Mi a fontosabb a katolikus értékek szerint: hogy a családapa elmenjen vasárnap misére, vagy hogy legalább hétvégén minél több időt töltsön a gyermekével akit hétköznap alig lát, mert dolgozik?

Szerintem egy családapának fontosabb kéne legyen hogy a maradék idejét a családjával töltse.

Feltenném én a kérdést: miért az számít vallásos embernek aki misére jár?

Misére bárki el tud menni, tényleg bárki.

Viszont szeretetteli életet ki tud élni?

Masfel orarol van szo...

Miert gyulolitek a hivo embereket ???

Jobb lenne egy troger reszeges ferj?

Aki csak magaban vagy abban sem hisz?

A feleseg legyen halas a ferje hisz es ez szerint el

*Sóhaj*

Te nem érted, amit beszélünk.

Nem arról van szó, hogy amúgy sülve-főve a családjával van apuka, és ezért hétvégén kell neki az a két óra, amikor elmegy kocsmázni/templomba/virágot szedni.

Arról van szó, hogy nem látja a gyerekét egész héten, mert valószínű a gyerek már alszik, mire hazaér. Érted? nem tölt vele minőségi időt. Sőt semmilyen időt se. Viszont hétvégén, amikor lenne ideje, akkor ahelyett, hogy a családjával töltené, inkább elmegy misére. Szép és jó, ha ő templomba jár, de ez azzal jár az ő esetében, hogy lemond arról az időről, amit a gyermekével tölthetne. Pedig a család szent. Vagy nem? Fontosabb, hogy ott üljön, mint az, hogy a gyerekével játsszon?

Senkit nem érdekelne, hogy jár-e templomba, vagy nem, ha közben töltene időt a családjával. A kérdésből az jön le, hogy nem tölt eleget, és ráadásul eljár templomba abban az időben, amikor tölthetne.

Mindegy.

"Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, nem lehet az én hívem."

Ez gondolom megválaszolja a kérdésedet.

PS: a gyereket szervezett vallási életbe vinni bűncselekmény (vagy annak kéne lennie).

# 22) Boldog tudatlanság, de jó neked ilyen naivan. Addig örülj, amíg így érzel.

Én úgy érzem, hogy a hit és a vallás nem egy, és sokszor nagyon távol áll egymástól a kettő. Tudod, amikor egy katolikus pap megkörnyékezte anyámat, vagy amikor azt mesélték, hogy anyám húga a szüleim esküvőjén megszökött az eskető katolikus pappal, mikor arra gondolok, hogy nagyanyám egész életét az egyháznak dolgozta le a családját háttérbe szorítva, és még nyugdíja sincs, és láttam embereket végigdumálni miséket, mikor vénasszonyok szólnak meg - mise közben - kicsi gyerekeket, miért nem tudnak csendben ülni, és egyházi iskolába járt fiatalokat látok beletaposni más házasságába, mikor papok politizálnak a szentbeszédben, vagy kipletykálják a gyónást - akár misén... stb. akkor elég fura érzések kavarognak bennem az egyházról, és ez még csak egy töredéke a dolgoknak.

Adj hálát a Mindenhatónak, hogy neked ezeket nem mutatta meg. Én kiábrándultam a szervezetből, nincs rá szükségem a hithez, és állítom, sokkal erősebb most a hitem, mint akkor volt, mikor még jártam templomba.

De mindenki úgy élje meg a hitét, ahogy jónak érzi, csak ha családja van, velük is törődjön, mert nekik itt és most van szükségük rá.

Szinte mindenki a magánvéleményét mondta el, pedig a kérdés a katolikus álláspontra vonatkozott. :)

Nos a vasárnapi mise kötelező, nem csak egy választható szabadidős program. Ezt az ateista házastársnak is tudnia kellett, amikor bevállalta a házasságot.

A 10-es válaszoló az élő példa rá, hogy normális családban a dolog ilyen felállással is működik.

Ahol nem, ott pedig nem a misével, hanem a házas felekkel van baj. Talán mégsem illenek egymáshoz, ha egy ilyen dolog is konfliktusként tud jelentkezni.

[link]

Szorol szora igy van

Igen a valodi ertekek hatterbe szorultak peldaul az a szabaly hivo ne vegyen soha ateista not felesegul mert problema lesz belole.

Az a sabaly is hogy isten napjat senteld meg es a csalad kozossen jarjon misere men mert kotelezo hanem mert igy unneplik az Urat dicsoitik a teremtot kozossen mint szabaly.

Az is feledese merult a frefi a csalad feje papja a no engedelmeskedik neki es koveti.... ezen esetben a misere.

Itt nem ez a problema itt komoly problemak vannka hazasaggal mert nem igei alapon mukodik.