A római katolikusok a Jézus Szíve Litániát mikor végzik a templomokban?

Jézus Szíve tisztelet

Az egyházban a Jézus Szíve tisztelet ,,summája'' XII. Pius 1956. máj. 15-én kiadott enciklikája, a Haurietis aquas, melyben a pápa a Jézus Szíve tisztelet ,,csodálatos újkori fejlôdésérôl'' beszél. E tisztelet ezzel az enciklikával érte el csúcsát, majd hamarosan a jelen egyházi élettel együtt válságba került.

Ha XI. Pius a Jézus Szíve tiszteletet kiváló gyógyszernek mondja a kor rendkívüli bajaira (Caritate Christi compulsi enciklika, 1932. május 3.), akkor azoknak, akik ma kereszténység jövôjéért aggódnak, meg kell kérdezniük, hogy Isten népének javára hogyan lehet megújítani és elmélyíteni a Jézus Szíve tiszteletet.

1. Minden beszűkítés ellenére is Jézus Szívét az ,,ôsszó'' értelmében kell venni. Jézus Szívének tiszteletében Jézus Krisztus személyét tisztelik. Ez a szív Jézusnak az Atyával és az emberekkel való kapcsolatának eredeti, legbensôbb, teljesen emberi (tehát testi-lelki) és személyes (tehát isten-emberi) központját és forrását jelenti. Mindennek alapja Jézus szeretete, reális jelképe pedig a megfeszített Úr lándzsával átszúrt szíve.

2. Az igy értelmezett Jézus Szíve tisztelet eredeti forrása a Szentírás; ezért újra meg újra a biblikus alapokra kell visszatérnie. Az Ószövetségbôl azok a szövegek tartoznak ide, amelyek kifejezetten a Messiás szívérôl beszélnek, de e részeket mindig összefüggésükben kell olvasni. Így idézi a Zsid. 10,5-7 a Zsolt 40,7-9-et, amikor Jézus e világba lépésével kapcsolatban szívének engedelmességérôl beszél, és a Zsolt 22,15 és 69,21 a szenvedô Messiás szívének fájdalmát. Péter apostol pünkösdi beszédében a Zsolt 16,9-t a Föltámadott szívének örömeként magyarázza (ApCsel 2,30-31).

Az Újszövetség fényében a Jézus Szíve tisztelet szentírási udvarához tartoznak azok az ószövetségi sorok is, amelyek a messiási üdvösségrôl a feltörô forrás hasonlatával beszélnek (Iz 12,3; Ez 47,1-12; Zak 13,1). Az Újszövetségbôl mindenek elôtt a János evangélium két összetartozó részére kell gondolnunk -- Jézus felhívása az utolsó sátoros ünnepen (7,37-39), és a Megfeszített oldalának megnyitása (19,34), mert ezek a helyek alapozták meg a patrisztikus teológiában ,,a Jézus Szíve a kegyelem forrása'' tanítást.

3. A Jézus Szívérôl szóló tanítás és a szent Szív tisztelete évszázados hagyomány folyamatában alakult ki és kapcsolódik össze. Az egyházatyák a II. századtól egészen a korai középkorig ,,az élet forrása'' titulus alatt fejtették ki a Jézus Szíve titok üdvösségtörténeti-objektív oldalát: az Átszúrt szívébôl árad az üdvösség teljessége, a Szentlélek, belôle születik az Egyház, áradnak a szentségek és az örök élet ajándéka.

Az egyházatyák tanításából és a misztikusok tapasztalataiból táplálkozva bontakozott ki a középkor folyamán és az újkor kezdetén a Jézus Szíve titok szubjektív oldala: az Átszúrt szívébôl forrásozó kegyelmeket mint ,,szíves'' szeretetének ajándékát fogadják, amelyre az ember hálás, szeretô odaadással válaszol. Mivel a Jézus Szíve tisztelet két összetevôje, az objektív és szubjektív oldal a liturgikus ünneplésben ötvözôdik, mindkettôt állandóan újra, meg újra fel kell fedeznünk.

4. Jézus Szíve sokkal nagyobb titok, mintsem azt a sokszor ügyetlen és indiszkrét beszéd ki tudná fejezni. A Jézus Szíve tisztelet lényegét a következôképpen lehet leírni: élô hit a szeretetben, amit Isten Jézus Krisztusban ajándékozott és újra ajándékoz az embereknek; bensôséges, személyes megragadottság az imádságban és elmélkedésben Jézus Krisztus által, akinek az Atya és az emberek iránti szeretete a kereszten lesz teljessé és az átszúrt szív jelében mutatkozik meg; bizalomteljes merítés ,,az élet forrásából'' a szentségi életben, fôként az Eucharisztiában; s válaszként az egész ember odaadása a szív mélyébôl. E válasz a Jézus Krisztus Szíve érzületének megfelelô életmódban és a felebarát önzetlen szolgálatában mutatkozik meg.

5. Természetesen ezek az alapelemek más módon is megtalálhatók a keresztény jámborságban. A Jézus Szíve tisztelet a keresztény élet központjába és legmélyébe akar vezetni. Ilyen értelemben a Jézus Szíve tisztelet az egész keresztény élet szíve és summája, amint azt a Haurietis aquas mondja.