Az Exodusra van tudományos bizonyíték?

Persze!

Lehet kapni könyvesboltokban Exodus című könyvet,Leon Uris írta :D

Nincsen, hacsak a Tórát (megfelelő szövegkritika tükrében) nem tekinted tudományos bizonyítéknak.

De párhuzamos források nincsenek, egyiptomi írások egyetlen egy helyen említik Izraelt, annak kapcsán, hogy Egyiptom háborúzott Kánaán területén.

Viszont az Ószövetségben azért kimutatható nem kevés egyiptomi hatás, ami azért mégiscsak a hosszabb együttélésre utal.

igen, sok bibliakritikus azzal vádolja a kereszténységet (meg elvben a judaizmust is, csak félnek hogy lenácizzák őket) hogy az ószövetségi törvények egyiptomi törvények részben (étkezési szokásokat tekintve valóban vannak egyértelmű egyezések), sőt a kevésbé tudományos "kritikusok" szerint eleve az egész az egyiptomi vallás alapján áll

itt azért van nehéz dolgod ha kifejezetten az ateista blogokat olvasod mert feordul az ok és okozat, tehát eleve el van döntve, hogy a biblia téved, ezért egyes "kritikák" azt igyekeznek "bizonyítani" hogy a zsidók sosem voltak egyiptomban mások meg azt, hogy csak az egyiptomi vallást gondoltál tovább mikor kimentek onnan

kicsit olyan ez mint az antiszemitizmus, egyszer za a baj, hogy mindenhol ott vannak, máskor, hogy elzárkóznak a külvilágtól, és még rengeteg ilyet lehetne sorolni

sok ateista is hasonlóan gondolkodik, mindegy mivel de igazolni kell a gyűlöletet

ha értelmes ateista(tehát ateista de a tudományossághoz ragaszkodó) könyvet akarsz olvasni erről akkor első körben Paul Johnson A Zsidók történetét javaslom, ha jobban érdekel és nem riaszt meg, hogy egy könyvben kicsit "szakmaibb" módon írnak a történészek akkor menj el az ELTE bölcsészkarának a jegyzetboltjába, mond el mit keresel, és fognak tudni bőségesen ajánlani

az Exodus eseményei körülbelül 3500 évvel ezelőtt történtek, mégis meglepően sok régészeti és egyéb külső bizonyíték tanúskodik a beszámoló pontosságáról. Az Exodus pontosan idéz egyiptomi neveket, és az említett rangok is megegyeznek az egyiptomi felírásokkal. A régészet kimutatja: az egyiptomiaknál szokás volt engedélyt adni a külföldieknek arra, hogy Egyiptomban lakjanak, de elkülönítve tartották őket maguktól. A Nílus vizét szokták fürdésre használni, ami arra emlékeztet minket, hogy a fáraó lánya ott fürdött. Találtak részben szalmával vagy szalma nélkül készített téglákat. Egyiptom fénykorában a mágusok is kiemelkedő helyet töltöttek be

Emlékművek mutatják, hogy a fáraók személyesen vezették kocsijukat a csatába, és az Exodus arra mutat, hogy a Mózes idejében élt fáraó is ezt a szokást követte. De milyen nagy lett az ő megaláztatása! Azonban mivel magyarázható az, hogy a régi egyiptomi feljegyzések nem utalnak az izraeliták egyiptomi tartózkodására vagy arra a szerencsétlenségre, amely Egyiptomot érte? A régészet kimutatja: az egyiptomi uralomra kerülő új dinasztia azzal kezdte működését, hogy minden nem hízelgő dolgot törölt az előző feljegyzésből. Sohasem örökítették meg a megalázó vereségeket. Az Egyiptom isteneire, mint például a Nílus istenére, a békaistenre és a napistenre mért csapások, amelyek megfosztották tekintélyüktől ezeket a hamis isteneket és bebizonyították, hogy Jehova a Legfelsőbb, bizonyára nem voltak megfelelő történelmi adalékok ahhoz, hogy bekerüljenek e büszke nemzet évkönyveibe

Mózes az alatt a negyven év alatt, amíg Jetrónál pásztorként szolgált, alaposan megismerkedett a vidék életkörülményeivel, víz- és táplálékhelyeivel. Ez is alkalmassá tette őt arra, hogy a kivonulást vezesse. A kivonulás útvonalát ma már nem lehet pontosan nyomon követni, mivel a beszámolóban említett különböző színhelyeket helyileg nem lehet meghatározni. Márát, a Sínai-félszigeten levő korai táborhelyek egyikét azonban általában ’Ein Hawwara-val azonosítják, ami a modern Szueztől körülbelül 80 km-re dél-délkeletre van. Élimet, a második táborhelyet a hagyomány szerint Szueztől körülbelül 88 km-re dél-délkeletre eső Wadi Gharandellel azonosítják. Érdekes, hogy ezt a modern helyet úgy ismerik, mint fürdőhelyet, növényzettel és pálmafákkal, ami a bibliai Élimre emlékeztet, melynek „tizenkét forrása és hetven pálmafája” volt. Mózes beszámolójának a hitelessége azonban nem attól függ, hogy az archeológusok hitelesítik-e az útközben levő, különböző színhelyeket

"korallal borított csontokat és harciszekér-maradványokat találtak az Aqaba-öbölben." - [link]

"The story of the Exodus" - [link]

( garancia nélkül, nem vok se régész, se történész )

++++++++

törvények: más kritikusok szerint Hammurabiból dizájnolva.

ehhez: "E) Hammurabi Kódexe forrása-e a mózesi polgári jognak?" - [link]

Magára a kivonulásra nem tudom, de amikor Egyiptomban jártam a Királyok völgye környékén mutattak egy romot, amit József utasítására épült tárház romjának tartottak. Ha ő létezett, akkor a többi részét a történetnek is el lehet képzelni.

Szerintem...

József kicsit más történet. Ő az egyik hikszosz fáraó (vagyis idegen hóditó) minisztere lett, mikor drágaláttos testvérei (Jákob gyermekei?) eladták Egyiptomba rabszolgának. Ott nem volt kivonulás.

Mózes és zsidói igazi egyiptomi fáraó,II. Ramszesz vagy fia, II. Seti uralkodása után vonultak ki.

Apropó egy régi vicc: Miért ment Mózes a népével a Vörös tengeren keresztül? ... Mert szégyellt velük a parton menni :-)