A denevér madár?

1./ Akkor madár volt, mára emlőssé vált;

2./ ne mondd, hogy óhéber eredetiben olvastad és ezért tetted fel kekeckedő kérdésed;

3./ kutyát sem érdekel, hogy lepontozol-e vagy sem. A véleményem véleményem marad akkor is, ha neked, vagy bárki másnak nem tetszik;

4./ máskor írjad le, mit akarsz hallani, hátha akadd olyan hasonszőrűd, aki azért válaszol, hogy felpontozzad.

# 11

Azt azért lehet, hogy érdemes lenne eldöntened, hogy a héber/arámi nyelven íródott ószövetségi iratokat kritizálod, vagy a modern kori magyar bibliafordítást.

Ha a fordításban madarak helyett történetesen "nem rovar típusú repülő szárnyas lények" szerepelnének, számodra hitelesebb lenne a Biblia, mint Isten szava?

"így mindenki szépen le lett pontozva aki ebbe próbált kapaszkodni"

Meglátásom szerint nem kapaszkodni próbáltak bele, hanem igyekeztek megmagyarázni, abban a reményben, hogy megérted, ha már magadtól nem merült fel benned, hogy több, mint kétezer évvel ezelőtt nem feltétlenül olyan szavakat használtak az állatok besorolására, amit 100 %-ig csereszabatos a ma elfogadott Linné féle rendszertani kategóriákkal.

Szakfordítói végzettséggel azt tudom neked mondani, hogy egyik mai használt élő nyelvről a másikra fordítva is létezik az a jelenség, hogy egy-egy szónak nincsen megfelelője a másik nyelvben, esetleg van egy hasonló, de közel sem ugyanazzal a jelentéstartalommal, vagy esetleg egyáltalán nem is létezik rá kifejezés.

"A magát ateistának hazudozó meg külön szégyelje magát!"

Nem akarom megbántani az érzéseidet, de szerintem kissé nagy jelentőséget tulajdonítasz a saját kérdésednek és a saját álláspontodnak, ha azt gondolod, bárkinek olyan fontos lenne, hogy téged bármiről meggyőzzön, hogy emiatt képes lenne megtagadni a saját hitét.

A 6. hozzászóló simán csak logikusan gondolkozott, és - a többiekkel együtt - szánt pár percet arra az életéből, hogy írjon egy értelmes választ a téged foglalkoztató kérdésre.

De ettől még nyugodtan legyél rá büszke, hogy "öntudatosan" lepontoztad őket.

Ember, most komolyan. Kicsit gondolkozzál!

Amikor a biblia íródott nem létezett rendszertani besorolás, a madár nem egy rendszertani fogalom volt, hanem egy köznapi fogalom. A köznapi fogalom körébe beletartozott a denevér. Mivel az akkori nyelv ezt a szót másra használta, értette, a biblia adott részének keletkezésekor a szó ezen értelmét kellett használni. Helyes volt? Helyes.

Modern fordításokat olvasunk? Igen. De ez mit is jelent? Azt, hogy az ókori szöveget fordítják le modernre. Az ókori szövegben madár van? Igen. Helyesen az akkori szóhasználattal? Igen. Akkor mit tehet a fordító? Vagy lefordítja a madár szót a mai nyelvekre, vagy önkényesen felülírja a bibliát. Ha fordítani akar, nem felülírogatni, akkor bizony madárra fordtja. Szóval az, hogy moder fordításban olvasod _semmit_ nem jelent az általunk leírtakra nézve - hisz amiről fordították őseredetileg az nem modern. Komolyan, gondolkozz már kicsit, vagdalkozás helyett.

Az ateizmus azt jelenti, hogy nem hisz valaki isten/istenek létében. (Még azt sem egyébként, hogy hisz ezek nem létében, de ne menjünk ennyire bele.) Semmiképpen nem azt, hogy téves indokok alapján megpróbálja támadni a bibliát, vagy azt, hogy erre bólogat. Ha nagyon akarod támadni a bibliát - ami nem mellesleg _nem_ tartozik feltétlen az ateizmushoz úgy amúgy -, akkor azt tedd kicsit értelmesebben és körültekintőbben, megalapozottabban. Ha valaki ateistaként idiótaságokkal vagdalkozik, az az ateisták egészére, a többiekre is rossz fényt vet. Itt a gyk-n is kialakult az ateistákról egy kép, hogy agresszívak, trollkodnak, nem értik, ami ellen írkálnak stb stb... Ez pontosan ilyesmi miatt van, mint amit itt láthatunk tőled. Nem jó, egyáltalán nem... ha értelmesen, értelmes érvekkel, higgadtan, sőt horribile dictu kedvesen tudnánk eszemcserét folytatni hívőkkel, rámutatni olyan dolgokra, amik szerintünk nem stimmelnek (és _valóban_ nem stimmelnek), érdeklődni, lehetőleg őszintén, hogy ők azt hogy látják, hogy gondolják, az kicsit konstruktívabb lenne. Ez, amit te csinálsz, nem vezet sehova. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy te tényleg azt hiszed, hogy helyénvaló ez az érved, meg ez a hozzáállás. Ez szomorú lenne. Gondold át.

"A magát ateistának hazudozó meg külön szégyelje magát!"

Tessék magad szégyellni, akárki is vagy! Szégyelled már magad??? Mi? Mi? Ülj le, egyes. :D

Igen. A rovaroknak pedig négy lábuk van.

Vajon miért nem íratta bele Isten helyesen ezeket az információkat az ihletett szövegekbe?

A héber főneveket igékből képezték. Például a "madár" héberül "cippor", amely a "cápar" igéből származik, ami azt jelenti, "körbemegy", "megfordul", "visszatér", "ugrál", "szökdel", ami a denevérre nem kevésbé jellemző, mint a madarakra. Az, hogy te a fordítást kéred számon a hívőkön, és nem érdekel, hogy az eredeti mit mond, az csupán a te személyes szegénységi bizonyítványod vagy még inkább bigonyítványod.

Mielőtt rákérdeznél, igen, a nyúl valóban a kérődző állatok közé sorolható, ha nem a magyar szó mai jelentéséből indulunk ki, hanem a héberből, az ugyanis csak arra utal, hogy valaki újra megeszi, amit egyszer már lenyelt. A kérődző állatok lenyelik a lelegelt füvet, ami egy fermentáción megy keresztül a bendőben és a recés gyomorban, majd felöklendezi az állat, újra megrágja, és lenyeli, de ekkor már a százrétűbe jut, ahol a fermentáció tovább folytatódik, végül az oltógyomorban emészti meg, és a belekben szívódik fel a tápanyag nagy része. A fermentáció során többek között lebomlik az egyébként emészthetetlen cellulóz is.

A nyúl emésztése nagyon hasonló, csak a működési mechanizmusa más. A nyúl emésztése során a lenyelt táplálék az előemésztés után a vakbélbe jut, ahol ugyanolyan fermentáció zajlik le, mint a kérődzők gyomrában. Itt is lebomlanak az emészthetetlen növényi részek, a bélflórában lévő baktériumok enzimei segítségével, és ekkor válnak emészthetővé. Csakhogy a valódi emésztés a gyomorban tud végbemenni, ahol a gyomorsav tovább bontja a táplálékot, és a patkóbélben és a vékonybélben így már fel tud szívódni. Viszont a perisztaltika egyirányú. Éppen ezért a fermentálódott, de félig emésztetlen táplálék távozik a nyúl végbelén keresztül, amit újra lenyel és ekkor már teljesen meg is tudja emészteni. Azaz a nyúl nem kérődzik abban az értelemben, ahogyan a tehénről, a birkáról és a kecskéről tanultuk, de a héber nyelv jelentését egy az egyben betölti, ugyanis a nyúl is kétszer nyúl a tápláléka után, azaz rágja meg és nyeli le, hogy teljesen megeméssze. Ezt egyébként külső kérődzésnek nevezik, mint az közismert tanultabb körökben. Aki nem hiszi, járjon utána: [link] vagy [link] vagy [link]

Hogy miért mondja a Biblia négylábúnak a rovarokat, nem tudom biztosan. Az tuti, hogy a szöveg a sáskákkal foglalkozik konkrétan, és innen kiderül, hogy mégiscsak tudott a Biblia Szerzője hatig számolni, mert úgy van definiálva, hogy négy lábon jár, de e négyen felül további lábszárai vannak, amelyekkel ugrik. Ha matematikából nem szorulunk visszacsatolásra, akkor az eredmény legalább hat, legfeljebb pedig tetszőleges véges sok, de a kontextusból kiderül, hogy a szöveg a sáskákra utal, amelyeknek hat lábuk van: néggyel a talajon, vagy bármi más szilárd aljzaton mozognak, kettővel pedig elrugaszkodnak. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy az eredeti szöveg is hat lábra utal, hacsak nem az azóta kihalt hatnál több lábú sáskákról írt. Amúgy az imádkozósáska is négy lábon jár, kettővel pedig megragadja a zsákmányát, de ezekkel soha nem ugrik. A valódi kérdés azonban az, hogy miért nem említi az eredeti szöveg az egyéb rovarokat is? Lehet, hogy ezeket nem ették akkoriban sem, ezért nem is említi a szöveg, az imádkozó sáska pedig ragadozó, és mint ilyen tisztátalan, mint a többi szárazföldi állat, ezért magyarázza a szöveg, hogy a fogyasztható rovarok lábainak milyen arányban kell megoszlania, és mire való a négy járó lábon felüli láb. Hogy miért külön kategóriába sorolja a sáskák ugrólábait, mint a másik négyet azt sem tudom, de a szöveg alapján nyilvánvaló, hogy megkülönbözteti. Amúgy decapodáknak sem tíz lábuk van - szemben a nevükkel -, ugyanis a potrohszelvények alatt tíznél több ún. úszólábuk is van, valamint a szájuk körül több pár ún. fogólábuk, amivel a szájukba segítik a kaját, de közelről vizsgálva teljes joggal nevezhetők lábaknak. A logika szerint az is érthetetlen, hogy az ollókat is a járólábakhoz sorolják, noha a rákok nem járnak az ollóikon, úgyhogy még a hideg - vagy inkább érzéketlen - fejéről hírhedt tudomány sem feltétlenül következetes. Például az úszólábakkal nem tud a decapodák jelentős része úszni, legfeljebb a garnélafélék kisebb képviselői.

Végül, de nem utolsó sorban... Természetesen mindenki úgy értelmezi a környező világot, ahogyan akarja, csak éppen azt nem értem, hogy milyen nyakatekert logika alapján kéri számon egy négyezer éves szövegen, a több ezer évvel később felvett jelentését?