Van itt olyan aki nem tanú, de volt már Királyság-teremben?

Üdv!

Voltam egy Királyság Termében, emellett 3 hónapig hetente találkoztam egy vénnel és 3 órákat beszélgettünk. Megismertem a tanúkat.

Ami tetszett az a szervezettség volt. Összességében ez az, amit pozitívumként fel tudok mutatni, hogy a Tanúk hihetetlenül szervezettek. Kevés ilyen szervezet van, ami ennyire egyben lenne.

Ami nem tetszett, nem tetszik, azt sokáig sorolhatnám, pár főbb részlet: nem Istentiszteletet tartanak, hanem tanórát. Zéró spiritualitás. Nyomást érzek a tagokon, mindenki válaszol legalább egyszer, mert nem jól jön ki, ha nem teszi. A kérdések nevetségesen egyszerűek és primitívek, monotonon ismételgetve vannak a válasszal, ez tulajdonképpen agymosás. Főleg a fiatalokat, gyerekeket sajnálom.

Az egész szertartás mű, semmi érzés, csak jéghideg profizmus.

Ja és még egy pozitívum. Volt egy előadó, aki a Sátánról beszélt, hogy ne higyjük, hogy Ő csak egy mitológiai lény, nagyon is valóságos és létezik. Mindezt a Bibliából igeversekkel támasztotta alá. Ha nem fűzött volna hozzá Bibliaellenes megjegyzéseket, egy nagyon jó előadás lett volna. Majdnem tetszett.

Kb. ennyi. :)

Menj el egy katolikus, ortodox, evangélikus stb. istentiszteletre és megérted. (Ha meg szeretnéd érteni és nem úgy mész oda, hogy elzárkózol minden elől).

Ahhoz, hogy valaminek legyen lelkisége, lélekkel- Lélekkel- kell működnie. Ez azt jelenti, hogy a környezetnek és hangvételnek is megfelelőnek kell lennie. Az embereknek is teret kell engedni, hogy elmerüljenek a közegben, de a közeget is meg kell teremteni.

Egy tanóra nem lelkiségi közeg. Az istentisztetlet főképp liturgia és igehirdetés.

Nem beszélgetés - világi értelemben (az már lehet bibliaóra vagy tanóra). Természetesen az istentisztelet párbeszéd, de nem világi, hanem teológiai értelmben. De nem szabad hagyni, hogy ez profán legyen, hanem meg kell hagyni ennek a szentségét.