Isten engedi hogy állatokat öljünk bűntetlenül, vagyis ettől függetlenül a mennybe kerülhessünk?

A zsidó és keresztény hagyomány szerint a húsevés a bűnbeesés egyik következménye. Ha úgy vesszük nem önmagában bűn, hanem egy kényszerhelyzet, ami az eredendő bűnnek a következménye.

Ahogy tehát Bontonton írta, az állatok elfogyasztása nem bűn és nem gátja az üdvösségnek.

Más kérdés, hogy még inkább növelhetjük a mennybe jutás esélyeit, ha nem ölünk állatot táplálkozás céljából sem. A szerzetesek eredetileg egyáltalán nem ettek húst (mondjuk halat azt igen), az ortodox egyházban ma is így van, a katolikus egyházban már nem minden szerzetesrendben.

Szórakozásból állatot ölni persze bűn.

Szia!

A mennybe kerülés feltétele a hit: cselekedetekből Isten senkit sem üdvözít, mert az üdvösség Isten ajándéka az ember számára. Minden bűnnek megvan a büntetése, de ezt nem az embernek kell elhordoznia, Isten vállalta magára a bűneink büntetését.

A mennyben és az újjáteremtett Földön nem lesz halál, sem fájdalom, sem kiáltás.

Ha tudod, hogy egy állat megölése bűn, ne tedd, ennyire egyszerű.

Üdv. Péter

T. Kérdező!

Mikor Isten megteremtette az első emberpárt, parancsot adott nekik, hogy 'uralkodjanak az állatok felett'. Ez persze nem azt jelentette, hogy kegyetlenkedhetnek, vagy kinozhatnák őket. Inkább azt jelentette, hogy 'szeretettel törődjenek' a rájuk bizott állatokkal.

Az állatok megölését, és a hus evését a vizözön után engedte meg Isten. De akkor is csak kimondottan 'evés' céljából ölhettek állatot. Noé dédunokája Nimród viszont az állatokat kedvtelésből öldöste. Ez Isten előtt elfogadhatatlan volt.

Ma is sok ember 'sportból' vadászik vagy halászik. Gondolok itt a 'sporthorgászatra' is. Tehát vigyáznunk kell hogy mit cselekszünk.

De megnyugtatlak, senki nem megy a pokolba, - mivel tüzes pokol nem létezik -, de a mennybe sem megy fel senki.

A János 3:13 verse ezt irja: "De a mennybe sem megy fel senki, hanem ha az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia a Krisztus."

Ha bármi kérdésed van, szivesen válaszolok. Üdvözlettel: Judit!