Miért van az, hogy egyesek egész életükben szenvednek, mások meg azt sem tudják, mit jelent ez a szó?

"Például, az egyik ismerősöm fia rákban ment el."

Tudtad,hogy a betegségek zöme lelki eredetű?

Ezt azért írom,mert sok ember,aki magát jónak definiálja,csak saját magával tol ki sok esetben,mert tudatossága már kevés van.Arra akarok kilyukadni,hogy a szenvedésünket nagyon sokszor magunknak okozzuk,és közben nem látjuk a valóságot.Hadd mondjak egy személyes példát,rák:Történt jó pár hónapja,hogy felfedeztem a jobb herémben egy kemény,rizsszem nagyságú,és alakú csomót.Volt nagy ijedtség,a tünetek 90%-ban a hererákhoz hasonlítottak.Megkérdeztem egy dokit,ilyenkor mit csinálnak,mondta,az egyetlen módszer,hogy nyissz,és műhere...Ezt nem hagyhatom,kell lennie valami más megoldásnak,nem véletlenül van jelen az életemben ez a betegség-mondtam magamban.Ráakadtam egy videóra,ami a hererák lelki hátteréről beszél,és reményt,erőt kaptam,mert megértettem,hogy saját magamnak okoztam a problémát,és azt is,hogy miként;Elfojtott,bűntudattal,és félelemmel teli hozzáállás a szexualitáshoz,amit elsősorban a keresztény Katolikus egyház adományozott nekem téves tanításai által....(most nem a fikázásukra akarok kitérni,csak a példa kedvéért írom)és pusztán a MEGÉRTÉS ÉS ELFOGADÁS által,a csomó másnapra kisebb lett,3 nap múlva pedig,ha nagyítóval kerestem volna,akkor sem leltem volna rá,és a fájdalom is elmúlt.Ha nem tapasztaltam volna meg személyesen,és én is nehezen hinném el másnak.Mert erre nem tanítanak meg minket,minden fölösleges marhaságra igen,már az iskolától kezdve.A lényeg,hogy fel kell ismerni a dolgok miértjét az életünkben általánosságban.Nem könnyű.Bátorság,hit,és alapos önismeret kell hozzá(önismeret nélkül hinni is nyögvenyelős)

Nem tudhatod biztosan,hogy hová vezet egy másik ember útja,akiéből te az "én vagyok a jó,ő a bűnös" hozzáállásodból adódóan csak azt látod,hogy neki mindig milyen jó,neked meg mindig a szenvedés jut.

Egy idézet jutott eszembe,már nem tudom kitől,nem pontos,de ez a lényege;

"Mikor irigykedsz más boldogságára,csak egy kis szeletet látsz az életéből.Ha az egész életedet kellene elcserélned az övével,kétszer is meggondolnád magad"

"Nem arról van szó, hogy valakitől irigyelném a boldogságát. Csak azt nem értem, miért kell minden jó embernek valami rosszat átélnie, és nekem meg miért nem?"

Figyelj,ha nem figyelek oda az életvitelemre(táplálkozás,mozgás,lelki háttér)akkor valóban jogosan hibáztathatok mást azért,mert "Én jó ember vagyok,akkor miért betegszem meg???"

Gondold ezt át.Természetesen nem azt mondom,hogy mindenki szuperegészséges marad,aki odafigyel az említett dolgokra.De ha kezébe veszi a sorsát,lényegesen kevesebbet lesz beteg,és ha beteg lesz,a betegségét is gyakran más szemszögből tudja nézni.

És a "Jónak lenni" tévhitekről...írtam neked a saját példámat a rákkal kapcsolatban.Én miből indultam ki a saját nemiségemmel kapcsolatban? Hát persze abból,hogy én jó vagyok,és erkölcsös,ha elfojtom...Érted?

Nem láthatsz bele teljes mértékben a rokonaid,ismerőseid lelki világába,nem tudhatod,mit képtelenek feloldani magukban.

De a valóság tényleg az,hogy nem tudhatjuk pontosan,kinek mi az útja,miért azt tapasztalja meg az életben,amit.

A munkahelyemen van egy felső vezető.Meg kell mondjam,nem egy gátlásos ember másokkal...egy éve volt egy síbalesete,eltört a karja,a fején zúzódások nyomai voltak,így jött be dolgozni.Láttam olyan betegen is,hogy taknya-nyála egybefolyt,beszélni alig tudott.Pár hónapja pedig a fiának a karja tört el.Nem vonhatom kérdőre a teremtőt,hogy neki miért csak a jó jut.

"Ezek szerint a gonoszok annyira eltávolodtak Istentől, hogy már a szenvedés sem segíthetné őket a hithez való visszatéréshez. Ezek szerint én is ennyire gonosz lennék? Nem is tartozom Hozzá, és sosem tartoztam? Én tudom, hogy bűnös vagyok, de nem érzem magam ennyire rossz embernek..."

Tehát ha jól értelmezem,bűntudatod van azért,mert nem szenvedsz?

"A környezetemben mindenkinek van valami baja: ahogy már a kérdésben említettem, volt, aki rákban ment el. A rokonaim közül is több embernek van ilyen-olyan baja, például a nővérem allergiás mindenre: diófélék, mogyorófélék, csoki, előbb-utóbb a szójára is kijöhet neki. Az egyik nagymamám szívbeteg volt, sokat fulladt, emellett cukorbetegsége is volt, ami miatt alig látott, majdnem vak volt. Ő majdnem egy éve ment el. A szüleimnek sem teljesen jó a szívük, emellett apának mindig begörcsölnek az izmai, anyának pedig nincs olyan nap, amikor nem fáj semmije. Akit csak ismerek, és akiről tudom, hogy nem rossz ember, ők mind szenvednek valamitől."

Így már más színezetet kap a kérdés. Szóval, kérdező, az a helyzet, hogy az istenhívő emberek istentől várják az életük alakítását. Majd az isten megsegít,- mondják. Nem tanulnak a napi aktuális könyvekből, internetes hírekből. Fogalmuk sincs a minőségi táplálkozás fontosságáról, így aztán borítékolható a betegségek kialakulása. Te MÉG nem szenvedsz, mert MÉG nem vagy beteg. De nyugi, ha így folytatod, hamarosan nem kell lelkifurdalással küzdened, mert te is megbetegszel.

Abból tényleg nem lehet valakinek a jóságára vagy gonoszságára következtetést levonni, hogy mennyi szenvedésben van része. A bűn következménye a szenvedés, de ugyebár létezik az öröklött és eredendő bűn is.

Keresztény embernek minden a javára válik, ami az életében történik. A szenvedés is. Sőt, a szenvedés közelebb vihet lélekben Istenhez. Ez a vers erről szól: Ady Endre: AZ ÚR ÉRKEZÉSE