A Biblia szerint mit kell "ünnepelni"? Jézus halálát, illetve a feltámadását?

Szerintem egyiket se "KELL" ünnepelni. Az egyetlen amire felhívást tett Urunk, Jézus Krisztus, az a Pászka ünnepén fogyasztott bárányevés utáni kenyértöréses evés és közös kehelyből való borivás volt. Ezt pedig nem halál vagy feltámadás, hanem az Új Szövetség létrejöttének emlékszertartására mondta: "ezt cselekedjétek az Én emlékezetemre"

Tehát se születése se halála se feltámadásához nem kötnék kötelező emlékünnepet, hanem az Új Szövetségre tartom szükségesnek emlékezni, melyet Vérével pecsételt meg. Mivel ez a hagyaték a Páska ünnepén történt, így ahhoz igazítanám az emlékező Úrvacsorai szertartást.

Azonban van egy másik szempont. Annak ellenére, hogy Isten előtt utálatosak a nem tőle elrendelt ünneplések (pl karácsony, szülinapozás, névnapozás vagy nőnapozás stb) de földi megüresítettségében Jézus is eleget tett az aktuális környezeti elvárásoknak (pl. Ő is bemerítkezett, pedig Ő volt az egyetlen aki számára értelmetlen volt a bűnök bocsánatára bemerítkezni), így mi is eleget tehetünk a vallási hovatartozásunk szerinti elvárásoknak.

Sziasztok!

Valaki elolvasta azt az idézetet Lukácstól?

Mindegy melyik fordítás, mindegy melyik egyház - ezt mégis csak Jézus mondta akire hallgatni kell egy kereszténynek.

Erre gondolsz (Károlyi ford):

Luk 22:19 És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nekik, mondván: Ez az én testem, mely ti értetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Luk 22:20 Hasonlóképpen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti értetek kiontatik.

(Károlyi ford)

Ebből azért nem egyértelmű a válasz a kérdésre. "az Én emlékezetemre" az leginkább a személyére való emlékezést mondja ki nem a "halálom emlékezetére" vagy "feltámadásom emlékezetére"

A mai Úrvacsorák vallásos gyakorlata se biztos, hogy elrendelésszerű, ugyanis - legalábbis a saját értelmezésem szerint - vagy minden egyes étkezésnél Krisztusra kellene emlékezni vagy pedig a pászka ünnepén, de a havi vagy heti 1 alkalom semmiképp nem tűnik megalapozottnak.

Szia!

Segítségképpen

1 korinthus 11/24

"És hálákat adván, megtörte és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre."

több dolgot tisztáz

- Ezt kell cselekedni -nem más, máshogyan...

- emlékezetemre - nagy általánosságban ha valakire megemlékezünk azt általában évfordulókon tesszük.

- az időpont: pészak, pászka .. évente egyszer tartották meg, nem minden étkezéskor, nem minden vasárnap

- Kenyér melyet megtört: kovásztalan az ünnep miatt, más alkalommal nem ragaszkodtak az ilyen kenyérhez

15

Félre értesz.

A "kell" firtatása az ünneplére vonatkozik, mert arra irányult a kérdés.

Emlékező szertartás időpontjában magam is az évi 1 alkalmat helyeslem

És ha nem ünneplést kérdezett volna KZitus, akkor magam is azt mondanám, hogy a megtört kenyér/test és a kehelyben lévő bór/vér önmagában elég, hogy Krisztus halálában rejlő, vásárló (megváltó) értékű áldozatára asszociáljunk.

Igei megerősítés ebben, az 1 Korintus 11-ből általad idézett vers után van:

26 És valahányszor eszitek ezt a kenyeret, és isztok ebbôl a serlegbôl, az Úr halálát prédikáljátok, míg el nem jön.