Jézusnak a vezetékneve a Jézus volt? Józsefet akkor úgy hívták, hogy jézus József, Mária pedig Jézus Mária volt?

Tesó, nem volt olyan, hogy vezetéknév. Legfeljebb a hely, ahonnan származott, azt tették hozzá.

Galileai Jézus...

Innen alakult ki a vezetéknév. Lakatos Gábor, mert a foglalkozása lakatos volt. És mivel a fiú is az apja foglalkozását űzte, azért őt is lakatosnak szólították. De ha helységnévvel azonosították, akkor Gyulai Béla, de a gyerekei is gyulai voltak, ezért ők is gyulaiak maradtak.

Amúgy nem az volt a neve, hogy Jézus, hanem az, hogy szabadító. Csak balfék módon nincs lefordítva.

Mt 1,21

Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.

Mivel nem Jézus Jézusnak hívták, így József is csak József, aki ács.

De elsőnél a pont.

Názáreti Jézus.

Így megfelel? :)

"Greek khristos "the anointed" (translation of Hebrew mashiah; see messiah), noun use of verbal adjective of khriein "to rub, anoint""

[link]

"The original Hebrew-Aramaic name of Jesus is yeshu‘a, which is short for yehōshu‘a (Joshua)"

[link]

A Jézus (Jehosuha - eredetileg valahogy így ejtették) valóban szabadítót jelent, de Krisztus korában már elfogadott keresztnév volt. A Biblia deuterokanonikus könyvei között szerepel "Jézus, Sirák fia könyve", amit szerzője a Krisztus előtti 2. században írt.

Mint ahogy ez a példai is mutatja, vezetéknév helyett ekkoriban gyakran az apja keresztneve alapján különböztették meg az azonos nevűeket, ahogyan az több keleti nyelvben ma is szokás.

Természetesen emberi hagyományok már akkor is jelen voltak. Viszont a Bibliai írásokból egyértelmű, hogy akit Isten nevez el, annak kizárólag a jelentése a lényeg, és nem a hagyomány. Erre sok példát fel lehet hozni, de van egy szembetűnő keresztelő (bemerítő) János esetében, amikor az emberek is csodálkoztak, hogy milyen nevet választottak.

Lukács 1

13. Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.

59. És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.

60. És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

61. És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

62. És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

63. Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

64. És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

Jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes

Erzsébet és Zakariás, János szülei idős emberek voltak. Zakariás könyörgött a Úrnak, hogy gyermeke legyen. Isten könyörült rajta, és Erzsébet gyermeket fogant.

Jézust szintén nem ember nevezte el, függetlenül a hagyományoktól, hanem az Isten. És ebben az esetben nem a hangzás vagy a hagyomány számított, hanem egyedül a jelentés. Helyesen ejtve a megváltó urunknak nevét Szabadítónak kellene hívnunk. Mert Ő nem egy Jézus a sok közül, hanem a mi szabadítónk, aki egy és egyedülálló.

Szia

Jézusnak hívtták addig, ameddig megkeresztelkedett.

Azután Krisztussá lett, azaz Felkenté.

vagyis

a Jézus név héber alakja azt jelenti: ’Jehova megmentés’; a Krisztus a héber má·síʹach (Messiás) szó megfelelője, jelentése: ’felkent’.