A szegény ember imája miért értékesebb, mint a gazdagé?

az érvelésedbe belekötnék egy kicsit: "

amit nem szeretsz, azt nem tartasz. ha nem szereted a kutyát, nem tartasz"

ha nem szeretsz mosogatni, nem tartasz mosogatót? ha nem szeretsz vasalni, nem tartasz vasalót?

ha nem szeretsz dolgozni, nem mész munkahely közelébe?

ha nem szeretsz dugóban ülni, nem lesz autód?

ha nem szereted a csapvizet, nem vezeted be a házadba?

ha nem szeretsz villanyszámlát fizetni, kikötteted?

stb, stb. ez nem megfelelő érv ide, szerintem.

Kivételek mindig vannak. Jézus sem azt mondta, hogy lehetetlen a gazdagnak bejutni a mennyek országába, hanem csak nehezebb, mint tevének átmenni a tű fokán. :D De az általános jelenségről beszéljünk, és ne arról, hogy van egymillióból egy gazdag, aki nem olyan.

Mosogatni, stb. kényszerből is szokott az ember, de kényszerből senki nem lesz gazdag (és most hagyjuk megint azt, hogy a világtörténelemben már biztos volt egy-két olyan ember is, aki igen).

Szia!

Csak, ha materiális értelemben vizsgálódsz támad ilyen zavar. A gazdagság és szegénység a tudat tisztaságára is utal, hiszen a létezés nem kívül kezdődik. Akinek a tudata terhelt a sok tartalomtól, gazdag, akinek szabad, szegény.

Isten világosság, a tudat világosság és minél kevesebb a zavaró tartalom, annál könnyedebb a lét.

Akinek sosem volt ilyen földi baja és nem szorult efféle segítségre ...?

Olyan nincs, a gazdagnak, szépnek is vannak problémáik. Mindenkinek megvan a maga keresztje.

Isten nem személyválogató. Az imája nem "értékesebb" a szegénynek, mint a gazdagnak, de összességében igaznak tűnik (ha szétnézünk a világban), hogy inkább a szegény, elesett, szenvedő emberek fordulnak Istenhez. A gazdagok nagy része úgy érzi, hogy nincs szüksége Istenre, hiszen mindene megvan. A legjobban az alábbi bibliai idézet foglalja ezt össze:

"Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel." (Péld 18:23)

Akik meg esetleg nem ilyenek, és közeledni szeretnének Istenhez, valóban nehezebben tudják megtenni, de nem azért, mert Isten őket nem szereti ugyanannyira, hanem azért, mert őnekik több a "vesztenivalójuk" a jelen világban. Márpedig a bibliai tanítás világos: nem lehet az ember egyszerre a világnak és Istennek is a barátja. Aki a világ barátja akar lenni, Isten ellensége lesz.

Tehát egy gazdagnak ahhoz, hogy Istenhez olyan szívvel tudjon közeledni, amilyenre szükség van, sok mindent el kell veszítenie, és ez nehéz az ember számára. De Istenhez csak úgy tud közeledni az ember, ha megalázkodik. "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad." (1Pét. 5:5)

Kérdezed, hogy miért nem ad nekik is hitet Isten. A bibliai tanítás szerint a hit hallásból származik, a hallás pedig Isten Igéje által. Jézus a magvető példázatában (Márk ev. 4. rész) rámutatott, hogy a magvető mindenki számára veti a magot (=azaz az Ige mindenki számára hirdettetik), de az nem mindenkinek a szívében tud egyformán növekedni és gyümölcsöt teremni, ezért lesz az, hogy némelyek hisznek az evangéliumban, némelyek pedig nem. Nem pedig azért, mert Isten valakinek "nem engedi", hogy higgyen. A példázat rámutat azokra a fő lehetséges okokra, ami miatt valaki, aki hallja az evangéliumot, mégsem válik hívővé. A gazdagok esete többnyire a tövisek közé esett magok esetével azonosítható: "az igét hallják, de a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az igét, és gyümölcstelen lesz." Tehát nem Isten a hibás azért, hogy ők nem hisznek, és nem az a baj, hogy az ő imájuk nem lenne értékes. Hanem az, hogy a legtöbben általában túlságosan elfoglaltak az evilági dolgaikkal (üzlettel, családdal, a pénzzel, vagy új vagyontárgyak megszerzésével, saját igényeik kielégítésével) ahhoz, hogy ténylegesen közeledni tudjanak Istenhez.

Valaki itt már meg is említette a tű fokáról szóló példázatot. Vagyis, amikor azt mondta Jézus: "Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni." (Máté 19:24) De sokan ezt félreértik, mert azt hiszik, hogy ez azt jelenti, valamiért Isten (vagy Jézus) eleve nem szívleli a gazdag embereket, ezért nem is ad nekik lehetőséget, hogy az Isten országába jussanak. Valójában nem ezt jelenti ez a mondat. Jézus kortársainak ez egy tökéletesen érthető kép volt, de nekünk, akik más környezetben élünk, nem világos, mit jelent. A tű fokának a tűhöz nem sok köze van, hanem valójában egy a Közel-Keleten jellemző szűk és alacsony kapu. Itt egy kép, tevével: [link]

Ha jól megnézzük a képet, a tevével nem az a gond, hogy lehetetlen vagy fájdalmas volna átmennie a kapun a méretei miatt. Hanem az, hogy meg van rakva különféle terhekkel! Valójában a tevét simán át lehet vezetni a tű fokán, csak ehhez előbb meg kell állni, és a rakományt lepakolni róla!!! :) Utána már át tud menni a kapun, és vissza lehet rá rakni a cuccot.

Ha így értelmezzük, sokkal inkább értjük, hogy mire akart Jézus kilyukadni ezzel a tanítással. Nem véletlen, hogy ezt pontosan akkor mondta, miután a gazdag ifjúval találkozott, akinek azt mondta, "Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem." Azonban a gazdag ifjú megszomorodva elment, mert sajnálta volna a vagyonát szétosztani. Ekkor mondta Jézus, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyek országába. Mert csak úgy mehetne be, ahogy a teve átmehet a tű fokán: előbb le kell pakolnia a cuccost. :)

Mert a megtérésnek, az Isten országába való bemenetelnek bizony az az alapfeltétele, hogy az embernek meg kell tagadnia saját magát, és Jézust kell követnie.

"Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.

Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én értem, megtalálja azt.

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?" (Máté 16:24-26.)

"Nekem úgy tűnik, hogy Isten leginkább azokkal foglalkozik és azok hitét tartja jónak,megfelelőnek akik szenvedtek,szenvednek,nélkülöznek az életben."

Akkor miért a szenvedők és nélkülözők szenvednek és nélkülöznek és nem azok, akik jólétben élnek?

Ez az állításod teljesen értelmetlen.

ha gazdag ha szegény,nem ez számít.

isten annak hallgassa meg az imáit aki tiszta szívből teszi azt.

isten lása az ember szívét,és tudja előre azt is amit kérni akarunk tőle.

tehát ha gazdag is és szívből imádkozik isten ép úgy meg hallgassa

mint egy szegényét.

csak általában a szegény ember szívből kéri,a legtöbb gazdag meg úgy van vele hogy mindene megvan,és nincs istenre szüksége.

tisztelet a kivételnek.

tehát nem a A szegény ember imája értékesebb.

hanem a szívből jövőé.

"A tű fokának a tűhöz nem sok köze van, hanem valójában egy a Közel-Keleten jellemző szűk és alacsony kapu."

A baj ezzel a magyarázattal csupán az, hogy nem igaz. Pusztán egy feltételezés, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Jeruzsálemnek valaha is lett volna ilyen nevű kapuja. A Közel-Keleten pláne nem volt egy általános dolog tű fokának hívni a szűk kapukat.

Van egyébként erre a történetre egy másik népszerű magyarázat, hogy az arámi gamta ('erős kötél') szót a gamla ('teve') szóval keverték össze, vagy éppen a görög kamélon (teve) és kamilon (hajókötél) felcseréléséről lenne szó. És ez esetben a kötélről és a tű fokáról lenne szó.

De valszeg ezeket a magyarázatokat gazdag emberek találják ki, szerintem egyszerűbb elfogadni, hogy Jézus bizony ezzel az abszurd képpel kívánta kifejezni a gazdag és a mennyország viszonyát.