Aki közeledni próbál Istenhez ahhoz Isten is közeledik?

Szervusz

Több kérdést tettél fel.

"Nem teljesen mindegy, hogy hisz-e valaki a pokolban a lélek halhatatlanságában ha istennek próbál megfelelni és hisz Jézusban, mint megváltóban?"

Mivel ezekról a dolgokról az IGAZAT csak a Bibliából tudhatod meg, nem mindegy, hogy elhiszed az ott írtakat vagy sem!

Mert ha nem hiszed, Isten mit mond Neked, akkor semmit sem ér...

Nos a pokollal kapcsolatban sem mindegy, mit hiszel róla. Mert mi is a pokol?, mit jelent a szó?

A Biblia az eredeti nyelvein több mint 70-szer használja a héber se’ólʹ szót és annak görög megfelelőjét, a haiʹdész szót. Mindkettő a halállal van kapcsolatban. Némelyik bibliafordítás „sírnak” vagy „pokolnak” fordítja őket. De a legtöbb nyelvben nincsenek olyan szavak, amelyek pontosan adnák vissza ennek a héber és görög szónak az értelmét.

A Biblia nem tanítja azt, hogy Isten a tüzes pokolban kínozná az embereket. Ez a tanítás nem egyeztethető össze Isten szeretetével.

Az Istenhez való közeledés magában foglalja azt is, hogy minél jobban megismert Őt. Csak az lehet a barátod, akiben megbízol, mert jól ismered. Ehhez idő kell.

Így van ez az Istenbe vetett hittel is. Miért higyjek valakinek, akit nem ismerek? Viszont ha ismerem jól, akkor bízom abban, amit mond, és abban is, hogy amit ígér meg fogja tartani a szavát.

" a lélek halhatatlanságában " - hát ha közeledni szeretnél Istenhez, el kell fogadnod azt, amit erről a Biblia, ami Isten Szava, mond erről a témáról.

Hát ezért nem mindegy. Ha mindegy lenne, nem lenne csak egy fajta tanítás. Nézd, hány részre cincálták Jézus tanítását! Szerinted mindegy egy dologról mit tanított? Mindenki azt hihet, amit akar? Persze megteheti, de felelős érte Istenn előtt.

Egyébként számodra mit jelent az, hogy "közeledni próbál Istenhez"?

egyébként a vastagbetüs kérdésedre a válasz: igen!

„Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok” Jakab 4:8

Ha röviden akarok válaszolni, akkor azt mondom: Igen, Isten közeledik, de nem mindegy, hoyg mennyire szorosra tudjuk fűzni ezt a kapcsolatot.

Nézd: a Szentháromságban vagy Krisztus tökéletes istenemberi egységében nem hívő felekezetek vagy vallások olyan világképet nyújtanak az emebrnek, ahol isten és az emebr között megmarad egy végső soron áthidalhatatlan távolság. Ezért helyeztek olyan nagy hangsúlyt az első évezred keresztényei olyan dogmatikai dolgokra, amik a Szentháromság egyetlen isteni egységét erősítették meg, amely alapja volt a krisztológiai tanításnak, miszerint Krisztus tökéletes Isten és ember, aki egyetlen személyben tökéletes harmóniát és egységet volt képes létrehozni Isten és az ember között. Nem félisten, nem küldött, nem Avatar, sőt nem is csak egy teremtmény volt, hanem olyan létező, akinek isteni apjától és emberi anyától való születése adta meg az igazi összekötő, mindent egyesítő mivoltát. A VII. egyetemes zsinat pedig az ikontiszteletet védte meg, ami a fentiek következménye volt, vagyis ha a tökéletes transzcendes Isten tökéletesen belépett a világba Krisztus megtestesülésével, akkor az anyagot Isten magához ölelte, akkor Isten ábrázolható, mint a mi világunk teljes mértékű résztvevője is.

Nos, ezek finom dogmatikai dolgok, amikre az ember sokszor legyint, hogy kit érdekel, meg minek ezen ennyit filózni. Csakhogy - fogalmazhatok úgy - hogy ezek nélkül nem hatol le a szíved mélyéig, a tudatalattidig is a keresztény Örömhír teljes ragyogásával, amely minden más vallásnál nagyobb dolgoról szól! Ha ugyanis Krisztus nem volt tökéletes Isten vagy ember, akkor Isten nem keresi a teljes egyesülést az emebrrel, és az emebr számára nem is elérhető a tökéletes egyesülés Istennel. Végső soron midnenki marad a helyén, akárhogy is tisztleik és szeretik egymást. Krisztus titka az, hoyg Ő a legnagyobb Isten volt lényege szerint, de képes volt az életét adni egy teremtményért, az emebrért, akivel olyan szoros egységre lépett minden tekintetben, hogy Isten egyúttal véglegesen emberré is vált és úgy ment fel a Mennybe. Vagy ahogy még radikálisabban megfogalmazták: Isten emebrré lett, hogy az ember Istenné lehessen. Ha megértjük azt, hoyg miről szól az Eucharisztia / Oltáriszentség / Úrvacsora szentsége, amelyhez hasonló nicns más vallásban, akkor megértjük azt is, hoyg Isten akarata az, hogy az ember többé válljon, mint egy teremtmény! Az Isten és az ember közötti kapcsolaton függ az egész kozmosz sorsa és Végcélja!

Ezek nagy titkok, amiket nem biztos, hoyg a "kzedő" hívő ért, de ki lehet még részletesebben fejteni, viszont a lényeg az, hoyg ahhoz, hoyg telejs mértékben megértsd azt a páratlan Örömhírt, amit Isten az embernek hirdet, ahhoz meg kell érteni azt, hoyg Isten miért Szentháromság (a közösség a végcél, nem az egyedüllét), Krisztus miért tökéletes egyesítője az isteni és az emberi természetnek, és hasonlók. Ezek nélkül csak egy szép kedves sztorit olvasol, de nem érted meg annak kozmikus jelentőségét. Javaslom, a Hét Egyetemes Zsinatot tanításával ismerkedj meg, az még az Egységes Keresztény Egyház korszakában született. A katolikusok ehhez hozzáadtak új dogmákat, a protestánsok elevettek belőle, az Ortodoxok viszont megőrizték máig. De más felekezetekben is lehet üdvözülni, de a közös dogmák megértése világosabbá teszi az egész képet. És egyébként ha megfigyeled, azok a hívők, akik tényleg komolyan fejlődnek a hitben, érdekes módon, mindig közelebb kerülnek gondolkodásukban ezekhez a közös dogmákhoz, egy kcisit enyhítve saját felekezetük esetleges túlkapásain. Nem véletlen. ;)

Kedves kérdező! Jól látod. Nem számít melyik egyház tagja vagy, csak Jézusban lévő hit számít. Vigyázz, nem a törvény cselekedetei üdvözítenek, hanem Jézusban való hit

Róma

3,19 Tudjuk pedig, [Gal. 3,10.22.] hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.

3,20 Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: [Gal. 2,16.] mert a bűn ismerete [Róm. 7,7.] a törvény által vagyon.

3,21 Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, [rész 1,17.] a melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; [Csel. 10,43.]

3,22 Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs [Gal. 3,28.] különbség,

3,23 Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.

3,24 Megigazulván ingyen az ő kegyelméből [rész 5,1. Eféz. 2,8.] a Krisztus Jézusban való váltság által,

3,25 Kit az Isten eleve rendelt [1 Ján. 2,2.] engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt,

3,26 Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitéből való.

3,27 Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által. [rész 4,2. 1 Kor. 1,29.31. Eféz. 2,9.]

3,28 Azt tartjuk tehát, [Gal. 2,16.] hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.

Arra is vigyázz, nehogy valamelyik egyház teológiájával kezd el magyarázni magadnak a Bibliát. Az Újszövetség van érvényben, de az Ószövetségből is tanulhatunk, mennyire esélytelen a törvény alapján megigazulni. Ezért jött el Jézus. Az Ószövetség, a törvény megtanít, hogy a megváltás nem megy saját erőből, Jézusra van szükségünk, aki ingyen megváltott.

Vannak szektás egyházak, akik pl. a szombattartást bizonyítják, vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ha nyelveken beszélsz (halandzsázol), akkor vagy Szent Szellemmel eltelve, vannak, akik Máriához imádkoznak, stb... Van egy jó mondás: A Biblia olyan egyszerű és nyilvánvaló, hogy csak segítséggel lehet félreértelmezni. Na, ezt a segítséget megadják:(

csak ha Isten közeledése által rádöbben arra hogy rossz felekezetnél van akkor nem marad ott.

Ha felismered hogy olyan vallás tagja vagy ami nem visz közelebb Istenhez akkor lépj mert nem vagy a helyeden!

A Szentírás magyarázata

12. Mivel pedig Isten a Szentírásban emberek által emberi módon beszélt, a Szentírás magyarázójának, hogy megláthassa, mit akart velünk közölni Isten, figyelmesen meg kell vizsgálnia, hogy a szent írók mit akartak mondani, és szavaik által mit akart kinyilatkoztatni Isten.

A szent írók szándékának kiderítése végett egyebek közt ügyelni kell az irodalmi műfajokra is. Az igazság ugyanis nem egyformán jelenik meg és fejeződik ki a többféle módon történeti, a prófétai, a költői vagy más műfajú szövegekben.

A magyarázónak tehát azt az értelmet kell keresnie, melyet a szent szerző az adott körülmények között a maga korának és kultúrájának megfelelően, az akkori irodalmi műfajok segítségével akart kifejezni és fejezett ki. Mert annak helyes megértéséhez, hogy a szent szerző mit akart mondani írásával, figyelni kell egyrészt a szent író korában szokásos általános gondolkodás-, szólás- és elbeszélésmódokra, másrészt az akkori társadalmi érintkezési formákra.

Forrás: a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai – Dei Verbum