Keresztények! Akik nem hisznek Istenben és nem követik a vallást juthatnak a mennybe vagy számukra instant pokol jön?

Abortált magzatokkal mi a helyzet? A meghalt korababákkal, túl hamar meghalt kisdedekkel?

Én olyan Istenben hiszek, aki a szívet vizsgálja. Nem olyanban, aki azt nézi, hogy ki milyen vallási dogmát tart be.

Persze, vannak azok, akik a többedszeri hívásra se hajlandóak megtérni. Azoknak nem hiszem, hogy van kegyelem, mert elutasították. A szívük pedig kemény lett. Lelkiismeretük elhallgatott és csak maguk léteztek önmaguknak.

De ahogy egyetlen felekezet sem üdvözítő, hisz egy egyház van csak, amibe ha betérek kegyelemre találok, úgy a rengeteg vélemény között sem biztos, hogy van igaz, és lehet, hogy az enyém sem az.

A Biblia leírja, hogy mi a feltétel. Higgy az Úrban és üdvözülsz. De vannak, akik nem hallottak róla. Viszont az biztos, arra az egész életemet fel merem rakni, hogy az ítélet mindig igazságos minden esetben. Remélem majd megtudom mindenre a választ.

Ne érezd magad elhagyatottnak.

Én mindig veled vagyok.

Ha kérdéseid vannak -és tudom, már most is vannak, és továbbra is lesznek -, tudd, hogy szólíthatsz, és

én válaszolok.

Ehhez nincs szükséged erre a formára.

Nem ezen az egyetlen módon szólok hozzád.

Figyelj Rám a lelked igazságában.

Figyelj Rám a szíved rezdüléseiben.

Figyelj Rám az elméd csendjében.

Hallj meg Engem mindenütt.

Valahányszor kérdésed támad, tudd, hogy már válaszoltam rá.

Aztán nyisd a szemed a világra.

A válaszom ott lehet a másnapi újság egyik cikkében.

Egy éppen megírt szentbeszédben.

A legújabb filmben.

A dalban, amelyet tegnap komponáltak.

A szavakban, amelyek elhagyják szeretteid ajkát.

Egy hamarosan megjelenő új barát szívében.

Az Igazságom szólal meg a szél suttogásában, a patak csörgedezésé-ben, a vihar

dörgésében, az eső mormolásában.

Ott van a föld súlyában, a liliom illatában, a Nap melegében, a Hold vonzásában.

Az Én Igazságom - és a legbizonyosabb segítséged a szükség óráiban - fenséges,

mint az éjszakai ég, egyszerű és lefegyverzően bizalomteli, mint a csecsemő

gőgicsélése.

Hangos, mint a szív dobbanása - és csendes, mint a Velem együtt vett lélegzet.

Nem hagylak el, nem tudlak elhagyni, mert te vagy az Én teremtményem, az én

művem, az én lányom, az én fiam, az én célom, vagyis az én...ÉNEM.

Szólíts tehát, ahol és amikor úgy érzed, hogy elhagy a békesség, ami Én vagyok.

Mert ott leszek.

Az Igazsággal.

A Fénnyel.

És a Szeretettel.

Egykor elveszett voltál, de most megtaláltad önmagad.

Vak voltál, és most látsz.

És ez felbecsülhetetlen kegyelem.

Szívedben olykor teljesen elhagytál Engem, független lettél Tőlem, de most újra

eggyé váltunk és örökké így maradhatunk.

Mert amit egyszer összekötöttél, senki sem választhatja szét - csak te.

Ne feledd: mindig egy rész maradsz, mert nem vagy független.

Mindig Isten része vagy, mert nem vagy Istentől független.

Ez léted igazsága. Egyazon Egész vagyunk.

Most tudod a teljes igazságot.

Ez volt az eledel az éhező léleknek.

Vegyétek és egyetek belőle mindnyájan !

A világ erre az örömhírre szomjúhozott. Vegyétek, és igyatok belőle mindnyájan !

Tegyétek az Én emlékezetemre !

Mert az igazság a test, és az öröm a vér - Isten vére, aki pedig a szeretet.

Igazság. Test. Szeretet.

Felcserélhető ez a három.

Az egyik a másikhoz vezet, és lényegtelen, milyen sorrendben jelentkeznek.

Mindegyik Hozzám vezet,mindegyik ÉN vagyok.

És úgy fejezem be a párbeszédet, ahogyan elkezdtem.

Ahogy az élet egyetlen teljes kört alkot.

Az igazság adatott itt meg néked.

Az öröm adatott itt meg néked.

A szeretet adatott itt meg néked.

Válasz adatott a kérdéseidre, válasz az élet legnagyobb rejtélyeire.

Egyetlen kérdés maradt még hátra.

Az a kérdés, amivel kezdtük.

A kérdés nem az, hogy kihez beszélek, hanem hogy ki hallgat meg ?

Köszönöm. Köszönöm, hogy beszéltél hozzánk. Hallgattunk Téged és figyelünk

rád. És ahogy a párbeszéd végéhez érkezünk, elteltem az igazsággal, örömmel

és szeretettel. Elteltem Veled. Érzem az Istenemmel való Egységet.

A menny ennek az Egységnek a helye.

Te most ott vagy!

Soha sem leszel másutt, mert soha sem leszel másmilyen - mindenkor Egy Velem.

Szeretném, ha tudnád. Szeretném, ha ezt vinnéd magaddal ebből a beszélgetésből.

És itt az Én üzenetem, az üzenet, amit szeretnék a világ elé tárni:

Gyermekeim, kik vagytok a mennyekben, szenteltessék meg a ti nevetek.

Eljött a ti országotok, meglett a ti akaratotok, miként a mennyben, úgy a földön is.

Mindennapi kenyeretek megadatott néktek ma, és vétkeitek megbocsájtattak,

miképpen ti is megbocsátottatok az ellenetek vétkezőknek.

Nem viszitek magatokat kísértésbe, de megszabadítjátok magatokat a gonosztól.

Mert tiétek az Ország, a Hatalom és a Dicsőség, mindörökké.

Ámen.

És ámen.

Úgy legyen.

Most menj és változtasd meg a világot, melyben élsz.

Menj és légy a Legmagasabb Rendű Éned.

Mindent értesz, amit értened kell.

Mindent tudsz, amit tudnod kell.

Most az vagy, aminek lenned kell.

Soha nem voltál kevesebb ennél.

Csak egyszerűen nem tudtál róla.

Nem emlékeztél rá.

Most emlékszel.

Próbáld örökké magadban hordozni ezt az emlékezést.

Próbáld megosztani azokkal, akiknek hatással vagy az életére.

Mert ez a rendeltetésed,amiről még álmodni sem mertél.

Eljöttél, hogy gyógyíts.

Ez az ittléted egyetlen oka.

És tudd: mindig szeretlek.

Szeretetem mindig a tiéd, most és mindörökké.

Mindig veled vagyok.

Mindig.

Viszlát, Istenem. Köszönöm ezt a beszélgetést. Köszönöm, köszönöm,

köszönöm.

Neked is, csodálatos Teremtményem. Mert újra hangot adtál Istennek - és egy

helyet a szívedben. És ez az, amire igazából szükségünk volt.

Újra együtt vagyunk.

És látom, hogy ez jó !

Most már megértetted.

Azt mondtam: „Isten minden és Isten mindenné lesz.

Nincsen semmi, ami Isten ne lenne, és minden, amit Isten önmagáról megtapasztal, azt lsten benned és

rajtad keresztül tapasztalja meg".

Legtisztább alakomban a Teljesség vagyok.

Abszolút Minden vagyok, és ezért egyáltalán semmire sincs szükségem, semmit

nem akarok és nem követelek.

Ebből a teljesen tiszta formából olyanná leszek, amilyenné leszel.

Olyan ez,mintha végül megpillantanád Istent, és azt mondanád: „Nos, mihez kezdjek vele".

De nem számít, mivé alakítasz, mert nem felejthetek, és örökké visszatérek

Legtisztább Alakomhoz.

Minden egyéb kitaláció. Valami, amit kitalálsz.

Ott vannak azok, akik féltékeny Istenné tennének; de hogy lehet féltékeny az, aki

Mindent birtokol, aki Minden ?

Ott vannak azok, akik haragos Istenné tennének, de mi dühíthetne fel, ha egyszer

semmi sem tud bántani vagy megsérteni ?

Ott vannak azok, akik bosszúálló Istenné tennének, de kin állhatnék bosszút, ha

egyszer minden létező én vagyok ?

És azért büntessem meg magam, amiért teremtek ?

Vagy, ha úgy gondolsz ránk mint különállókra, miért teremtettelek volna téged, miért adtam neked

alkotóerőt, miért adtam neked szabad akaratot, hogy azt teremts, amit meg

akarsz tapasztalni, ha utána örökre megbüntetlek, amiért „helytelenül"

választottál ?

Azt mondom neked: nem fogok ilyet tenni, és ebben az igazságban rejlik

szabadságod az isteni zsarnokság alól.

A valóságban nincsen zsarnokság, csak a te képzeletedben létezik.

Hazatérhetsz amikor csak akarsz.

Ismét együtt lehetünk, amikor csak akarod.

A velem való egyesülés extázisát ismét megismerheted.

Amikor arcodon érzed a szellőt.

Amikor egy nyári estén a csillagos égbolt alatt egy tücsök ciripel.

Amikor először megpillantod a szivárványt, és amikor felsír egy újszülött.

Egy csodálatos naplemente utolsó sugaránál, egy csodálatos élet utolsó leheleténél.

Mindig veled vagyok, az idők végezetéig.

Velem való együttléted teljes, az volt,az most is, és mindig is az lesz.

Te meg Én Egyek vagyunk.

Most és mindenkor.

Tedd, hogy napjaid és éjszakáid a tebenned lakozó legmagasztosabb eszmék

tükrei legyenek.

Engedd meg, hogy a Jelen pillanatai teljenek meg azzal a

látványos extázissal, amelyen keresztül isten megnyilvánul teáltalad.

Tedd ezt a Szeretet kimutatásával, örökösen és feltétel nélkül mindenki felé, akinek életét

megérinted.

Légy fény a sötétben, és ne átkozódj.

Légy a fény hordozója.

Az vagy.

Úgy legyen.