresztény hit alfája és ómegája ebben a világban a Biblia. Azaz bármit is jelentsen a "szellem" vagy "szellemi" kifejezés, azt a Biblia alapján határozza meg egy keresztény ember, nem pedig a benyomásai, és prekoncepciói alapján. Hogy nehogy terminológiai félreértés legyen közöttünk, tisztázzuk, hogy mit nevezünk szellemnek és mit léleknek. Szellemnek a héberül "ruachnak", görögül "pneumának" nevezett fogalmat értjük, léleknek pedig a héberül "nefesnek", görögül pedig "pszükhének" nevezett fogalmat. Ez nem egyértelmű a magyar Bibliafordításokban, ugyanis általában a lélek szót használja mindkét fogalomra, máshol a "pszükhikosz" kifejezést érzékinek, de még testinek is fordítja. A Biblia határozottan szembeállítja a "pneumatikosz" azaz "szellemi", illetve a "pszükhikosz", azaz "lelki" fogalmakat. Ennek ellenére sok keresztény meg sem különbözteti a kettőt, hanem a hagyományos értelmezést követi a Biblia helyett. Gondolom ez számodra nagyjából irreleváns.

Anélkül, hogy nagyon mélyen belemennék a témába, a Pál apostol által mondottakra hivatkozom. Bocsi, szerettem volna elkerülni, hogy hosszan idézzek a Bibliából, de egyértelműen erről a témáról beszél, és fontos a szövegösszefüggés is.

"Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké. És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké. Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve. Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben. Elvettetik érzéki(pszükhikosz, azaz lelki) test, feltámasztatik lelki(pneumatikosz, azaz szellemi) test. Van érzéki(pszükhikosz, azaz lelki) test, és van lelki(pneumatikosz, azaz szellemi) test is. Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké(pszükhé, azaz lélek); az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé(pneuma, azaz szellem). De nem a lelki(pneumatikosz, azaz szellemi) az első, hanem az érzéki(pszükhikosz, azaz lelki), azután a lelki. Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való. Amilyen ama földi, olyanok a földiek is; és amilyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is. És amiképpen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is." (1Kor 15,39-49)

Ezek szerint van földi test és van mennyei test is, de a kettőnek más a természete. A szövegből kiderül, hogy a földi test a lelki, azaz pszichikai test, a mennyei test pedig a pneumatikus, azaz szellemi test. Az is kiderül, hogy amilyen volt Ádám földi teste, olyan a mi földi testünk is. De az Úr, azaz a feltámadott Jézus Krisztus a Mennyből való, és amilyen az Ő mennyei teste, olyan a mennyei embereké is. És ugyanúgy, ahogyan hordtuk a földi test alakját itt és most, a feltámadás után hordani fogjuk a mennyei test alakját. Az előzőek szerint jelenleg pszichikai testünk van, de a feltámadás után szellemi testünk lesz. Milyen a szellemi test?

Ez szintén kiderül a Bibliából. Amikor Jézus Krisztus feltámadt a halálból, csak azok láthatták, akiknek meg akarta mutatni magát. Ők is csak annyi ideig látták, amíg Jézus akarta. Ez azt jelenti, hogy a szellemi test alapjáraton láthatatlan, de láthatóvá tud válni, és ennek a mozgatója az adott szellemi test gazdájának az akarata. Közvetlenül nem tartozik ide, de a szellemi lényeket is törvények kötik, így az akaratán kívül a jogszerűség is meghatározza, hogy adott esetben megmutathatja-e magát, vagy nem, de ez messzire vezetne. Ezen kívül Jézus be tudott menni a bezárt ajtón, azaz számára nincsenek fizikai korlátok. Hasonló dolgokért sokan gondolják a szellemi létet egy anyagtalan lebegésnek, egy ködfoszlánynak, homályos benyomásnak. Ez azonban nem illik bele abba, hogy noha Jézus el tudott tűnni, és láthatóvá tudott válni, ha akart, át tudott hatolni a falakon, zárt ajtókon, mégis kiemelik a feltámadása szemtanúi, hogy együtt ettek és ittak Jézussal a feltámadása után, ráadásul Jézus megengedte nekik, hogy meggyőződjenek arról, hogy nem csupán látomás, kísértet, vagy szellem, mert a szellemnek önmagában nincs húsa és csontja, de Jézusnak van. Amikor a tanítványok megtapogatták, akkor kiderült, hogy Jézus teste nagyon is kézzel fogható, tapintható test, de ezt is az akarata vezérli, különben fennakadt volna a bezárt ajtón. Mindezt összegezve, a szellemi test nem anyagtalan test, de nem földi anyagból van, hanem szellemi anyagból, ami nem kevesebb az általunk ismertnél, hanem több. Például erről a testről azt mondja a Biblia, hogy romlandó, halandó, gyalázatos. A mennyei testről azt mondja, hogy romolhatatlan, halhatatlan, dicsőséges. Azt is mondja, hogy ahogyan hordtuk ennek a romlandó, halandó és dicstelen testnek az ábrázatát, ugyanúgy hordani fogjuk a romolhatatlan, halhatatlan és dicsőséges testnek az ábrázatát is. Ebből azonban kimaradnak azok, akik nem fogadják el Jézus Krisztus személyét, mint az ő Megváltójukat, nem utolsó sorban a testük Megváltóját is.

Máté evangéliuma beszámol arról, hogy Jézus feltámadásával egy időben számos ószövetségi szentnek is feltámadt a teste. De ők sem ugyanabban az állapotban támadtak fel, ahogyan korábban éltek. Azt mondja a Biblia, hogy sokaknak megjelentek. Azaz az ő testük is ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezett, mint Jézusé: ha akarták, megmutatták magukat, ha nem, nem. Ezt jelenti az, hogy valaki szellemi lény.

Amúgy, ha már szóba hozták, a démonoknak nincs szellemi testük sem, éppen ezért mennek bele emberekbe, vagy jobb híján állatokba, ahogy a Biblia beszámol róla. Ha lenne testük, hogyan férhetnének el egyetlen emberben hat-nyolcezren. A légió nagyjából ennyi katonából állt, és a gadarénusból beszélő démon úgy mutatkozott be, hogy Légió a nevem, mert sokan vagyunk. Az anyagon gond nélkül áthatolnak a szellemi testtel rendelkező lények, de egymáson nem tudnak. Az angyaloknak, mind a mennyei angyaloknak, mind pedig a gonosz angyaloknak van testük, egyedül a démonoknak nincs, feltehetőleg Isten ítélete következtében lettek attól megfosztva. De ez nem tartozik közvetlenül a témához.