Mik a fő különbségek a görög katolikus és az ortodox vallások között?

Csak teológiai. A görögkatolikusok eredetileg ortodoxok voltak, de csatlakoztak a katolikus egyházhoz, és elfogadták a katolikus teológiát (pl. filioque-betoldás) és elismerik a római pápát az egyház fejének.

Apróbb különbség még az, hogy Magyarországon a görögkatolikusoknál magyar nyelven folyik a szertartás, ortodoxoknál meg különböző nyelveken. Valamint van különbség a dallamokban is, de maguk a szertartási énekek ugyanazok. Különbség van még a naptárhasználatban is, görögkatolikusok a Gergely naptárat használják, ortodoxoknál meg a Juliánt vagy vegyesnaptárat.

A legfőbb különbség az, hogy a görögkatolikusok teljes egységben vannak a Római Katolikus Egyházzal, tehát ugyanazt vallják teológiai kérdésekben és elfogadják a római pápát egyházfőnek. Az ortodoxok nem fogadják el, és vannak kisebb dolgok, amiben nem ugyanazt vallják.

A görögkatolikusok nem nagyon különböznek a római katolikusoktól, csak a liturgiában megtartották a keleti hagyományt és pl. emiatt az alsópapság nősülhet.

Dogmatikai különbségek a katolikus és a görög-keleti vallás között

Írta: Füzesi Zsolt

(forrás: katolikus fórum – 2010. július 23.)

A katolikus-honlap fórumán július hónapban egy akkor megjelent újsághír kapcsán Füzesi Zsolt összefoglalta a katolikus és a görög-keleti vallás közötti dogmatikai különbözőségeket.

Az Avvenire című olasz katolikus lapnak adott interjújában Erdő Péter bíboros leszögezte: „A katolikusok és ortodoxok szinte teljesen egyek a hitben.” Hát akkor nézzük azt a néhány „jelentéktelen” dogmatikai (egész pontosan: kifejezetten a kimondott dogmákat illető) különbséget, melyet az ortodox egyház a katolikus Egyházzal szemben állít:

– Mária nem fogantatott szeplőtelenül, vagyis Mária az áteredő bűnben született. – mariológia;

– Nincs tisztítótűz. – eszkatológia;

– Nincs különítélet. – eszkatológia;

– A Szentlélek kizárólagosan az Atyától származik, vagyis nem az Atyától és a Fiútól (Filioque). – pneumatológia, trintológia;

– Az Egyháznak nincs látható feje, csak láthatatlan: Jézus Krisztus. – ekkleziológia;

– Nincs pápai tévedhetetlenség (még az „ex cathedra” nyilatkozatokat illetően sem). – ekkleziológia;

– Nincs a pápának Krisztustól eredő joghatósági elsősége sem az egyes hívek, sem az egyes püspökök, sem a püspökök testülete felett (legfeljebb tiszteletbeli elsősége „primus inter pares” alapon).– ekkleziológia;

– Az egyetemes zsinat felette áll a pápának. – ekkleziológia;

– Az átváltoztatáshoz lényegileg szükséges szavak nem az alapítási igék („Ez az én testem.” / „Ez az én vérem illetve vérem kelyhe.”), hanem a lélekhívás, az ún. epiklézis, vagy a kettő együtt – szakramentológia;

– A papszentelés nem nyom eltörölhetetlen bélyeget a lélekbe (character indelebilis), tehát egy hivatalától megfosztott pap egyben meg is szűnik papnak lenni. – szakramentológia;

– A gyóntatás érvényességéhez nem szükséges, hogy a papnak rendes, vagy szubdelegált joghatósága legyen. – szakramentológia;

– A bérmálás rendes kiszolgáltatója az áldozópap, vagyis az áldozópap bérmálása nem köthető az egyházi felsőség engedélyéhez, mert a pap bírja úgy a „munus”-t, mint a „potestas”-t a szentség érvényes és törvényes kiszolgáltatásához. – szakramentológia;

– A HÁZASSÁG FELBONTHATÓ, mégpedig nemcsak házasságtörés esetén. (Ez különösen vicces, ha meggondoljuk, hogy hajdan még az Apostol által engedélyezett szukcesszív poligámiát is elvetették, „illedelmes paráznaságnak” bélyegezve.) – szakramentológia;

– A házasság szentégét a pap szolgáltatja ki, és nem a házasfelek egymásnak, és a házasság lényegi részét nem a beleegyezés (consensus), hanem a papi áldás teszi. – szakramentológia;

– A születésszabályozás megengedett eszköze a direkt fogamzásgátlás.

És ezen kívül még számos kisebb-nagyobb eltérés van, de ezek nem érintenek közvetlenül de fide tételeket.